Biztonsági hőkapcsoló villanybojlerhez
(megmaradt a múltkori bojlerjavításból)

Ez a kapcsoló megmaradt (direkt megtartottam szétszedni)
a múltkori bojleres mizériából.

 

 

Nem egy bonyolult eset a bekötése. Az egyik oldali két érintkezőn (saru) bejön az
áram, a másik kettőn meg kimegy. Hogy minek van ez a kapcsoló a bojlerben?
Biztosítéknak. Ez biztosítja, hogyha megszaladt volna a bojler alján található
gombbal állítható termosztát, vagyis felforrt belül a víz, akkor ezt ne tegye
többet. Legalábbis egészen addig nem fogja tudni, míg csak nem hívunk a
bojlerhez egy szerelőt, vagy magunk neki nem állunk. Figyelem! Ezt az
eszközt kikötni, áthidalni, kihagyni, szigorúan tilos! Persze a bojler
működik nélküle is. A bemenő ágon (vízcső) meg úgy is van
(kell neki lennie) biztonsági szelep, szóval nem fog
felrobbanni a bojler. Mindezektől függetlenül jobb
nem kockáztatni. Nekünk már romlott el egyszerre ez
a kapcsoló és a termosztát. Ettől annyira felment a bojlerben
a nyomás, hogy kitekerte a konyhában a csapot. A csapból
már gőz állapotban előtörő víz látványa még finoman
szólva sem volt valami bizalomgerjesztő.

 

 

A két kis fehér pöcök azért van, hogy ne kelljen cserélni a biztosítékot. Olyan ez,
mint az automata biztosíték, vagy a kismegszakító az előszobai guman táblán.
Vagyis a gombocskák megnyomásával újra átjut a kapcsolón az áram. Persze
semmiképp se felejtsük el, hogy a biztosítékok (mint ez is) nem véletlenül
oldanak le. Vagyis ha lekapcsolt, akkor az azért van, mert felforrt a víz.
Tényleg csak akkor nyomjuk vissza, ha előtte már ellenőriztük
a szabályozós hőkapcsoló megfelelő működését.

 

 

Ez egy meglehetősen különös formájú felfüggesztő elem.

 

 

A tartólemez egyben azt a célt is szolgálja, hogy eltakarja a hőfokbeállító
csavarját, nehogy valakinek még ingerenciája támadjon beletekerni.

 

 

Őőő... Izé...
Most már mindent tudunk.

 

 

Természetesen nem a 230 voltot kötöttem rá.

 

 

Nem egy bonyolult mérési összeállítás...

 

 

 

Ha elég sokáig melegítem az érzékelőt, előbb vagy utóbb, de eljut a melegről
szóló információ a kapcsolóig. Miután ez megtörtént, a kapcsoló
"úgy" marad. Vagyis nem fogja fűteni a bojler a vizet.

 

 

 

Mint azt már korábban említettem volt, hogy a kapcsoló újból vezesse az áramot,
meg kell rajta nyomnunk a fehér pöcköt. Ha mindkét oldali kapcsoló átbillent,
akkor mind a kettőt. Ugyan ez kényelmetlenségnek látszik, de ha kapcsolt a
hőkapcsoló, akkor ott bizony nagyon meleg volt. Persze ha lusták (vagy
bátrak) vagyunk és nem hívunk a bojlerhez szakembert, de felfogjuk,
pontosabban szólva rájövünk, hogy mit is kell csinálni (pöckök
megnyomása), akkor újra lesz melegvíz. Nem kicsit meleg,
hanem nagyon! Nem győzöm elégszer mondani, hogy
óvatosan! Nem véletlenül van itt ez a kapcsoló!

 

 

Hanem azért van itt, hogy legyen mit szétszednem.
Nem éppen csavar ami összetartja.

 

 

Összedug. Elfordít. Úgy marad.
Ha ez bedöglik, akkor nem javítani kel, hanem cserélni.
Éppen úgy, mint ahogy egy biztosítékot sem patkol meg az ember. Persze már aki...

 

 

Semmi különös.
Pontosan olyan mint bármely más kapcsoló. Ennek is két állapota van.
Jelen esetben csak annyi a különbség, hogy bekapcsolni
a fehér pöckökkel lehet, ki pedig meleggel.

