Hol tartok a szétszedésekkel
(nem sehol, de még messzi a vége)

Mikor ezt a cikket írtam, akkor épp 2017-09-17. volt. Hogy a szét még nem szedett
kacatjaim mutogatása helyett miért nem szedek inkább szét valamit? Nos, ez egy
jó kérdés, melyre mindjárt két válasszal is tudok szolgálni. Az egyik az, hogy
miután meghozták a télire való tüzelőt, illetve beraktam a pincébe mind
a 25 mázsát, egy teljes hét pihenőt rendeltem el. No nem mintha annyira
elfáradtam volna. No nem mintha a szétszedés fárasztana. No nem mintha
ez a tűzifás eset nem három hete lett volna. Na most a második ok az, hogy
magam is úgy érzem, hogy kissé mintha már kezdene unalmassá válni, hogy
minden egyes szétszedtem cikkben megemlítek újabb eljövendő ötöt, vagy
akár tizenkettőt. A legdurvább (legalábbis jelen pillanatban) az 1094-es
szétszedtem cikk, amiből ötvenöt (55) másik szétszedtem cikkre mutató
link hiányzik. Gondoltam jól összekoncentrálom a mutogatást, az innentől
kezdve írt cikkekből meg kihagyom. Hogy ezt nem fogom tudni megállni, azt
persze már előre borítékolom. Amúgy volt már egy ehhez hasonló cikk, csak az
valami érthetetlen okból a képek szöveggel oldalra került. No de nézzük csak meg,
hogy mi van itt. A fehéren virító valamik, kerekded konnektorok. Azért hívom őket
így, mert volt egy hasonló cikk, de abban szögletesek voltak. A barna dobozkában
egy Harkov villanyborotva lakik, melynek egy modernebb változata is ott hever
a mini dekopír fűrész mellett. A pirosas elejű doboz egy szovjet óra. A fehér
papírdobozban egy vezeték nélküli telefon beszélőkészlete van, melynek
elkeveredett valahova az alja. A mellette található színes csík pedig egy
vetkőzős toll. Na most ezek a tárgyak csak azért kerülhettek ide, mert
voltam oly rendes, hogy elpakoltam innen az irattartókat. Ezt persze
nem azért tettem, hogy itt lehessenek a kacatjaim, vagy legalábbis
akkor még nagyon másképp képzeltem el a képen látható polcot.

Az eredeti cél ugyanis az volt, hogy mondjuk mikor a Terta magnót matatom, akkor
szerelés közben, mikor épp elment tőle valamiért a kedvem, akkor ne legyen gond
az elhelyezése. Csak felállok, kihúzom a konnektorból, felemelem és felteszem a
polcra. Messzire se kell vinni, meg ott is van a kezem ügyében, és még látom is,
hogy még van vele dolgom. Ehhez hasonló esetekre (de persze nem a szétszedést,
hanem az építést illetően) barkácsoltam az eltehető munkalapokat. Az persze igaz,
hogy azóta sem építettem rajtuk semmit. Meg az is igaz, hogy egy korábbi rendrakás
alkalmával lekerültek a pincébe, ahonnan (legalábbis reményeim szerint) idővel vissza
fognak kerülni az ágyam alá. Innen az előszobából persze nemcsak a magnót kéne
eltennem (illetve befejeznem végre a róla szóló cikket), hanem az esernyőtartóra
könnyed eleganciával (megjegyzem mintegy öt évvel ezelőtt) odahajított BEAG
mikrofonos fülest is. Viszont a cipőtartó, még ha nem én építettem is, de legalább
már megvan. A villanyóra körüli részek újrafestéséről nem is beszélve! Ez utóbbit
persze csak azért írtam, hogy ne csak a restanciáról, hanem a már elért
eredményekről is ejthessek néhány szót. Apropó eredmények!

Szétkaptam az ágyam végi polcot, majd újrarendeztem a tartalmát. Hogy meg sem
látszik rajta? Most mond már... Amúgy ez a polc, illetve sarok, azon elképzelésemre
szeretne példa lenni, amint centiről centire haladva, minden egyes kezem ügyébe
kerülő tárgyat feldolgozok. Ez persze a rengeteg szétszedés ellenére még mindig
nem sikerült. Mert ugye ezen a képen is ott hever a szét már szétszedett, össze
azonban még nem szerelt lapozós órásrádió. Meg a fekete dobozba rejtett
akkukimerítő. Mondjuk szó se róla (dehogynem), eredmények is vannak,
hiszen a HF jelgenerátoromat már mutattam, illetve az ágyamat egyrészt
bekeményítettem, másrészt pedig azt is megoldottam, hogy ne kószáljon el
róla reggelre a matrac. Viszont az utolsó mohikánként megmaradt lemezjátszós
könyvet még mindig nem szkenneltem be, pedig az is ott lakik a műanyag dobozon
már vagy két éve. Illetve ez nem pontosan így van, mert mint később kiderült,
a képen láthatóakat már beszkenneltem, és már csak a szkenner feletti
polcon ücsörgő könyv van hátra. Mikor azzal is megvagyok, akkor
betekerem őket folpackba (már úgy értem, hogy együtt), és irány a pince!
Már ha lesz ott addigra annyi hely. Mert ha nem, akkor még el találom őket tüzelni!

