Technics ST-X999 időzítős tuner
(Hi-Fi toronyba való ébresztős rádió)

Erről az időzítős tunerről csak azért lőttem ezt a képet, hogy
a cikk elnevezéséhez legyen miről leolvasnom a típusát.

 

 

Mármint engem most csak ennyi érdekelt.

 

 

   Mikor kezdett gyanús lenni, hogy már van ilyen nevű mappa, bár nem pontos néven, de azért megtaláltam, benne néhány régi képpel. Ez még akkor mutatja a ma bemutatásra kerülő rádiót, mikor az még a tűzifás pincében volt, a most már főképp szerszámos polcon, a Terta 811-es orsós magnó, a színes Tanért hasábok, valamint a Hilti fúrógéphez való porszívó, meg a csodaszép műszer társaságában.

 

 

Ez a kép pedig az innen azóta már rég kiszedett kábeleket mutatja,
miközben jobbról bemosolyog a minap szétcsapott Spidola rádió.

 

 

   Akkoriban nem voltak lefestve az ajtók sárgára, nem volt a betonon linóleum, és még a keskeny barna fiókos szekrény sem volt a néhai mosókonyhában (vagy légópincében), mert azon helyiség felett akkoriban még nem én diszponáltam. Amit lent középen látni, az pedig vagy a Fujitsu, vagy az Epson printer alja.

 


 

   Az asztal iratok alól felszabadított felső pultját nézegetve, mondhatni kezdtem magamnak gyanús lenni. Mármint azért, mert mintha korábban lett volna itt még valami. Mármint rádió.

 

 

   Hogy a fekete tuner milyen esemény vagy gondolatmenet következményeként került nekitámasztásra az éjjeliszekrénynek, arról hiába elmélkedtem hosszasan, hosszú napokon át képtelen voltam rájönni. Végül persze, már ezen sorok magam általi lektorálásakor beugrott, hogy takarításkor annyira rámentem az asztalra, hogy ami részét csak értem (többek között az eltehető munkalapot is), azt mind leporszívóztam! Hogy a tunert a helyére nem visszatéve, időközben felkerült a pincéből a két következőnek boncolandó romos rádió, az azért nem baj, mert ugye így már legalább azzal az apró részfeladattal is megvagyok.

 

 

   Mivel az adott pillanatban úgy éreztem, hogy semmihez sincs bennem elég erő, gondoltam felrázom magam némi mozgással, s már szaladtam is a pincébe felhozni két láda virágföldet. Mivel a jobbra fent látható paprikapalántáknak egyértelműen kevés lesz a két láda (túl sűrűn lennének ültetve), ezért teljesen egyértelmű, hogy hoznom kell a pincéből még egy láda földet, ezt az akciót azonban már valamikor ebéd utánra halasztottam.

 

 

   Mármint azért, mert ha a rádiószerelős irányról áttévedek a palántázósra, akkor ez a csodaszép masina sosem lesz szétszerelve! Az eredetéről amúgy csak annyi derengett, hogy bár ez nem volt megbeszélve, cserébe hozta valaki, mikor adtam neki valamit. Mivel részemről nem szokásom a dolgok elkapkodása, így ezt a készüléket azóta sem próbáltam ki. Már csak azért sem, mert ugye soha fel nem jött a pincéből, odalent pedig nincs erősítő, pláne hangfalak, amire rádughatnám. Hogy ezen felül hány darab kipróbálatlan rádióval rendelkezem? Erre a kérdésre azt kell válaszoljam, hogy ahhoz képest, mint ahol már tartani szeretnék, még mindig nagyon sokkal!

 

 

A kijelző előtti plexi ha koszos is, de amúgy karcmentesnek mondható,
ami a pincei szörnyű hányattatások közepette egy valóságos csoda!

 

 

   A 28 csatornás véletlenszerű előre beállított hangolás számomra kissé furán hangzik. Persze tudom, hogy ez csak annyit jelent, hogy ha a rádió az összes beprogramozott adót elfelejti, a gombok nyomogatásának hatására ettől még előkerülnek a memóriából a gyárilag beleégetett frekvenciák.

 

 

Az óra gombjai gondolom azért olyan aprók, hogy meg lehessen
őket különböztetni a rádiórészhez tartozó gomboktól.

 

 

   A "sensor" felirat azt jelenti, hogy ez a készülék távirányítható. A kapcsolási rajzot megtekintve valóban az. Távirányító mondjuk nem járt hozzá, ami már csak azért sem baj, mert ha eddigi életem folyamán még magára a rádióra sem támadt igényem, akkor ugyan minek kellett volna hozzá távirányító?