 

 

Szép nagy pogácsák vannak benne. No de kellenek is, hiszen a villanybojler
rengeteg áramot zabál. Érdekes dolog, hogy míg egy kapcsolónál az az
alapértelmezett, hogy kapcsol, s ebben előbb vagy utóbb elhasználódik,
jó esetben ez a kapcsoló úgy kerül (magával a bojlerrel együtt) a kukába
(lomtalanítás), hogy soha áramot meg nem szakított. Kinek mi jut az életből.

 

 

Trükkös egy csavar, az már biztos! Ha megígéred, hogy nem tekergeted, akkor
elárulom hogyan kell. Merthogy alapesetben akár a külsejét (fogó vagy
villáskulcs), akár a belsejét (csavarhúzó) tekered, nem történik
semmi. Úgy kell elrontani (elállítani), hogy rá kell fogni
fogóval a külsejére, miközben a közepét tekerjük
csavarhúzóval. Ha nem így teszünk, akkor
csak egyszerűen üresben pörög az egész.

 

 

A két fekete pöcök nyomja meg a kapcsolót. Az őszi háttér pedig azért
van, mert a tárgy csak fényes és fekete elemeket tartalmaz.
Se fehéren, se feketén nem hagyta magát lefotózni.

 

 

 

A két apró rugónak is biztosan van valami szerepe.
Ha más nem, hát csak annyi, hogy ne zörögjön a kapcsoló belseje.

 

 

Az egyik lába (amúgy összetartója) letörött (persze mint mindig, én voltam a tettes),
s most csak egy éles csonk van a helyén. Letörtem. Mármint nem én, illetve én,
de csak a csonkot. Bevallom őszintén, hogy az ilyen apró szirszart nem szoktam
bedobni a szemetesbe. Egyszerűen nincs értelme egy ilyen apróság miatt felemelni
a szemetes vödörnek használt lisztes doboz tetejét. Az ilyen kis bigyókat részemről
vidáman behajítom a fal és az asztalom közötti résbe. (onnan meg legközelebb
kieszi a porszívó) Hallottam én, hogy itt valami nem stimmel. Egyáltalán
nem úgy szólt, mint mikor egy aprócska vasdarab hull a parkettára.

 

 

Ezen az asztalon alapvetően dolgozom, ezért időnként elrepül a légtérben ez meg az.
Van, hogy csak ártatlan vétlenül, máskor meg persze szándékosan.
Találtam már annyi mindent a kávésbögrémben...
 Már olyan is volt, hogy zsinórban négyszer
egymás után beletettem a töltőceruzát!

 

 

Gonosz kis kapcsoló! Hát nem megsebesített? Biztosan rájött, hogy
a kukában végzi, s utoljára még tenni akart valamit.
No de ellenem? Mikor értem volna!

 

 

A jobb oldalon látható csavarral lehet szimmetrikusra állítani a biztosítékot.
Vagyis azt, hogy úgy kb. egyszerre kapcsoljon ki a kapcsoló két ága.

 

 

A fehér dróton (ez persze egy cső) jön a meleg. (vagy a nyomás)
A gong forma valami pedig mozog a hőtágulástól. (vagy a nyomástól)
Azért e bizonytalanság, mert elfelejtettem elvágni a fehér csövet. Bocsánat...

 

 

Tökéletesen megteszi rögzítésnek a felhajtott lemezszél, hiszen ki az a hülye,
aki szétszed egy hőbiztosítékot? Nem, erre a kérdésre nem kell válaszolnod.

 

 

Egészen hihetetlen, hogy elfelejtettem megnézni, hogy mi folyik (vagy hőtágul) belül
a csőben. Mi lesz így velem? Mi lesz így a szétszedtemmel? Lazulok nagyon!

 

 

 

Aki nem lusta végignézni ezt a rettenetesen unalmas videót, az azt fogja látni
(már ha észreveszi), hogy a hullámos palást kissé eltávolodik a hozzávezető
csövecskétől. Látom én, hogy ez nem egy Hollywoodi akció mozi.
De ha egyszer csak ennyi telik tőlem...

 

 

Az érintkezők mennek a rugós dobozomba, a csavarok a csavaros dobozomba.

 

 

Végül pedig a saruk a sarus dobozba.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.