Egy általam átépített, egy át nem épített, majd újra egy általam épített szenzoros
joystick. Aztán van itt még fénypisztoly, külső UHF tuner régi tévéhez, falba
szerelhető fényerőszabályozó, napelemes kerti lámpa, katonai GM számláló,
miniatűr hangszóró, az izzófoglalat pedig a plafonra világító lámpa építése című
farigcsálós project része. Ezek direkt azért vannak idetéve, hogy majd mindjárt
ők következnek, csak ugye mint az látható, nem. Méghozzá annyira nem,
hogy sajnos már évek óta nem igazán vettem el innen semmit.

Na most ez épp mint az előbb, csak egy kicsit hátrébbról szemlélve a polcokat,
minek okán menten be is került a képbe egy házilag barkácsolt fadobozos rádió,
egy UHER 4000 report, két újabb GM számláló, meg a ferde tetejű SANYO deck.

Ha még hátrébb lépek, akkor azt látom, hogy a polc tetején a hangszórók a nagy
hangszórós szétszedtem project szét nem szedett alanyai, míg a tőlük jobbra
látható Philips 4504-es a még be nem mutatott magnóim sorát gyarapítja.
A kisebbik (mert van belőle egy kétszer ekkora is) táblaműszerből is
lehet, hogy egyszer még lesz valami. Mondjuk térerőmérő,
de erre azért még nem mernék mérget venni.

A felső sorban a felismerhetetlen doboz egy röpképes helikopter (van röpképtelen is),
a mögötte megbúvó másik doboz egy VOIP telefon. Az ultrahangos mosóm mögött
egy Tronic márkájú PLL szintézeres rádió lapul, míg a látványos társa egy Franzis
(avagy Conrad) összeépítős rádió, amit egy TC-U5-ös SONY deck követ. Ennek
tetején a zacskóban egy ősi lengőnyelves hangszóró van elrejtve, míg a fekete
előlapos valami egy tápegység. A sort záró Schneider rádiót már mutattam.
Ez a már mutattam, vagy még nem, ez később persze teljesen össze fog
zavarodni. Én meg pláne! Mert ugye amiről már most tudom, hogy
szétszedtem, annak már most beszúrom a linkjét. Viszont amit majd
még csak ezután fogok szétszedni, de ez a cikk elé lesz beszúrva, na ezen
cikk megjelenése előtt azoknak is be fogom szúrni a linkjét. Ez a keveredés azért
lesz, van, kell, vagy amit akartok, mert a rengeteg előre elkészült cikk közé most
még csak 2018 végéig vannak beszúrva a magnók és a rádiók. Azért torpantam
meg, mert egyrészt sikerült végre ráunnom a magnók és a rádiók boncolására,
másrészt pedig a következő bemutatandó magnó a Terta 811-es lesz, még ha
a fene fenét eszik, akkor is! Na most az alsó polcon úgy néz ki, mintha semmi
bemutatandó sem lenne, pedig ez nem így van! Ugyan a multiméterem már rég
bemutattam, azonban a tőle balra elterülő (tényleg, mert széjjel van) zöld dobozt,
ami az univerzális rádiófrekvenciás jelgenerátorom, na azt még nem. Ráadásul
nemcsak úgy egyszerűen, hanem annyira nem, hogy ez az áramkör jelenleg
még benne sem lakik a zöld dobozban, hanem a polc másik végében pihen
a próbapanelen. Mivel ez a polc írás közben épp itt van mellettem, ezért
felálltam és megnéztem, hogy akad-e még rajta valami említésre méltó.
A zsebteleptől, egy Góliáttól, és az audió kazettától eltekintve semmi.

