Matávőr modem riasztó központhoz
(Találtam vagy kaptam? Ki tudja már azt...)

A nagy barna párna a hátam mögé, a sálas macis a fejem alá, a szivárványos maci
meg a lábam és az asztal közé. Ölemben a billentyűzet és már írom is a következő
szétszedtemet. Persze csak írnám, ha volna mihez. Úgy értem nincs kész képsor.
Nincs mihez írjak. Kénytelen leszek szétkapni valamit. Alany mint a tenger...
Az jó kérdés, hogy az előző mondattal panaszkodom, vagy dicsekszem?
Tulajdonképpen dicsekszem, csak panaszkodni valahogy olyan jó.

Sajnos az van, hogyha felszabadítok némi helyet, válaszreakcióként azonnal beindul
nálam a térkitöltés. Vagyis az összes rendelkezésre álló teret kitöltöm lomokkal.
Ez persze magában még nem volna akkora baj, ha mondjuk úgy lenne, hogy
felhordom a pincéből, vagy előszedem a szekrény mélyéről az alanyokat.
Csakhogy nem ez van, hanem az, hogy egyre újabbak és újabbak jönnek.
Hogy szétszedéskor legyen hová félretenni a billentyűzetet, korábban igen
nagy nehézségek árán felszabadítottam az asztalomon a telefon alatti
helyet. Most meg ott ül benne egy fél Velence rádió. A rádió régi
csövei meg a ferritantennája a tápegység előtt terpeszkednek.

Azt a nyomógombos bolgár telefont már szétszedtem, csak még nem postáztam el.
A CB 55-ös még várat magára. Valahol van egy párja is. A CB35-öst már láttuk
belülről, de az nem az enyém volt, illetve lett. Ez meg most az enyém lenne.
Már persze, ha hajlandónak mutatkoznék végre összerakni kettőből egyet.
Ez azért is volna jó, mert a maradékot már előre elajándékoztam. Vagyis
ha ezzel végre készen leszek, egyből lesz a polcon úgy húsz centi hely.

Ugyan az utóbbi időben rengeteg rádiót láttunk, de még mindig nem mindet.
Ezen a polcon vannak az M10 és klónjai. Ezeket egyben terveztem bemutatni.
Persze ettől már gondolatban annyira szétterpeszkedik a project, hogy feladom...
Meg aztán van még itt egy vérnyomásmérő. Meg egy nagyon koszos M531-es is.
Bár ez utóbbiból már láttunk egy példányt, csak ez vagy más, vagy barkácsolt.
A lényeg az, hogy annyira koszos, hogy most nincs kedvem nekiállni, mert
egyszerűen nincs hely ahová le tudnám tenni a kimosott alkatrészeit.

Ne csak mindig rádió és magnó legyen, legyen végre valami érdekes is. Ez például
egy éjjellátó kamera. Én mondjuk látom nappal is. De a lényeg most nem ez, hanem
az, hogy ez is egy olyan helyre van betömve a polcra, ahová az éppen szétszedett
holmik maradványait szoktam pakolni, míg mondjuk fel van függesztve
az adott munka, vagy tegyük fel épp száradnak az alkatrészek.
A lényeg az, hogy útban van, csak még nem eléggé.

Itt mindjárt négyen is vannak. A Nintendós cikk jórészt kész. (mégpedig évek óta)
A videokazettához való visszapörgető jó alany volna, mint ahogy az alatta látható
mini videójáték is. A jobb sarokba állított panel meg csak azért van ott (persze
ő is évek óta), mert lesz róla egy fotó, mikor a 386-os laptopot boncolom,
hogy abból vettem ki. Az AEG 300-as orsós mini magnó például épp
jól jönne amolyan töltelék cikknek a rengeteg rádió közé, de nem.

Bartók Béla (a medve) a Terta811-es magnóm rácsán ül, amit össze kéne raknom.
Ezzel az a baj, hogy előtte szét kéne szednem. A szétszedett alkatrészeket meg tenni
kell valahova. Hagyjuk most a Tertát, mint ahogy a SONY fülesemhez sem ma fogom
elkészíteni azt a spéci tartót, amire szépen fel lehet akasztani a polc alá. Amin a füles
ül, az meg egy órásrádió. Különlegessége, hogy orosz. Mint ahogy az alatta látható
kartonpapír dobozban ülő tévéfoci is orosz. Ez utóbbi bemutatásához tévé kell.

Ez meg itt egy videókamera. Ebből is van már pár szétszedni való. Kicsi, meg nagy is.
Például van egy marokba fogható kicsi, ami bár már színes, de borzasztó képet ad.
Aztán van egy Panasonic M7 is, ami meg olyan nagy, hogy még vállra vehető.
És akkor még nem is beszéltem a magyar gyártmányú HTV ipari kameráról.
Azért jó (?) ez a cikk, mert majd jöhetek vissza beszúrni a tárgyakra mutató
linkeket. Amúgy kezd összeállni valami egésszé a szétszedtem. Legalábbis
egyre sűrűbben fordul elő, hogy megemlítek egy tárgyat, és az korábban
már szét lett szedve. Persze még rengeteg minden van hátra. De most
ha lehet nem említeném meg mondjuk a kakukkos órát. Basszus!

