Nintendo Entertaintment System
(videojáték)

Itt ez a jó kis kupi! Mi lenne ha tojnék rá egyet? No persze az nem kérdés, hanem
tény, hogy magasról teszek rá, hogy mekkora a rendetlenség a lomtáramban.

Az nem lomtár, hanem a szobád te szerencsétlen!
Hozta tudomásomra a párom barátságosan.

Kutyánk nincs, a macskát meg nem érdekli!

Megesküdtem magamnak, hogy ez lesz a következő dolog amin átesek.
Illetve ő esik át a szétszedésen. Illetve már szét is szedtem.
Talán olyan fél éve lehetett, hogy belenéztem.
Semmi több, csak egy kukkantás.

Töcsök mackó egy szőrállat minden szomorúságával megszámlálta mindkét lábát.
Én is megszámoltam a Nintendót. Nekem is kettőre jött ki.
Alul maga a játékgép, rajta a kazetta.

Őőő... Akkor legyen három, mert a piros dobozba külön vannak téve a csavarjai.

Ez a porcica a külön tétel óta gyűlt össze az asztalomon heverő
csavaros dobozkában. Az előbb fél évet mondtam volna?

Négybe tépve hever, ami mégiscsak nem három! Az akkuktól jobbra az a rakat
bádoglemez, szóval az is része a konstrukciónak. A narancsszínben tündöklő
doboz egy metánmérő. Ha felszabadul netán, itthon egy kis
metán, akkor lesz mivel lemérnem.

Ha nem találnék vissza az alkatrészekkel a dobozba, akkor összetaposom őket,
s ezen akciómat követően - kedves magyar népszokás szerint - ártatlan
arccal körbenézek, majd büszkén kijelentem, hogy nem én voltam.

Ezt a kazettát a Petőfi Csarnokban vettem, mert e nélkül állítólag
nem megy. Mint az nemsokára kiderül, sajnos ezzel sem.

Nem szabad melegíteni. Mégis miért melengetnék egy NES játékkazettát?
Ne mártogassam vízbe. Nem találok rá okot, miért tennék ilyet.
Ne kezeljem vegyszerekkel. Én rovarirtóra gondoltam.

Gondolom a kezdetek óta már összement a technika, azért lakik ilyen kicsi
panel a hatalmas dobozban. No persze az is lehet, hogy ez csak valami
marketingszempont, hogy így nagyban jobban el lehet adni. Mert
ugye egy nagy kazettában több tudás van, mint egy kicsiben.

Zöld panel, csillogó csatlakozók.
Bár a napom aranyozná be ilyen szépen valami...

Különösen bonyolult feladat volt kiszedni a helyéről a panelt.

Ezek itt a három királyok helyett három integrált áramkörök.
Ezekben van elrejtve a játékprogram, vagyis maga a szoftver.

NES ROM, vagyis: Nintendo Entertaintment System - Read Only Memory

Ennek sem áll jól a szeme, de legalább nem kínai a szentem...

Ez van a monitorom mögött az asztalon. Pontosan ugyan olyan szintű a kupi, mint
a szobám többi részén. A lényeg hátul van, egy USB analóg tuner képében,
merthogy annak van video bemenete. A kábelek már bele is lettek
dugva. Azt mondtam már, hogy ez a project fél éve készül?

No de nézzük a dobozt, itt speciel szemből.

Szép felirat. Az Európai verzió azt jelenti, hogy a videó kimeneti jel PAL szabványú.
Ez fontos, hiszen az Amerikai változat NTSC kódolásával nem tudna megbirkózni
a tévénk. Ez persze ma már nem így van, hiszen a mai tévék már
megesznek bármiféle kódolású jelet.

A vezérlőpult nincs éppen túlbonyolítva.
Persze ez nem is baj, hiszen gyermekeknek készült.
Ha meg nem boldogulnék a gombokkal, van hozzájuk leírásom.

Ha valaki kifejleszt egy új játékgépet, akkor a legelső feladat, még jóval
a doboz belsejének bármiféle kifejlesztése előtt az, hogy tervezni
kell a masinához egy teljesen egyedi joystick csatlakozót.

Külön audio és video kimenete van, vagyis nem a szokásos antennakábellel
kell összedugnunk a tévével. Ez így azért jobb, mert elmarad a jel
felesleges oda-vissza alakítása, így jobb a kép minősége.

