EPSON FX-880 nyomtató
(a kuka mellett találtam)

Már annyiszor szóltam oda a polcon meglehetősen sok helyet foglaló nyomtatónak,
hogy most aztán már tényleg te jössz, hogy ez nálam már amolyan szállóigévé vált.

Legutóbb például ezt a balkonról származó polcot tettem keresztbe
a nyomtató elbontós projectnek, illetve lakkoztam le.

Mikor egy ennyire régóta halogatott tárgy kerül a boncasztalra, akarom mondani
jelen esetben a pince előtti linóleum borításra, akkor már-már meghatódom,
hogy mégiscsak sikerült idáig eljutnom. Az mondjuk lehet, hogy ennek
szegény nyomtató nem örül annyira mint én, csak ugye neki
nem sok beleszólása van a dolgok menetébe.

A múltkor a Fujitsu DL2400, most meg az EPSON FX-880-as. Mondjuk nyugodtan
irthatom őket (no nem mintha amúgy idegesen szoktam volna bármit is szétszedni),
hiszen teljesen esélytelen volt, hogy valaha újra be lennének vetve mint nyomtató.
Mint azt az alcím is mutatja, ez a példány a kuka mellől, ennél is konkrétabban
a házunk előtti szemetes oldalából származik, ezért nem érzem
akkora problémának, hogy oda is kerül vissza.

Nekem kimaradt ez a világ, mert nekem már az első nyomtatóm is lézersugárral
lövöldözött a szelénhengerre, nem pedig holmi acéltüskékkel kopácsolta
tintaszalagon keresztül a leporellót. Szóval részemről csak ámulok és
bámulok, hogy a nyomtatón kellett beállítani a karakterkészletet.

Ez - bár a polcon ülve még nagynak látszott - nincs olyan nagy mint a Fujitsu volt.
Persze ez lényegtelen, hiszen mindketten megvoltak akkorák, hogy nem tudtam
melléjük odaülni a pince előtti linóleumra. Illetve ezzel a képpel inkább csak
azt szerettem volna mondani, hogy erről a nyomtatóról hiányzik a gomb.
Emlékeim szerint azért, mert az oldalra kilógó gombbal együtt nem
fért oda valahova, mire fel nagymérgesen lehúztam róla, majd
olyan szinten sikerült elrejtenem, hogy azóta sem láttam.

Ez szegénykém nem azért ilyen, mert már a kuka mellől lett visszahozva, hanem
attól lett szőrös, mert a szomszéd lakásban működő KFT tulajdonosa akkora
állatbarát volt, hogy a macska tőle aztán nyugodtan alhatott a nyomtatón.
Ez persze még koránt sincs akkora hiba, melyet helyre ne lehetne pofozni
egy alapos porszívózással, illetve ultrás vizes lemosással. Még gondoltam is
rá, hogy kipofozom, mielőtt szétszedem. Csak ugye ha kipofozom, és rendben
működik, miért is ne tenné, akkor megeshet, hogy már nem lenne szívem szétkapni.

Ez is ugyanolyan rendszerrel ír a papírra, mint amit a múltkor leromboltam. Ugyan
még mindig rezgett a léc, de végül is úgy döntöttem, hogy nem tartom meg. Már
csak a mérete miatt is mennie kell. Amúgy a múltkor majdnem vettem a piacon
egy szintén tűs Commodore nyomtatót, mert megtetszett, hogy olyan kis pici.

Balra a PC nyomtató portjának irányából, míg jobbra az
elektromos hálózat felől érkező kábel aljzata látható.

Még hogy csak földelt aljzathoz csatlakoztathatom...
Na ez az, ami a pincében nem fog összejönni!

Ennek de unalmas alja van...

Miután bedugtam, nekiálltak világítani rajta a LED-ek, meg persze zizegett
is hozzá egy kicsit. Sajnálom szegényt, de ennyi volt. Szóval ez tényleg
csak azért lett behozva a ház elől, hogy megmutathassam a belsejét.

A másik pincében ugyan találtam egy egész doboznyi leporellót,
de nem igazán láttam értelmét, hogy áthozzam és belefűzzem.

Ez nem adta magát olyan könnyen, mint a múltkori gép, mert érzésem szerint ebben
több volt a nehezen észrevehető csavar. Vagy csak álmosabb voltam szokásosnál.

Minden egyes kitermelt alkatrészt erősen szemrevételeztem, mégpedig
a "hát te meg mire lennél még jó" kérdést szegezve nekik. Aki erre
nem tudott felelni (márpedig egyik se szólalt meg) azt bár kissé
szomorúan, de mind a kuka felé tartó kupacba helyeztem át.

Ezekről önhatalmúlag döntöttem úgy, hogy egyszer talán még kellhetnek.
A múltkor készítettem is számukra egy csomó fiókot a Salgó polcokba.

A hasznosnak tűnő apróságok pedig ebbe a nápolyis vödörbe kerültek.
Szerintem ebből hamarost akkora csavarválogatást fogok rendezni...

Ugyan a már félretettek között akadt néhány olyan alkatrész, melynek megtartását
meg tudtam volna indokolni, csak mivel a magyarázataim még a saját számomra
is kifejezetten erőltetettnek tűntek, ezért végül úgy döntöttem, hogy részemről
inkább a kidobandók, mintsem a megőrzendők kupacát gyarapítom velük.

Ezek a mechanikai elemek már maradnak. Aztán ahogy ezt a kérdést ilyen szépen
eldöntöttem, menten el is gondolkodtam rajta, hogy ugyan mikor is fordult velem
elő utoljára, vagy akár csak egyáltalán, hogy bármi általam barkácsolt dologba
hosszú tengelyt, gumigörgőt, vagy épp egy bordázott, de azért még átlátszó
műanyag darabot kellett beépítenem. Mivel ezzel a kérdéssel kevés híján
sikerült végtelen ciklusba taszítanom az utóbbi időben már amúgy sem
különösebben magas fordulaton pörgő agyamat, szóval
inkább feladtam a válaszkeresést.

Milyen szépen hajtogatódott bele a festékszalag a kazettájába...
Bezzeg az én zoknijaim nem tudnak maguktól elrendeződni!

Miután felmentem a lakásba, majd levettem a melósruhát, illetve letakarítottam
magamról a nyomtató mocskát, szomorúan konstatáltam, hogy az alkatrész
kitermelésre félretett paneleknek álnokul sikerült a pincében maradniuk.

Már annyi panel végezte be az asztalomon, hogy a belőlük kitermelt alkatrészek
olyan szinten hemzsegnek a pincében, hogy napokig fogom őket válogatni,
mire mind a helyére kerül. Amúgy ez is (mármint a korábban kitermelt
alkatrészek szétválogatása) egy szintén az idei évre betervezett project.
Szerintem ha az idei terveimnek csak a fele bejön, illetve megcsinálom,
már akkor is akkorát sikerül alkotnom, amin nagyon meg fogok lepődni!

Ez volt a nyomtató vezérlőpanelja.

Ez meg itt a tápegység.

Ez a harmadik pedig az előlapi gombok mögött bujkált.

Na most itt nem arról van szó, hogy megérte mindössze ennyi alkatrészért cserébe
szétverni ezt a nyomtatót, hanem arról, hogy a hiánya által felszabadult helyért
cserébe érte meg. Nem tudom, hogy említettem-e már (már hogyne említettem
volna), hogy akad a pincében ezen kívül is nagydarab lom, és nem ám csak egy!
Van például fénymásolóm, egy óriási kávéfőző gépem, meg két elektromos
fűtőtest is akad, illetve ki tudja mi még, csak győzzem őket pusztítani!

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.