FLUKE 79 III. multiméter
(már épp rám fért, hogy kapjak két egyformát)
Bementem a raktárba, majd ahogyan azt én már
csak szoktam, belenéztem a selejtes
dobozba. Ezt mostanában nem tehettem
meg, ugyanis átszerveződtek a dolgok.
A raktár
régebben nyitott, mondhatni önkiszolgáló
rendszerben üzemelt.
Az ember csak berontott, összelapátolta ami kell, letette a raktáros
elé,
aki békésen
lövöldözött a mindenfelől összehordott dobozokra a lézeres
vonalkódolvasó masinájával. Aztán,
ahogy egyre drágább
dolgokkal lett tele
a raktár, melyekért természetesen
anyagilag a raktáros a
felelős, értelemszerűen
bezárt a bazár. Bevallom őszintén,
hogy részemről örültem is a változásnak, meg
persze nem is. Egyrészt ezentúl nem
nekem kell levadászni a polcokról amikért
jöttem.
Másrészt viszont nem tudok
odasomfordálni a selejtes dobozhoz, hogy
mégis miféle
kincsecskék laknak benne.
Ez persze egyrészt szerencsés, hiszen
az utánpótlás hiányában
kénytelen leszek az itthon
felhalmozott lomkészletet
fogyasztani. Másrészt viszont
szomorú, hiszen ezentúl elesek
a mindenféle
kincsektől. Szóval az úgy történt, hogy mégiscsak odamentem a selejtes
dobozhoz,
de senki sem szólt rám, hogy mindjárt kapok két
egyformát.
Pedig ez szóról szóra így esett meg! Persze az
egyiket majd vissza kell vinnem,
de remélem sikerül a kettőből összehoznom egy
működőt. Ez persze nem
pont így fog történni, de csodák csodája, pozitív lesz a
végkifejlet.
Ennek a műszernek az LCD kijelzője alul kezdett el megfolyni.
Ennek a másiknak pedig felül.
Na ez nem egy jó ómen...
Sárgának ugyan sárga, de szerintem még akkor is
sárga volna, ha kivenném
a kosz mögül a műszer alapszínt szolgáltató tokját. Persze
a
kosz nem probléma, Ultrás vízzel orvosolható.
A "range" gomb méréshatár-váltásra szolgál.
Már ha kézzel akarunk ilyet cselekedni.
A
sárga színű "hold" gomb pedig a kijelzett értéket fixálja az LCD
kijelzőn.
Hogy miért nyomógomb a méréshatárváltó? Rögtön megmutatom.
Ennek a műszernek automata a méréshatár-váltója.
Tegyük fel
egyenfeszültség mérés
állásba kapcsolunk, s mivel automata, nem kell beállítanunk, hogy egy
kilenc voltos
elemre tesszük a mérőzsinórt, vagy egy csöves rádió 280 voltos
anódfeszültségére.
Ellenállásmérés állásban sem kell kapcsolgatni a
méréshatárokat, mert a műszer
elintézi magától, nekünk csak le kell olvasni a
kijelzőről a mért értéket. Szóval
ez nem egy ezer forintos kínai piaci
multiméter. Mondjuk a Fluke név eleve
nem erre utal. Idővel persze minden
tönkremegy, mostoha körülmények
között meg pláne! Melós kocsiban nyáron
simán lehet 50 fok felett,
télen mínusz tíz alatt. Az LCD kijelző ezt biztosan
nem szereti.
Ehhez nincs mit hozzáfűznöm. Nálam ez annyit jelent,
hogy már megint mellé fogok
beszélni.
Szóval ez egy melós műszer, mondjuk villanyszerelőknek. Jelen esetben
persze nem
villany, hanem telefonszerelő, de ez lényegtelen. A lényeg az, hogy
egyiknek sem
kellenek az általános multiméterek plusz funkciói, mint például
a kapacitás
vagy a béta mérés. Ellenben a műszernek mind elektromosan,
mind pedig
mechanikusan stabilnak kell lennie. Elektromosan azért,
mert a mérőkapcsokon
bármi feszültség, áram, ellenállás előfordulhat.
