Epson szkenner
(fene se akarta szétszedni)
Gondoltam valami apróbb lépéssel csökkentem a rumlit, amire végül is az vett rá, hogy a minapi rendezkedésem folyományaként ismét elvesztettem a telefon melletti helyet. |
Hogy miért áztatta le öcsém az üvegekről és
a dobozokról a címkéket?
Nem mindegy? Én meg mindent szétszedek...
Gondoltam beszkennelem a címkéket, majd összedobok egy retro címke weblapot.
Meglehet, hogy én is rosszul álltam hozzá, de engem
nagyon tud dühíteni,
mikor munka közben adja fel egy szerszám, ami jelen esetben a szkenner.
Szétszedés szempontjából nem különösebben
érdekes, hiszen szinte üres a doboz.
Ellenben működés szempontjából?
Csinált ez mindent, mindenféle
variációban, csak persze működni, na azt nem akart.
Gondoltam mi van, ha az USB port makkant meg, én meg a szkennert akarom megjavítani. Fél órát keringtem, mire végül a fáspincében (hol másutt) találtam egy másik kábelt. Nincs szerencsém, mert nem a kábel, és még csak nem is a PC USB portja a hibás. Az derült ki, hogy a szkenner agyilag beteg, mire fel egy azonnali agyműtét szükségességét diagnosztizáltam. |
Ez kérem a szkenner agya.
Neki legalább van...
Viharfelhők gyülekeznek az égen, a szkennert a polcra visszatettem szépen.
Levegyem és álljak neki megjavítani? Vagy
vegyek egy másikat?
Fogyasztói társadalom van, de még nem szoktam meg teljesen.
Ahhoz képest, hogy nem történt semmi, csak állt a polcon néhány napot, most már világít benne a fénycső. Mikor már épp kezdtem örülni, hogy elindult, akkor mindjárt kiderült, hogy mégsem. Megfenem a csavarhúzóim, aztán hajrá! |
Néha rájön a dilihopp, kitolja a kocsit
középre, vagy mint a képen is, átvált
pirosra
a gombok közötti, amúgy eddig még mindig zölden világító LED.
Most pirosan villog a LED. Eddig ilyet még nem csinált.
Persze eddig mindig működött.
Forrasztási hiba, vagy kiszáradt elkó legyen
a
baj, mert mást úgysem tudok orvosolni.
A szkennert - a csavarokon felül - több ilyen pöcök is összetartja.
Persze a pöcök nem tart örökké. Pláne nem, ha botorul erőltetem.
Oszcilloszkóp. Jaj! De mindenképp elő kellett vennem, mert ezzel a műszerrel könnyedén felderíthető egy kiszáradt elkó. Az egyenes vonal még nem a hosszú sípszó, mint az intenzív osztályon. |
Ránézésre nincs baja, de szép is volna, ha ketté lenne benne törve a panel.
A gyári (asztalba befűzött) USB kábel richtig nem ér oda!
Kompozíció
oszcilloszkópra, multiméterre, szkennerre
és drótokra.
Nálam mindig ilyen a csendélet. Kivéve persze, ha valamiért épp üvöltök.
Hiába méregetek, mert sehol semmi hiba.
Miközben rá van dugva a kártya a PC-re, időnként beszól, hogy nem lehet felismerni, de néha azért elkapja. Persze a szkennelésre kiadott utasításra ilyenkor sem reagál. A motorvezérlő működik, mert néha elindul az olvasófej a szánon, és undokul kilökdösi a szkenner belsejébe pakolt szerszámaimat. |
Órajel is van benne.
Az a kvarc, amit a kép jobb alsó sarkában
látunk.
Mit ne mondjak, utálom ezt a miniatűr világot.
Ha egyszer ekkora az ujjam, és akkorkák az alkatrészek, akkor ez már nem biztosan nekem való. Persze manapság már nem is emberkéz, hanem gépek ültetik be a paneleket. |
Jobbra egy (illetve két) csatlakozó
szalagkábelhez, balra egy optokapu.
Az optokapun nem mérhető semmiféle feszültség. Két egymásra
rakott szemüveggel vizslatom a panelt, de teljesen hiába.
Illetve nem teljesen hiába, mert szívós
munkával sikerült kilőnöm a biztosítékot.
A biztosíték a tápcsatlakozó aljzat hátsó lába mögötti alkatrész.
Arról van szó, ami pont a kép közepén van.
Nehéz piszkálni a tűhegyű
Wellerrel,
mert a
"hatalmas"
pákahegy eltakarja magát az alkatrészt.
A bonctűm hegyéhez képest is mini.
Még ha lenne másik, akkor sem tudnám helyette beforrasztani.
Viszont a patkolás azért még megy.
Sajnos nem voltam elég gyors, ezért nem
sikerült videóra vennem,
amint a fotón látható alkatrészből épp kijön a működtető füst.
Ahhoz képest, hogy kiégett belőle egy tranyó, több
a működésre
utaló jel, mint amiket eddig mutatott.
Sajnos csak úgy csinál mintha működne, de persze nem...
Azért jó dolog ez a fogyasztói társadalom. Nekem még tetszene
is, csak a pénztárcám
aki erősen tiltakozik. Ráadásul neten keresztül kellett megrendelni, amit
valamiért
utálok. Addig túrtam az Internetet, míg kiderült, hogy a szomszéd háztömbben
van az iPOD Internetes bolt átadópontja. Öt percet se sétálhat az ember...
Először azt hittem, hogy véletlenül került két CD a dobozba, aztán elolvastam rajtuk a feliratot. Tudom, hogy ez manapság nem szokás, szégyellem is kicsit magam miatta. Gondoltam szerzek egy jó pontot, ezért a leírást ki sem vettem a nejlontasakból. |
Pont úgy néz ki, mint a régi, csak ez fekete. A drivere nem jó
hozzá, legalábbis
az új nem indult a régi programmal. A tápok viszont egyformának tűnnek.
Legalább lesz tartalék. No nem mintha rosszul állnék dugasztápból...
Beszkenneltem vele a driver CD-t. Tudom tudom... Nem így kell
lemezt másolni...
Először megijedtem, mert teljesen automatán állította be a méretet.
Én nagyon nem szeretem az ilyen automata izéket...
Szerencsére csak annyi történt, hogy elfelejtettem profi módba váltani a kezelőfelületet. A fekete sáv amúgy attól lett a képen, hogy szkennelés közben megkukkantottam a LED-es világítást. A régi fénycsöves volt, ami persze nem számít, ha egyszer nem a cső égett ki benne. |
Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a
hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.