 

 

   A hátlap - apró eltérésektől eltekintve - szokásosnak mondható. Ami elsőre feltűnik, hogy bár ez egy olyan tuner, aminek AM sávja is van, valamint a doboza nem fa, hanem körben fém, ennek ellenére nincs rajta ferritantenna.

 

 

   Cserébe lehet hozzá csatlakoztatni egy úgynevezett hurokantennát, amit most csak azért nem tudok megmutatni, mert bár emlékeim szerint van belőle készleten, csakhogy fogalmam sincs, hogy hol lehet! Pontosabban szólva, ha a rend már eljutott addig a szintig, akkor igen nagy valószínűséggel valamelyik pincei antennás fiókban kellene lennie, csakhogy azok jelenleg úgy el vannak torlaszolva, hogy még csak esélyem sincs őket kihúzni!

 

 

   A második különlegesség, hogy mivel ebben az egységben van a távirányító érintkezője, ezért a balra látható csatlakozón keresztül össze kell kötni az erősítővel. Mármint azért, hogy az is távirányítható legyen.
  
Aztán ott van még harmadiknak az a különös formájú, egy tuner hátulján szokatlan aljzat, amibe egy hálózati dugó való. Mármint mivel ebben a tunerben nemcsak óra, de időzítő is van, így a hátlapi csatlakozón keresztül a timer az egész Hi-Fi tornyot be tudja kapcsolni. Ez amúgy lehet a szokásos ébresztő funkció, épp mint ahogy egy időzített magnófelvételt is elindíthatunk vele, így oldva meg, hogy bár nem vagyunk otthon, mégse maradjunk le a kedvenc műsorunkról.
  
Persze ha nem vagyunk normálisak (s ugyan ki az), akár azt is megtehetjük, hogy miután a lakásból távoztunk (akár egy hétre is), ennek ellenére is fel tudjuk éjjelente ébreszteni a szomszédokat, ezzel ápolva a kialakult barátságot.

 

 

Ez a felirat azt jelenti, hogy: Vigyázat: speciális tápcsatlakozó
az audioberendezésekhez. Ne lépje túl a feltüntetett
energiafogyasztást. Mármint az 500 wattot.

 

 

A tuner dobozának alja - a rengeteg üres lyukból visszakövetkeztetve -
nagyon úgy néz ki, hogy univerzális típus.

 

 

Mindeközben a doboz lába emberi arcra hasonlít.

 

 

   A tunert ki tudja hány évnyi (vagy akár évtizednyi) hányódás után feszültség alá helyezve, a kijelző vidáman közölte velem a hangolás működőképességét. Jobbra fent az E: annyit tesz, mint error, ez azonban szerencsére csak azt jelzi, hogy be kell állítani az órát.

 

 

   A polcokon látható rengeteg kipofozott apróság pedig azt jelzi, hogy mára sikerült odáig jutnom, hogy ha kell mondjuk egy magnó, próbahangfal, mérleg, tekercs vagy kondenzátormérő, multiméter, mágneses térérzékelő, mikrofon, érpárkereső, ellenállásdekád, akkor egyszerűen csak oda kell értük nyúlnom a polcra. Most amúgy egy aktív hangfalpárosra támadt szükségem, amiből szerencsére már szintén akad a polcon egy kipofozott példány.

 

 

   Hogy a két apró hangfal minőségben mondhatni nagyon távol áll a viszonylag jobbféle Technics tunertől, az azért teljesen lényegtelen, mert az erősítésnek most csak két célja van. Egyrészt az, hogy szóljon, másrészt le lehessen halkítani.

 

 

   Miközben a kijelzőn minden rendben, a rádió úgy FM mint AM sávon csak valami nagyon távoli recsegést produkál. Persze eddig sem tételeztem fel róla, hogy jó, de azért meglepett, hogy beteg. Mondjuk a szintén Technics kazettás deckem is lebetegedett, valami szétmállott műanyag fogaskerék hibával.

 

 

   Milyen szép vagy... (szóltam oda a rádiónak bátorítólag) Hogy a rádióban valaki már előttem is járt, arra egy valaha a panelt tartó, de mára már hiányzó csavar helyét találtam bizonyítékul.

 

 

A kimeneti csatlakozó mellett látható néhány alkatrész - mint
pilotszűrő - számomra valahogy olyan kevésnek tűnt.

 

 

Ami annak fényében nem is csoda, hogy a pilotszűrőt
a balra látható alkatrészek alkotják.

 

 

A jobbra látható szuperkapacból mintha kifolyt volna valami trutyi.