Tápcsatlakozó, csatornaváltó (ha éppen adó volna ott, ahol a dobozka ad),
és mégiscsak van rajta antenna csatlakozó kimenet. (bár RCA aljzat)
Ez azért jó, mert hátha régi a tévénk, és nincs rajta videóbemenet.

A doboz alja. Matricák, hűtőlyukak, gumiból készült gumilábak.
Ami érdekes, az a doboz közepéről kivehető szögletes kupak.

Ha kiveszem, akkor nincs alatta semmi. A középső rész masszívan ott van, bár ki
tudnám törni, ha akarnám. Vajon minek a semmire levehető fedelet szerelni?

Ez az egyik matrica.

Ez pedig a másik. 9 voltos 1,3 amperes váltóáramú dugasztáp kell neki.
A kis kényes! Majd kap abból, amit találok hozzá a polcon.

Nagy zöld panel. Érdektelen. Haladjunk!

A nagy panel sarkára oda lett biggyesztve egy kisebb panel.
Nem mondanám, hogy ettől különösebben izgalomba jöttem volna...

Szokatlanul jól sikerült kép.
Ez egy csatlakozó, amihez hozzá is lehetne férni, már ha kitörném a doboz alját.
Nem sima műanyag bigyó! Körben tükörsimaságú fémburkolat van rajta.
Nem látszik kívülről, nem is lehet hozzáférni, de azért csillog!
Jó, hogy szögletes, így leírhatom: Ez nekem nem kerek!

Ezen a piciny panelen van a tápegység, a video és
az audio kimeneti fokozat, meg a mini TV adó.

Joystick csatlakozók hátulnézetből. Ez ugyan nem egy különösebben informatív kép,
no de a szétszedtem arról szól, hogy más szemszögből mutatom meg a dolgokat.

A power és a reset gomb. Itt sincs semmi érdekes.

Az ott befelé, az egy háromlábú stabilizátor kocka. Az van ráírva,
hogy 7805, vagyis belül 5 voltról működik az elektronika.

Beledugtam a kazettát, de ettől persze még nem működik.

Merthogy elem nélkül nem megy. Ez egy Dlink ADSL modem
dugasztápja, ami szerintem épp megfelelő lesz hozzá.

Persze csak szerintem, a dugót ugyanis nem lehet bedugni a helyére, merthogy kicsi
benne a lyuk. Kitalálták a csatlakozókra a szabványokat, aztán meg mindenki
egyénieskedik. Például nem is oly rég a külső SATA HDD házhoz PS2-es
csatlakozós tápot adtak. Ez azért jó, mert ha valaki találomra dugdossa
vissza a csatlakozókat, úgy repül a PC alaplapja a p*csába, hogy még!

Választottam a polcról egy másik tápot. Ez mondjuk nem váltóáramú, ráadásul
kapcsolóüzemű. Kicsit talán sok az a 15 volt, de a 7805-ös ügyesen megoldja.

Ez a tápegység annyira új, hogy még gyárilag van összetekerve a kábele.
Forgattam a szemem, mint a reklámmacska, de nem jöttem rá, hogy
vajon mihez való. Remélem később sem fogok rájönni...

Világít a power LED.
Világít a francokat! Csak ütemesen villog.

Gondoltam hátha a joystick hiányzik neki. Tényleg! A joystick!
Még tiszta szerencse, hogy vettem egy hozzávalót.

Ezt elfelejtettem szétszedni. Bocsánat... Tankérem pótoltam!

Érdekes egy csatlakozó.
Az egyik panelt illeszti a másikhoz, miközben egy kicsinyt billegni is tud.

Hiába gondolod, hogy a kondenzátorra mutatok, mert nem erről van szó.
Mindössze az ujjam alatt megbújó IC hőmérsékletét ellenőrzöm.

Nem akartam én ennyire belefolyni ebbe a dologba, csak épp állt a gép agya.
Persze már az enyém sem a régi. Illetve sajnos éppen, hogy az!

Ez a gyönyörűséges videojel megy át a nagy panelről a kis panelre. No persze nem
ilyen szép a menyasszony, ugyanis a power LED villogásának ütemében.
Vagyis a TV tuner egyszerűen nem tud ráállni erre a videojelre.