Mikor ezt a képet megláttam, a rajta látható már felboncolt és bemutatott tárgyaim
számát elnézve, mindjárt el is döntöttem, hogy a már szétszedett és bemutatott
dolgaimat az adott kép kapcsán most talán inkább nem sorolnám fel, hiszen
épp elég lesz megemlítenem az Apukám által épített tápegységet, illetve a
kazettás UHER riportermagnót. A kék vászon a napocskával mondjuk egy
kissé meglepett, de közelebbről megnézve kiderült, hogy az nem is egy, hanem
egyenesen két darab anyag! Amúgy ezek az eltehető munkalap porvédő huzatai.
Most már legalább tudom, hogy hol vannak. Persze látom, hogy lesz még itt
dolgom, de ettől még jó ránézni egy ilyen majdnem lerendezett polcra.

Na most ez a doboz, már úgy értem, hogy az alkatrészek szétválogatása után,
szóval ez viszont már nem valami szívderítő látvány. No persze így, hogy
már van hova szétpakolni belőle, így már pillanatok alatt (értsd fél óra)
le, illetve szétrendezem a tartalmát. Csak ugye most még nem, hiszen
már rég tudom, hogy bőven fog még hozzájuk jönni. Mert ugye még
mindig van a pincében egy csomó elbontandó lom, amikhez minden
igyekezetem ellenére, valahogy még mindig nem sikerült odaérnem.

Bár a kép címe az, hogy "három is", de csak azért annyi, mert elsőre még csak
három innen hiányzó projectet fedeztem fel. Az első egy fiók, melybe az apró
kerti szerszámokat fogom rejteni. A második egy antennatartó a virágállvány
szélére. A harmadik valami hasonló, csak valahova kívülre, mondjuk a balkon
korlátjára. A negyedik a szőnyeg cseréje. (ez bonyi lesz, mert le van csavarozva)
Az ötödik az ablakok újraszigetelése lenne, amit még az idén, konkrétan még
a komolyabb őszies időjárás beköszönte előtt kellene elvégeznem. Ezekkel
ellentétben a virágállványt már ki is igazítottam, illetve kapott egy pótpolcot is.
A barna szekrény meg zárjavítást. A mellette lévő éjjeliszekrényből meg levágtam.
Az ágyat itt-ott kiegészítettem. Szóval van haladás, még ha nem is mindig látszik.

Például az sem látszik, hogy bár Apám szekrényét már rég kipakoltam,
de még mindig akad benne feldolgozatlan tétel. Felül egy
vaku, alatta egy Oripons, meg egy Orivohm.

Az előző helyszíntől balra is akad három feldolgozatlan holmi, úgymint
a SONY erősítő, a Videoton receiver, meg a Tesla NZC 420.
Ellenben a valaha itt állomásozó Videoton tévénket,
az alatta megbúvó AIWA F220-as decket,
meg az utána idekerülő lengyelt
már sikerült feldolgoznom.

Ez itt a cserépkályha teteje. Ezeknek még azért nem ugrottam neki, mert ugye két
tétel is magnó belőlük. Márpedig az MK-27, meg az MK-29 csak akkor jöhet,
ha előbb végeztem a Terta 811-el! A jelfogó meghúzási időmérőt meg egy
kissé bonyolultnak találtam (mármint a bemutatóját), a HT kamera meg
beteg. Illetve tartozik hozzá egy monitor is, amit még fel sem hoztam
a pincéből! Az UHF szobaantennát viszont már mutattam. Ő amúgy
már csak azért hever itt, mert majd kell az előbb említett antenna
építős projecthez, meg esetleg a DVB-T tuner bemutatójához is.
Na most ezen a helyszínen bele kell húznom, mert ha nem, Akkor
a fűtési szezon bekövetkeztével az itt elhelyezett kupit menten el kell
innen rámolnom máshova. Mert ha nem? Akkor egyszerűen elolvadnak!

Bár úgy néz ki, mintha itt nem lenne semmi bemutatnivaló, csakhogy ez már megint
nem így van! Mert ugye innen nem látszik, hogy a baba alatti szekrényben ott lapul
egy filmszkenner, mellette pedig egy CB24-es telefon. Illetve már eleve az asztalon
is hever egy pár fekete Braun hangfal, amit egyrészt még nem mutattam
meg belülről, másrészt pedig ezek azért nagyon nem ide valók.

Mint inkább ide, csak még nem készültem el a helyükkel, így azon jelenleg még egy
csehszlovák mikrofonos füles, a kvarclámpa, meg a villanyborotva terpeszkedik.
Na most ez is egy, illetve egyenesen három olyan dolog, aminek tél elejére
meg kellene lennie. Már csak azért is, hogy ne kelljen anyámnak
magyarázni, hogy mi az a két fekete doboz az asztalán.