Na erről beszélek! Ezeket a telefonokat ugyanis már szét is szedtem.
Illetve a légtisztító izét még nem. Na erről beszélek!

Automata hőbiztosíték villanybojlerhez. Ez is milyen szépen elbújt
abba a kis résbe. Majd ezt is mindjárt jól kipiszkálom onnan.

Ez egy toll. Már úgy értem ami a zöld öngyújtó és a fekete mobilstick között látható.
Persze öngyújtót már szedtem szét (még diavetítő is volt benne), és mobilsticket is.
A toll meg annyira szar, hogy direkt azért van hazahozva, hogy ezt megmutassam.

A minap az egyik szétszedős project végén nekiugrottam és egy kicsit rendbetettem
a dobozaimat. Két dobozka azóta is kint ül üresen a polc szélén. Mi lenne ha a
helyükre tenném őket? Aztán azt mondanám, hogy kész. A mai napi
rendcsinálási kvóta teljesítve van. Ez önámítás lenne.

Basszus! Ez a polc is... UHER magnó, fadobozos amatőr építésű táskarádió, PDA.
Csupa csupa érdekes holmi. Én meg mit szedek szét ma?
Tényleg! Mit szedek szét ma?
Lásd cím.

Már majdnem eltelt a fele cikk, de eddig még csak félrebeszéltem. Ez persze
egyébként is szokásom, nem csak mikor épp csinálnom kellene valamit.
No de jöjjön végre a mai tárgy, mely már majdnem látható is ezen
a sejtelmes hangulatú képen. Azért olyan furcsa a megvilágítás,
mert ma véletlenül (amúgy nem szokott) besütött hozzám a nap.

Ezen a képen is még csak majdnem látszik. Természetesen rossz.
Mert ugye ki s mivégre adna a kezembe jó dolgokat?

Nincs olyan szerencsém, nem úszom meg. (Te se) Nem üres a doboz.

Matávőr modem. Onnan van, hogy pontosan nem is tudom. Nekem három verzió is
dereng a forrást illetően. Egyrészt valaki a kezembe nyomott egyet, hogy szedjem
csak szét nyugodtan. Másrészt meg én találtam (vagyis szedtem ki a szemétből)
egy korábbi céges selejtezés kapcsán. A harmadik eset meg az, hogy kaptam
egy dobozt egy cégnél. Egy ISDN NT-t kellett volna elhoznom, erre fel
a kezembe nyomtak egy egész doboz lomot, aminek csak köze volt
(vagy egyáltalán nem) a telefonhoz. Sajnos van nekem egy olyan
sejtésem, hogy mindhárom verzió igaz. Vagyis valahol van még
két ilyen modemem elrejtve. Mire meglelem őket, kapok még...

MATÁVŐR a neve. Azért jópofa, hogy azóta átkeresztelték a céget. Ez nálunk olyan
sűrűn előfordul, hogy már nem tudom megjegyezni, hogy pontosan hol is dolgozom.
Úgy dereng, hogy a Magyar Telekom. Mintha a márkanevünk meg T-Home volna.
Azért mekkora biznisz már egy ekkora cégnél a márkaváltás? Név és logó csere.
Sok ezernyi dolgozón, papírok tömkelegén, táblákon, eszközökön és autókon.
Meg milyen dolog már az, hogy eddig szar alak voltam, és akkor most nevet
váltok, és akkor most mégis mi a frászkarika változott? Hagyjuk is, mert...
Maradok inkább annál, hogy hülyeségeket irkálok, az legalább megy.
Szóval ez egy MATÁVŐR modem, méghozzá OVS. (hogy ez mi?)
Az ElektroTop gyártja (vagy gyártotta) és vastag vasdoboza van.

Ez valaha még úgy indult, hogy mi szereltük fel az első darabokat. Már úgy értem,
hogy a telefonszerelők. Aztán valamiért átadtuk az egészet egy másik cégnek.
Persze a modemek külső és belső egysége ettől még a miénk maradt.
Mármint az üzemeltetés.

Na most ha valamit, akkor egy riasztóközpontot azt
talán nem öntapadós ragaccsal kéne felszerelni.

Az, hogy három réteg van egymáson, az meg már teljesen lényegtelen.
Amúgy azért van három réteg ragacs, hogy így együtt elérjenek a falig.

Már úgy értem, hogy a vasdoboz lábaitól, melyek amúgy a felfüggesztésre szolgáló
csavarok helyei is egyben. A "láb" azért lóg ki, hogy a doboz elálljon a faltól.
A fal és a doboz közti résen mennek be a drótok a riasztóba. Már persze
csak akkor, ha nem volt a riasztónak előkészítve csövezett hálózat.