Gondoltam hátha kevés a doboznak a pici dugasztáp, de sajnos nem ez a gond.

A panelt tapogatva, egyszer csak beugrott ez a kép. Ez persze nem pontosan így
történt, hanem úgy, hogy beugrott, majd mire lefotóztam volna, addigra már
rég el is tűnt. Ezt egy párszor megismételte, mint ahogy én is az átkaimat.

Mint az előbb a szkópon láthattuk (vízszintes vonal) nincs órajel.
Egyszerűen áll a gép agya, nem jár az időalap oszcillátora.
Még jó, hogy van itthon néhány darab másik kvarc.

Kiszórtam a kincseket.

Alul a kékkel írt szám az eredeti kvarc értéke.
Nem olyan nagy az eltérés, legfeljebb majd nem lesz színes a kép.

Teljesen egyértelműen a kvarc körül van a hiba. Az új kvarccal ugyanis szépen rezeg
az oszcillátor, mindkét irányban van kimeneti jel. No persze nem magamtól
vagyok ilyen okos, hanem onnan, hogy megnéztem a kapcsolási rajzot.

Persze a video csatlakozón az új kvarccal sincs semmiféle kimeneti jel.
Gondoltam hátha mégiscsak a táp. Adtam neki váltót a pákatrafóról, de nem.

Visszatettem az eredeti kvarcot.
Egyszer csak, illetve csak egyszer, beugrott a kép színesben.

Kapott tőlem szegény kvarc hideget meleget!
Jó, akkor csak meleget kapott...

Visszatettem, majd rámértem az oszcillátorra a frekvenciamérőmmel.
Márpedig ez stimmel.

Nézegettem a rajzot, és azt állapítottam meg, hogy ez engem (censored) nem érdekel!
A bal oldali tranzisztor egy emitterkövető, ott is van a kimenetén a jel.
A másik tranzisztor az oszcillátor, a kollektorán nincs jel.

Gondoltam hátha a tranyó a hibás, így kicseréltem.

De nem a tranyó a hibás, hanem már megint én, mert a másik tranyót cseréltem ki.
Betettem a másik kvarcot. Ezzel van órajel, de ugyanúgy villog a power LED.

Visszatettem az eredeti kvarcot, majd felhefteltem egy erősítőt a panel szélére.
Sajnos így sem indul el. Ki kellene venni a helyéről a kvarcot, felépíteni egy
apró segédáramkört egy külső panelre. Oszcillátor, erősítő, és egy
TTL Schmitt trigger, majd innen a drótok a nagy panelra.

Mondhatnám, hogy ekkor döntöttem úgy, hogy ez engem nem érdekel,
azonban a valóság az, hogy már eleve nem érdekelt!
Utálom mikor ilyen kupi van...

Összelapátolom, és majd szórakozzon vele az új gazdája!

Ezzel nem volt nehéz visszatalálni a helyére.

Ez az alávaló bádog pedig a panel alá való.

Ráfordítottam a panelt, majd belehelyeztem a kazettafészket.

Leborítottam a maradék bádoglemezzel.

Majd beledugtam a kazettát, mert így kisebb helyet foglal.

Ráhajítottam a tápot, meg a gamepadot, majd odaszóltam a kupacnak:
Sose lássalak többet! Ehhez képest nagyon nem így történt a dolog.

Végjáték

Az előző és ez kép között nem a keretezés fazonjában rejlik a fő különbség, hanem
a képek készülte között eltelt tíz évben. És még ha csak ez az egy ilyen évtizedes
elmaradt befejezésű projectem nyomná a lelkem! Illetve a szobámban a polcot.
Mivel a mára betervezett feladathoz nem volt kedvem, ezért azt gondoltam ki,
mondhatni magamnak büntetésül, hogy egésszé kerekítek valami régi adósságot.
Maga a NINTENDO ugyan itt hever a polcon, de nem találtam a számára korábban
kiválasztott tápegységet. Ez mondjuk nem is csoda, hiszen szatyorszámra hordtam
le őket a polcokról a pincébe. Egy próba erejéig persze eljár a tápegységemről is,
azonban a hozzáillő gamepadot mindenképp elő kéne kerítenem. Hogy miért
nem egy helyen tartom az összetartozó vackaim? Mint ahogy annyi
más fontos kérdésre, úgy sajnos erre sem tudom a választ.