 

 

   Ez itt a tulajdonképpeni rádió rész, amiben nem én fogok először hibát keresni. Mármint igen nagy valószínűséggel azért van az összes tranzisztor elgörbítve, hogy a mérőtüske odaférjen a lábaikhoz.

 

 

A Sumida egy még mindig létező, ha jól láttam tekercseket gyártó cég.

 

 

Hogy az egyűvé tartozásukhoz kétség se férhessen, a tekercs
meg a piros valami össze lettek csomagolva.

 

 

   Ez itt a tápegység rész, melyben sem kifolyt, sem púpos elkó nem található. Mármint a két nagyobb elkó közötti barna trutyi, az nem kifolyt elektrolit, hanem csak a nagyobb méretű alkatrészeket rögzítő ragasztó.

 

 

   Mivel ebbe a rádióba nemcsak bemegy a 230, de a jobbra látható aljzaton keresztül ki is jön belőle, ezért hiába tűnik a panel felülről nézve barátságosnak, mégis nagyon kell vele vigyázni, hogy hova nyúl az ember.

 

 

Így meg pláne vigyázni kell, hogy már a doboz alját is leszereltem.

 

 

Az előlapot mondjuk nem tervezem szétpiszkálni.

 

 

A panelt a fóliás oldaláról megtekintve, azon semmiféle hiba sem látható.

 

 

   Erre a részre (itt fut a 230) én mondjuk tettem volna egy életvédelmi műanyag lemezt. Mikor a panel a helyén van, akkor persze semmi szükség sincs rá, de így a helyéről kivéve, a piszkálása merő egy életveszély! Majd próbálok nem hozzáérni.

 

 

Mivel egy csavarhúzós piszkálás nemcsak áramütést, de rövidzárlatot is okozhat,
jó ha van az embernek egy teljesen műanyag, amúgy hangoló csavarhúzója.

 

 

   Nemcsak a multimétert vetettem be, de még az egyik jelgenerátort is, a hibának azonban még csak esze ágában sem állt jelezni, hogy merre található. Mindössze annyit értem el, hogy a rádió időnként néhány másodpercre megszólalt, aminek vagy volt köze a piszkálásomhoz, vagy nem. Mármint simán megtette, hogy miközben én a panel feliratait hasonlítgattam össze a kapcsolási rajzzal, vagyis épp hozzá sem nyúltam a panelhez, a rádió egyszer csak megszólalt, majd kisvártatva elhallgatott. Ezt amúgy csak FM-en tette, AM-en nem. Mármint középhullámon meg sem szólalt. Hallani amúgy ott is lehet, hogy valahol a háttérben van vétel, de csak annyira mint FM-en is, vagyis épp csak távoli beütésszerű sercegés van.

 

 

   A hiba végül úgy lett meg, hogy az AN7273 IC lábain található feszültségek mérése közben a bonctűvel (mérőcsúcs) véletlenül rövidre zártam a 8-as és 9-es lábakat. Mivel a két láb között csak csatolás van, így igen nagy valószínűséggel maga az IC hibás. Mármint ha az említett két lábat összezárom, akkor ha AM-en nem is, de legalább FM sávon megszólal a rádió.

 

 

   Mire fel fogtam, s az IC két lábát ha egy mellette található ellenálláson is, de rövidzárba forrasztottam. Tettem ezt egy a környezettől alaposan elütő, furán zöld színű vezetékkel, hogy ha valami csoda folytán kezembe akad egy AN7273-as IC (mit tudom én már, hogy mim van a lomos pincében), akkor tudjam, hogy mit kell visszaalakítanom. No nem mintha meg szeretném javítani ezt a rádiót...

 

 

 

   Miközben a videó első részén az látszik, hogy az FM tuner rendben működik, addig a vége felé az eredeti, az AM sávon még ugyanúgy tapasztalható sercegős, valamiféle zajzáron épp csak átjutós hibajelenséget mutatom be.

 

Bár magát az időzítőt nem próbáltam ki, de az óra működik.

 

 

   Mikor a rádiót az előtérbe kitettem, akkor egyből megéreztem, hogy ha nem viszem le most azonnal, akkor biztosan ugyanúgy járok vele, mint úgy általában minden, az előszobában elhelyezett kacattal.

 

 

Mire fel leszaladtam vele a pincébe, ahol is a lenti
lomok közül becseréltem egy láda virágföldre.

 

 

Mivel úgy éreztem, hogy még tart bennem a lendület, magam elé rántottam a két
Videoton autórádiót, ennél a képnél azonban már nem jutottam velük tovább...

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.