Ez a riasztó belső egysége. Ez van a telefonközpontban bedugva és rákötve a vonalra.
Természetesen a modem másik vége (persze csak logikailag) a riasztót távfelügyelő
központban van. Jelzés jön a riasztótól, indulnak a biztonsági emberek a címre.
Azt már meséltem? Nem? Szóval beszélgetek egy ügyféllel. Nem, nem szabad
borravalót elfogadnunk. Nekik sem, de a múltkor, szóval az úgy volt, hogy
félreálltak az út szélére a kocsival, és épp azon vitatkoztak a kollégájával,
hogy hová menjenek kajálni, mikor alig van pénzük, mikor egyszer csak
igen nagy sebességgel elhúzott mellettük egy autó. Későn vette észre az
út szélén álló kocsit. Van olyan. Visszajött, majd bekopogott az ablakon.
Őőő, izé, nem-e lehetne elintézni a dolgot helyszínen? Hát? Néztek kérdőn
a gyorshajtó autósra. Elég lesz? Kérdezte a gyorshajtó autó sofőrje, miközben
egy húszezrest tolt be az ablakon. Elég, mondta a volánnál ülő ember.
Aztán értetlenül néztek egymásra, merthogy ők nem rendőrök,
hanem biztonsági szolgálat. Persze aki a szélvédőre
szerelt GPS-t trafipaxnak nézi, meg gyorsan
is hajt, az fizessen mint a katonatiszt!

Figyu csak kondérok!
Asszem meg foglak benneteket szerezni.

Újabb két LED a gyűjteményembe. Mekkora szám volt mikor az elsőt vettem
a Fő utcai boltban! Piros volt, átmérő ötös, és hót fonnyadt volt
a fénye. De LED volt! Nagy szó volt ez akkoriban...

Ez a riasztó külső egysége. Két darabból (mármint panelből) áll össze.
A felső vékonyabb csík a modem, az alsó szélesebb pedig maga a riasztó.

Nem értek hozzá, hiszen sosem szereltem ilyet.
Az azért egyértelmű, hogy mindenféle érzékelőket lehet rákötni.

Ezekkel a jumperekkel meg gondolom azt lehet állítani, hogy nyitó,
avagy záró-e az adott pozícióra kötött érzékelő kontaktusa.
Ha ez nem is biztos, de az igen, hogy lesz sok csokim.

Először azt írtam, hogy soha semmibe sem szereltem optocsatolót, aztán rájöttem,
hogy ez nem igaz. Volt nekem egy AMIGA 600-as számítógépem, amit PC formára
dobozoltam. A magam gyártotta doboz kicsi volt, így az eredeti táp már nem is fért
bele. Ráadásul az AMIGA gyári külső tápjának kicsit már sok volt a beépített két
FDD + HDD + CD drive, ezért kapott egy kívülről ráakasztott PC tápot. Azt meg
már mégis hogyan kapcsolom be az előlapról? Mivel nem volt kedvem oda-vissza
vezetgetni a 220-at, ezért beszereltem egy optocsatolót (persze hálózati áramot is
kapcsolni tudó típust) a PC tápegységbe. No de mitől indul ez el, ha egyszer
épp ki van kapcsolva? Attól a négy Ni-Cd akkutól amit melléraktam.
Szerintem jobb ha nem kerülök optocsatoló közelébe...

Nem azért van itt ez a két rugó, hogy kitámassza a doboz tetejét, hanem azért, hogy
észrevegye az elektronika a behatolást. Ha hozzányúlunk a doboz tetejéhez,
illetve elmozdítjuk (pár csavar tarja), akkor szintén bejelez a riasztó.

Ilyen egyszerűen működik. Mikor levesszük a doboz tetejét,
akkor azonnal kapcsol és jelzi a központnak a behatolást.

Ez mintha valahogy nem jól lenne összeszerelve.

Márpedig a panelek a helyükön vannak, és azok
csak úgy maguktól nem tudnak szétugrani.

Valószínűleg az történt, hogy cserélve lett a riasztó, illetve a benne található
kisebbik panel, vagyis a modem. Aztán kiderült, hogy a riasztó panel
a hibás. Ha meg úgy is beteg, nem lett rendesen összerakva.

Összeillenek a panelek. Szép is volna, ha nem lenne méretpontos!

A riasztó panelját ilyen kis automata beakadó pöckök tartják.
Persze engem nem tudnak elriasztani.
Hopp! Balra egy sárga LED!

A külső és a belső modem egymás mellett. Ezek párban vannak, és csakis így párban
egymással illenek össze. Vagyis nem lehet a telefondrótra másik egységet kötve
betörni, mert a modemek csakis a saját párjukkal hajlandók kommunikálni.

Persze ha tudnának, még akkor is hiába beszélnének
nekem, mert úgyis szétkapom őket.

Ez a vasdoboz, csak ettől tudnék szabadulni...

Mondjuk lehetne... Vagy akár... Persze tudom én, hogy csak mondom...
Nem lesz ebből semmi...

Azért betekertem az összetartó csavarokat, hátha egyszer mégis.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.