Kijöttem a konyhába kávéért, ahol is egy újabb csokorra való, jelen pillanatban még
természetesen csakis fejben létező farigcsálós projectbe botlottam. Az egyik az
ablakkitámasztó barkácsolása, míg a másik a zacskózáró tartóé. Viszont a
terítőlefogató, valamint a fiók kiesés elleni biztosítása már kész. A vízcsap
csövének csöpögése is rég el lett hárítva. Na most ami nem látszik a képen,
az egyrészt a már elkészült törölközőtartó, valamint a kipofozatlan kilincs.

Innen pedig egy osztó hiányzik, ami azt volna hivatott biztosítani, hogy ne egymás
hegyén hátán legyenek a polcon az akármik. Amúgy meg a polcon a fehér valami
az ablakkitámasztó, míg a barna deszka a zacskózáró tartó építős project része.
Már persze csak akkor, ha tényleg ezekből lesznek kivitelezve az említettek.

Bár azon vagyok, de még ez a sarok sincs kész. A konnektorokat ugyan már odébb
tettem, és a szőnyeg is le lett cserélve, de a HP 4L nyomtató belsejét még nem
mutattam meg. Mint ahogy a Hi-Fi torony aljában rejtőző (mit kereshet ott)
Bosch fúrógépemet sem, pedig arra aztán tényleg ráférne a nyikorgása
okán egy újrazsírozás. Az éjjeliszekrényemnek meg elvetemedett
az alsó díszléce, de ebből persze nem írok egy újabb különálló
cikket, hanem majd csak beleszövöm a kiegyenesítés nagy
eseményét valamelyik másikba. Legalábbis remélem...

A kisebbik és a nagyobbik oszcilloszkópot is mutattam már, azonban a készülő
rádióépítős oldalamhoz összegyűjtött anyagok felsorolását, illetve egy füst
alatt elrendezését, na azt még nem, merthogy ez még nem történt meg.

Ezeket a dobozokat viszont már egésszé kerekítettem. No persze ha alig látszik is,
de attól még csak belóg még ebbe a letisztultnak látszó képbe is egy még
szétszedetlen valami, mégpedig a nagyohmos fejhallgató kábele.

Az AKAI 4000DS magnót már megmutattam, meg azt is, mikor GX fejeket kapott,
azonban azt még nem láttuk (már úgy értem, hogy még én se), amint beleszerelem
a konstrukcióból sajnos gyárilag kifelejtett bal oldali szalagfeszítőt. Ez az alkatrész
amúgy már megvan, csak még nem döntöttem el, hogy egyszerűen csak úgy ott lesz,
vagy lesz is valami hatása a leeresztő orsó fékjére. Mondjuk ez az átalakítós project
az UHER variocord 263-as magnó létének tükrében kissé már okafogyott, de ha
épp nem lesz semmi dolgom (vagyis úgy kb. soha), akkor majd ezt is egészé
kerekítem. A kistévét és a CCD kamerát már rég bemutattam, azonban az
a műszer, amihez a zsiráf fejétől balra látható két apróságot beszereztem,
az még nem készült el. Már ha a monitor célú erősítőm valaha is elkészül.

Az irattartóban egy szovjet fényerőszabályzó, illetve egy PDA kellékei vannak
elrejtve. Ez a tálca egy korábbi pakolás alkalmával került át a fejem feletti polcra.
Már úgy értem, hogy akkor van a fejem felett, mikor épp alszom. Vagyis ide az éppen
olvasott (na jó, akkor csak lapozgatott) könyv lenne való. No de hol vannak nálam
a helyükön a dolgok? Na jó. Van haladás, csak ugye hol lesz még ennek a vége?
Tényleg! Hol lesz? Most, hogy ezeket a sorokat rovom, illetve épp átírom az
óriás táblázatomba a hiányzó linkeket, azt sikerült megszámolnom, hogy 74
olyan valamit említettem meg, amivel valami dolgom lesz. Ez tulajdonképpen
nem is olyan sok! Ha tényleg nekiugranék (és nem csak nyafognék róluk, mint
most), akkor még egy év sem kellene hozzá, hogy mindet letudjam! Ez persze
nem minden restanciám, hiszen a nagyját a pincében őrizgetem, ahová ma
már nem, hanem majd csak holnap áll szándékomban lemenni. Aztán
mikor összerendeztem a sorokat, akkor mindjárt rá is jöttem,
hogy inkább mégse. Na most az a pincei felsorolós az
vagy egy másik cikk lesz, vagy inkább kihagyom,
de az a minimum, hogy hónapokkal elhalasztom.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.