Egy kissé megrémültem a gondolattól, hogy a múltkori rendrakás alkalmával esetleg
a többi kacattal együtt levittem a gamepadot is a pincébe, minek okán most le kell
mennem szatyrok és dobozok mélyén turkálni, de szerencsére megúsztam
a dolgot. Mondjuk szeretem felforgatni a kincseimet, csak most
nagyon hátráltatott volna egy felderítési akció.

Hajrá! Hogy miről is van szó, azt persze azonnal elmondom. Egy kedves olvasó, név
szerint Kún Ákos megírta - ezúton is köszönet érte - hogy miért nem boldogulok
ezzel a szerencsétlen játékgéppel. Megjegyzem ennek már tíz éve! Szóval most
jött el az ideje, hogy kipróbáljam azt a trükköt, ami feléleszti ezt a szerkezetet.

A fakupában a készülő univerzális rádiófrekvenciás jeladóm építése közben kimaradt
néhány ellenállás porosodik, míg a krómozott csészében a ferde tetejű SANYO deck
csavarjai. Sajnos a kártyadobozban található vegyes felvágottnak sincs semmi köze
a NINTENDO-hoz. Végül is az derült ki, hogy már fogalmam sincs róla, hogy hová
tettem a dobozt eredetileg összetartó csavarokat. Ez persze nincs akkora probléma,
hogy megakasztaná a projectet, csak gondoltam miért ne kerülhetnének helyükre az
eredeti csavarok. Mint az a fentiekből kiderül, valami elképesztő rutinnal tudom
kerülgetni a munkát! Még akkor is, ha ez nem is munka, hanem csak hobbi.

Szóval ott maradt félbe a project, hogy legutóbb már csak annyi
lett volna a dolgom, hogy kiiktatom ezt a lockout chipet.

Konkrétan azt kell tennem, hogy kiakasztom az egyik, pontosan a képen látható lábat.
Mondjuk tőből kitépni nem lett volna feltétlenül szükséges, de így is jó. Amúgy ez az
IC felel azért a funkcióért, hogy bármiféle hiba esetén ne induljon el a játékgép.
Vagyis ha ez a kis nyomorult, ha bármely részegységtől hibajelet
kap, letiltja a gépet. Na most tiltsa le!

Ugyan szó sincs róla, hogy komolyan mondtam volna, de megtette! Már úgy
értem, hogy továbbra sem indul el a gép. Mondjuk annyi eredmény
azért már van, hogy az eddig mutatott masszív villogás helyett,
immáron folyamatosan világít a power LED. Szóval javul.

Ugyan sok értelmét nem láttam, de gondoltam hátha csak az van, hogy mondjuk nem
teljesen korrekt a videojel, amit az USB digitalizáló nem hajlandó elfogadni,
ezért rádugtam a minap kipofozott kistévét. Eredmény persze semmi.

Azok ott nagyon csúnya forrasztások, illetve szegény tranyó lábai is összeértek.

Miután semmi sem használt, közöltem a masinával, hogy kész. Itt a vége. Kivágom.
Sajnos ez sem használt. Ekkor kikapcsoltam a pákát, eltettem az útból a kistévét,
beszórtam a fiókba a már felesleges szerszámokat, majd arcomon méla undorral
összecsavaroztam a készüléket. Gondoltam teszek még vele egy utolsó próbát.

Erre fel elindult! Én meg, míg kitolta a fényképező az optikáját, végig azon szurkoltam,
hogy csak megmaradjon addig a monitoron ez a kép, míg sikerül lefényképeznem.

Most játszottam NES-szel életemben először, és azonnal bele is haltam!
Na most őszintén. Hát milyen játék az ilyen?

Gondoltam hátha bele tudom valahogy rejteni a dobozba a gamepadot, de ezen tervem
csúfos kudarcba fulladt. Mondjuk ha erőltettem volna még egy kicsit, akkor talán...

No de jó ez így is, hogy folpack fogja oda az oldalához. Most jön az, hogy lemegyek
a pincébe, viszem magammal ezt is, és rendet vágok. Amiket már szétszedtem,
s jelenleg az asztalra vannak feltornyozva, megcserélem a jelenleg még
bemutatásra váró lomokkal. Ez egy amolyan polcról le, polcra fel
akció lesz, számításaim szerint úgy egy laza délután erejéig.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.