Gumírozott villásdugó
(gumi hálózati kábelről)

Ez a villásdugó teljesen egyértelműen a nem is oly rég bemutatott Orivohm műszerről
származik. Bár az említett boncolás óta még csak hetek teltek el, máris kiesett az
emlékezetemből, hogy ennek a dugónak a szétszedése be lett-e tervezve, vagy
egyszerűen csak azért maradt itt az asztalomon, mert oly ügyetlenül sikerült
félredobnom, minek hatására mondhatni sikerült elbújnia. Na most mindezektől
függetlenül is felmerülhet a kedves Olvasóban a kérdés, hogy ha részemről folyton
arról pofázok, miszerint mennyire el vagyok csúszva a mindenféle szétszedési
terveimmel, akkor miért ezt az apró, illetve valószínűleg betervezetlen
vacakot piszkálom. Nos az úgy volt, hogy mivel nem haladtam,
nem akart beindulni az év, illetve én, ezért azt találtam ki,
hogy amelyik nap nem szedtem szét semmit, na aznap este
cserébe meg kell néznem egy filmet. No persze nem a tévében,
hanem a felhalmozott készletemből, hogy ugyan fogyjon már az is.

Mivel semmiféle bonyolult dologhoz sem volt kedvem, ezért az apróságok irányába
fordítottam a szobában felhalmozott tárgyak számára általában semmi jót sem ígérő
tekintetemet. Ez a kupac speciel az ágyam fejrésze feletti polcon található. Egyrészt
kellene az irattartó a szekrénybe a többihez, másrészt magára a helyre is szükségem
lenne, ugyanis még évekkel ezelőtt azt vettem a fejembe, hogy ide fog felkerülni a
laptop. Mivel a laptop jelen pillanatban függőlegesen áll, konkrétan élére állítva
van bedugva a könyvek közé, így a puszta csere szóba sem jöhet. Szóval előbb
vagy utóbb, de kénytelen leszek nekiállni feldolgozni ezt a kupacot is. Balról
mindjárt egy szovjet fényerő szabályozó nyitja a sort, melyre emlékezetem
szerint a plafonra világító lámpa című farigcsálós projecthez lesz szükség.
Vagy ha nem, akkor is illene már végre kipofoznom. A narancssárga színű
forgatógombos fényerőszabályozó a pótterv, ha tegyük fel az előbb említett
eszköz javítása esetleg nem sikerülne. A dugasztáp a tálca alján bujkáló PDA
töltője, míg a majdnem fekete, de azért egy kicsit zöld színű doboz egy radioaktív
sugárzás detektor. A kupacban található legnagyobb szégyen, a jobb sarokban
megbúvó, magától összetekeredő kábel. Ez egy olyan órához tartozik, amire
fel lehet tölteni a kedvenc zenénket, és akkor reggelente azzal ébreszt. Ez az
óra a beszerzés időpontját tekintve annyira a szétszedtem project kezdeteihez
kötődik, hogy az már valóban szégyen, hogy most így hirtelen még azt
sem tudom róla megmondani, hogy vajon merrefelé található.

A szolár lámpa itt hever már hosszú évek óta, mint ahogy a Harkov villanyborotvák
is oly régóta porosodnak, hogy annál talán már csak a félkész (még ezt a túlzást)
univerzális jelgenerátorom a nagyobb szégyen, pedig még egy dobozt is túrtam
hozzá! Az a zöld lenne az a jobb alsó sarokban, melyben valaha egy érpárkereső
adó volt. (tán még most is benne van) Mivel egyetlen, mondhatni újra felfedezett
kincsem sem keltette fel az érdeklődésemet, szomorúan huppantam le a székembe.

Na ekkor láttam meg azt a fekete bigyót a krómozott kupa és a csipesztartónak
használt óra között. Mivel utóbbi eszköz mutatja az időt, így képtelenség
lenne letagadnom, hogy már igencsak este van, de még mindig
nem jutottam a mai napon semmire.