Mechanikusan pedig azért, mert
hiszen
hol másutt is lenne a műszer, mint
egy szerszámos táskában, vagy épp
ládában. Nekem
például
mindkettőben
van kéziműszer.
A ládában egy
komolyabb, a táskában
pedig egy
egyszerűbb.
Jópofa ez a kihajtható támaszték, bár elsőre
furcsának találtam, hogy nem nyílik ki
eléggé, s ettől kissé bizonytalanul állt a
lábán a műszer. Kicsit később azonban
rájöttem, hogy én voltam a hibás. Ez amúgy nagyon sokszor megtörtént
már velem. Szóval nem kell finomkodni a támasszal. Rendesen
hátra kell húzni, kattan egyet, utána máris stabilan áll.
Mindketten unottan ácsorognak az asztalomon. Hogy
vesztükre?
Vagy épp javukra válik az eljövendő? Ez majd mindjárt kiderül.
Nemcsak kitámasztható, hanem fel is lehet
akasztani.
Kábeles környezetben ez bizony sokszor jól jön.
Van nekem egy kedvenc
sárga Metex multiméterem, amit néha
lehet is látni mikor
barkácsolok valami elektromos lomot, hiszen mindent (már
persze amit lehet)
azzal mérek. Egyszer például megmértem vele valami nagyfeszültséget.
Ráadásul azt hiszem ellenállásmérés állásban. Vagy csak áthúzott
a panel a két
kiloohmos méréshatárhoz? Ki tuja már azt...
Szóval szétkaptam, hogy megreszelem.
Amúgy szó szerint ezt
kellett vele tenni. Ki kellett vakarni belőle az
elszenesedett panelt.
De nem ez a lényeg, hanem az, hogy mire én ahhoz
hozzáfértem...
Úgy össze volt gyógyítva, hogy a szétszedéshez
le kellett róla törni a gombot!
Azóta így néz ki szegénykém. Mondjuk engem
ugyan nem zavar a gomb közepén a
hatalmas csavar, de csak azért nem, mert már
megszoktam. Az első két évben
mindig elszomorodtam amikor megláttam. Szóval az,
hogy az épp boncolt
Fluke műszerről csak úgy egyszerűen lejött az előlap, a
forgatógombbal
együtt, mindenféle törés és erőlködés nélkül, már szinte
meghatódtam.
A felhasználó számára lényegtelen részek el
vannak takarva az ő szeme elől.
Csak az elem és a biztosítékok vannak szem előtt, mert ezek cserélhetők.
Ez nagymértékben megnöveli a műszer életben maradási esélyeit, így
ugyanis nem lát a felhasználó olyan dolgokat melyekhez nem ért,
ellenben a szokásos "miért ne" alapon bátran hozzápiszkál.
A címke szerint ez a műszer két éve még hiteles volt.
A balról belógó fonnyadt virsli a középső
ujjam. Csak azért mutatok be,
hogy legyen mihez viszonyítani a biztosítékok méretét.
Ebben a stílusúban ekkora méretű biztosítékot
eddig még sosem
láttam.
A 10 kilo amperes felirat pedig azt jelenti, hogy ekkora értékű zárlati
áramot még biztosan meg tud szakítani. Tényszerűen úgy működik,
hogy a biztosítékon belül található homok kioltja a keletkezett ívet.
(köszönet a leírásért az olvasóknak)
Gondoltam teszek bele elemet, aztán a halott
kijelző láttán jól elszörnyülködök.
Vonogatom a vállam, sajnálkozok, majd visszaviszem a szemetet a szemétbe.
Van az úgy, hogy nem úgy alakulnak a dolgok
ahogyan én azt elképzeltem.
Ha ritkán
is, de még az is előfordul, hogy pozitív irányú az eltérés.
Ennek a kijelzőnek például
semmi baja! Kicsit ugyan kócos a HOLD haja, de ennyi hibával együtt lehet
élni.
