Kapacitásmérő előtét digitális
frekvenciamérőhöz
(saját gyártmány)
A doboz olyan amilyen. A lényeg, hogy a célnak
megfelel.
Eredetileg egy telefontechnikában használatos zümmer volt benne.
A jack dugóból kapja az áramot, az RCA harang csatlakozón adja ki a jelet.
Nem volt a célnak megfelelő kábelem, hát csináltam kettőből egyet.
Nincs itt semmi érdekes, ha csak a tartalék
kimenet nem az.
Elsőre értelmetlennek látszik, de sok doboz, sok ki-bemenet, kábel mindenfelé,
szóval ezen a módon iszonyat kombinált drótgubancokat lehet ám létrehozni!
A mérendő kondenzátor csatlakozását nem
bonyolítottam túl. Egyszerűen csak
kilógattam
a dobozka elejéből a nyáklapot. Ha akarom rányomom a kondit,
de akár oda is
forraszthatom. Vagy mint a képen látszik, drótozhatom is.
Az első frekvenciamérőmön még nem volt periódusidő
mérés funkció,
ezért
a méréshez kellettek a fenti képletek, és persze egy zsebszámológép is.
A mostani frekvenciamérőm már periódusidőt
is tud mérni, vagyis
direkt kiírja a
mért
értéket, így semmit sem kell számolgatnom.
A kapcsoló felső állásában 100 piko 100
nano között
lehet
mérni, az alsó állásban pedig 100 nano 100 mikro között.
Elsőre nem sok minden látszik, mert eltakarja a
belsőt a kapcsolási rajz.
Erre akkor
szoktam rá, mikor egy magam építette valamit javításkor szégyenszemre vissza
kellett
rajzolnom.
Azóta minden kreációmba beleteszem a dokumentációt!
Még akkor is beleteszem a rajzot, ha csak ennyi
az egész.
A kapcsoló
nincs berajzolva, csak utalás van rá a kétféle ellenállás értékkel.
A panelrajzot nem mondanám éppen bonyolultnak.
Az egyszerűsége ellenére még ezt is dokumentáltam.
A piros vonalak
a kétoldalas panel másik oldalán futó átkötéseket jelzik.
Ez az 555-ös időzítő IC a műszer lelke.
Ahova nem jutott műszer pontosságú ellenállás, oda kreáltam több darabból.
Ez annyira primitív valami, hogy ültő helyemben
raktam össze.
A nyomok még most
is látszanak a szobámon, pedig dobozszámra
hordtam le a pincébe a szereléshez
szükséges mindenféle anyagokat! Minek azok, mikor úgy is csak szétszedek.
A kapcsolót a lábai tartják. Eddig nem volt
vele gond.
Akkoriban készítettem ezt
a dobozkát, mikor a
woblert építettem.
Rengeteg kondit meg tekercset kellett
mérnem, de a tekercsekre persze
másik dobozom volt.
Azért volt szükség
erre a dobozkára, mert nem új alkatrészeim voltak, hanem
használtak.
Gyakorlatilag minden alkatrészt ellenőrizni kellett beépítés előtt!
A wobler eddig kétszer döglött be. Egyszer egy potméter lett
kontakthibás, egyszer pedig egy kondenzátor szakadt meg.
108 pikofarádot mutat, ennyi a műszer belső kapacitása, alapesetben ezt méri.
Most meg tízzel többet, vagyis 118-at mutat,
csak betegeskedik
az egyik TIL306-os számkijelző IC a frekvenciamérőben.
A plusz 10 pikofarádot a zsinórok
összetekerésével okoztam.
Vagyis 10 pikofarád a kapacitása az összetekert drótoknak.
A sárga drót leszakadt, de azért sem veszem elő a pákát!
Ez egy jó szétszedtem volt, mert szinte semmi rumlit
sem csináltam.
Mindössze a fotóállványnak használt dobozokat kell visszatennem a helyükre.
Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a
hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.