Illetve ha épp szemből nézem, akkor egy kicsit
halványabb mintha megdöntöm hátra.
Természetesen a műszert letéve az asztalra, ez a "hiba" épp kapóra jön. Vagy az
is
lehet, hogy gyárilag ilyen a kijelző láthatósági szöge. Bevallom őszintén,
hogy
már nem emlékszem milyen volt újkorában. Ezek a műszerek majd húsz éve
érkeztek hozzánk, s mivel
akkor nem kértem belőle, nincs róla emlékem. Amúgy
a képen az ellenállásomat
mérem. Szóval nem csak a kijelző ép, de maga a műszer is.
A hálózati frekvencia 50 hertz Az utolsó digit
pedig minden műszer esetében
billegni szokott.
Erre szokták írni, hogy a mérési pontosság +/- 1 digit.
A kilenc voltos elem kilenc voltos, vagyis az egyenfeszültségű méréssel sincs hiba.
Mivel a műszer szét van szedve, nincs rajta a
gomb, ezért elsőre azt gondoltam, hogy
eldönthetetlen lesz, hogy épp milyen
állásba tekertem a kapcsolót. Persze nem!
Ez a Fluke egy nagyszerű gyártó! Ahová
a piros nyíllal mutatok, nyilacska,
körbe osztások. Szóval a
nagy forgatógomb nélkül is lehet kapcsolgatni.
Mit gondoltak ezek rólam? Biztosíték alá dugják
a csavart?
100 méterről hátszélben kiszagolom!
Zöld panel...
Az alkatrészeket az a burkolat védelmezte ez
illetéktelen kezek érintésétől.
Természetesen azonnal leszereltem.
Nem is tudom... Létezik egyáltalán belülről
csúnya multiméter?
Mondjuk a múltkoriban szétszerelt orosz az nem volt szép.
Hogyan is szokta volt mondani Törpapa?
Törpikéim!
Idén szokatlanul jó volt a törpbogyó termés.
Thm? Tejes hiteldíj mutató?
Azt nem mondta a raktáros, hogy kölcsönt vettem fel!
Arról volt szó, hogy az egyik örökbe az enyém.
Mondjuk az igaz, a másikat
vissza kell vinni. Amúgy ez az alkatrész a műszer hőkompenzálására
szolgál, hogy télen nyáron pontosan lehessen vele mérni.
Nagyon masszívnak néz ki ez a kapcsoló. Nem a
megszokott, "lényeg az olcsóság"
alapon nyáklapból kialakított. Épp
rajta a gyári zsír, és az ezüstözése
sem
feketedett be. Persze mitől is lenne baja? Mikor még húsz éves sincs!
Ezt konkrétan nem is akartam levenni, hanem
csak úgy a kezemben maradt.
A megszokás ugye. Kicsit nem figyelek oda?
Rutinból szétkapok valamit!
A véletlenül leemelt burkolat alatt ez a szép kék lapocska rejtezett.
Ami a másik oldaláról nézve fehér. Amúgy ez
porcelán alapra szerelt ellenállásháló.
Ezeken az ellenállásokon keresztül váltogatja a műszer magától a méréshatárokat.
Van még elszórva a panelen néhány két és háromlábú állatka.
A műszer agya (IC) le van fedve ezzel a
bádoglemezzel.
Nem piszkálom, mert még el találok rontani valamit.
Az nem egy diadalív, hanem egy 10 amperes árammérő sönt.
Ezeket most egy kicsit félreteszem.
De persze csak addig míg ezek fürdenek.
Már tiszták is! Még azt szerettem volna
megmutatni, hogy milyen koszos
a csapban a víz.
Odanyúltam, félresöpörtem a habot, csak
mire exponált a gép, a hab mindig
visszaúszott.
Ugyan épp nincs begyújtva (még az kéne nyáron),
de attól én még megszokásból
(no meg itt van a lakásban biztonságos hely) a cserépkályha tetején szárítok.
Az addig rendben, hogy jó a műszer, pontosabban
szólva jók a műszerek, no de mégis
mi a csudával tudnám ellenőrizni, hogy
nincs-e valami mérési hibájuk? Aztán leesett,
hogy kettő is van belőle. Ha a
kettőt párhuzamosan kötöm, s úgy mérek, s mind
a két műszer ugyanazt mutatja,
akkor jók, mert igen kicsi a valószínűsége,
hogy mindketten ugyanolyan mérési hibát
produkáljanak.
A hálózati frekvencia mindkettőjük szerint 50
hertz.
A mérőjelet az asztali lámpámról vettem.
Szóval igencsak érzékeny a műszer.
Gondoltam mérek nagyobb frekvenciát is,
melyet jelen esetben a HF jelgenerátorom
szolgáltatott. Mint az látható, egyformán
mérnek. Valamint rendben működik
a műszerek automata méréshatárváltója is.
Jópofa dolog, hogy nem kell
kapcsolgatni a műszert, le lehet leolvasni a
kijelzőről a mért értéket.
A tápegységem zéner teszter kimenetét mérem.
Az egyenfeszültség mérésben sincs hiba!
Letekertem a
tápegységemen a kimeneti
feszültséget, hogy a kisfeszültségű mérést
is ellenőrizzem. Mindkét műszer szerint 35,6 millivolt maradt a kimeneten.
Előkaptam a szortimentből egy 220 kilós
ellenállást. Ez az! Kiáltottam fel. Biztosan
az történt, hogy a kollégák feszültséget mértek ellenállásmérés állásban, amivel
kilőtték a műszerek osztóját. Aztán rájöttem, hogy már megint én vagyok
a hülye! Ugyanis ellenállásméréskor nem szokás párhuzamosítani
a műszereket. Vagyis természetes, hogy két párhuzamosan
kapcsolt műszer esetén kétszeres mért értéket mutatnak.
Megbontottam a műszerek párhuzamosítását, s
mindketten kaptak egy-egy külön
220 kilóohmos ellenállást. Az eltérés nem a műszerek hibája,
hanem az ellenállások nem egyformák.
Az egyik mérőzsinórnak 0,3 a másiknak pedig 0,4 ohm az ellenállása.
Hogyan döntsek? Már úgy értem, hogy melyik
legyen az enyém?
Az egyiknek alul indult meg a kijelzője, a másiknak meg felül.
Végül ez esett ki, merthogy kopottabb volt rajta a felirat.
Illetve nem is kopott a felirat, hanem valami
érthetetlen módon
átköltöztek a betűk a kijelzőt takaró plexiből készült lapocskára.
A műszerek tokjai sóvárogva nézik a napot.
Mondjuk majd két
évtizednyi táskában punnyadás után ezt nem is csodálom.
Egyet mondok.
Kettő lesz belőle!
Gondoltam rámérek a biztosítékokra. Ez a kettő
szakadtnak bizonyult.
Először úgy gondoltam, hogy leugrok két másikért St.
Louisba.
Aztán persze beugrott. Ha leviszem a szemetet a kukákig?
Már honvágyam van! Szóval nem megyek én sehova...
Jöjjön akkor a jól bevált biztosítékjavítási technika.
A felső egy 100, az alsó pedig egy 10 amperes
patkolás.
Vagy ha nem? Akkor bakfitty!
Komolyan mondom, nagyon sajnálom, hogy az
egyiket vissza kell vinnem.
Ugyan kelleni nekem aztán nem kell kettő, de úgy elajándékoznám...
Olyan szép, hogy találni kéne neki a polcon egy olyan helyet,
ahol jól látszik.
Hát... Ez elsőre nem sikerült...
Majdnem elfelejtettem megmutatni, hogy ez a műszer nem csak
digitális, hanem egy
kicsit analóg is. Ha pontos értéket nem is lehet leolvasni
a bar skáláról, de a változás
irányát azt igen. Szóval ez a különálló analóg
skála azért jó, mert az összevissza
rohangáló számok leolvasása konkrétan
képtelenség, míg egy vonal
hosszának változása már biztosan jól érzékelhető.
Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a
hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.