Bár rezgett a léc, hogy csak úgy egyszerűen kidobom, de aztán még ennek az amúgy
teljesen egyértelműen újrahasznosíthatatlan vacaknak is sikerült megideologizálnom
a létét, mégpedig úgy, hogy ha kibontom belőle a villásdugó tulajdonképpeni magvát,
akkor egy olyan csatlakozót kapok eredményül, amire fel lehet építeni mondjuk egy
detektort. Hogy ezt a valamit könnyedén elő lehet állítani két banándugóból, meg
persze valami lapocskából, ami a dugókat hordozza, az a tény engem innentől
kezdve már képtelen volt megakadályozni benne, hogy kitermeljem
a gumírozott dugóból az újrahasznosítható részt.

A dugó egyik lába mára már mondhatni szomorúan lefittyedt.

Az a neve, hogy FLEXO.

A 6 amper 250 volt teljesen érthető. No de mi lehet az a másik jel?

A KRT rövidítés számomra (természetesen a körút kivételével) semmit sem jelent.
Na most az ábrát elemezve, az igen nagy valószínűséggel egy légvezetékes
villamos hálózatot ábrázol. K részvénytársaság. Akkor sem dereng.
Igaz ami igaz, én tíz évvel később születtem, mint ez a dugó.
Edvi Gábor megfejtése szerint ez a furcsa logó
a Kábelgyár Részvénytársaságé.

Mint ahogy az emlékezetemben, úgy a villásdugó
gumianyagán is komoly repedések találhatóak.

Bár semmi szükség sem volt rá, de a kábelt mondhatni rutinból megblankoltam.

Majd a vezetékek végeinél fogva megpróbáltam kettéhúzni.

Mivel nem sikerült végig, ezért bátran jelenthetem
ki az elért eredményre, hogy ez bizony félsiker.

Ez is az, csak most nem hosszában, hanem az anyagvastagság tekintetében.

A morzsalék mennyiségéből megítélhető, hogy
mennyire volt ép állagú a dugó gumija.

Ezeket olyan ügyesen szórtam át a papírról az asztalomon található apró szemetesbe,
hogy bátran kijelenthetem, miszerint a kávésbögrémbe hullajtott fekete szmötyi
az eredeti mennyiségnek még az egy százalékát sem érte el. Szerencsémre
most épp pusztán csak tiszta víz volt a bögrében (már amíg bele nem
szórtam a szemetet), így sikerült beleivás előtt kiszúrnom a koszt.

Mivel az a műszer, amiről ezt a kábelt leszedtem, az még valamikor
1952-ben készült, így bátran kijelenthetem, hogy ezeket
a részeket már több mint hetven éve nem érte fény.

A lyukon átfűzött spárga valószínűleg valamiféle tehermentesítő lehetett.

Hogy miért akartam kiszabadítani a lyukat, az mondjuk egy jó kérdés, mint ahogy az
is, hogy hova a csudába lettek ebből a tartóból az egészen apró órás csavarhúzók.
Utóbbira némi gondolkodás után fény derült. Gyakorlatilag sikerült mindet sorra
eltörnöm, mikor épp a parketta fúgázásával szórakoztattam magam. Néhány nap
múlva, mikor ezeknek a soroknak a rendezésével, illetve a már megemlített és el is
készült projectekre mutató linkek beszúrásával voltam elfoglalva, na akkor derült
ki, hogy a parkett fugázós cikknek se híre se hamva! Innentől kezdve már csak
néhány hónapra volt hozzá szükség, hogy megtaláljam a gépemen a szöveg,
illetve mindenféle feldolgozás nélküli képsorokat. Ráadásul sajnos nem
csak úgy egyszerűen magában állt, hanem tucatnyi más egyéb,
tulajdonképpen már elkészült képsorral együtt.

Hogy mire lesz jó később ez a lyuk? Azt most így előre nem tudom
megmondani. A lényeg az, hogy ha kell, akkor itt van készen.

Íme a tervtábla amivel ijesztgetni szoktam magam. A piros körök a már megtekintett
filmeket, míg a fekete ikszek a végigvitt szétszedéseket mutatják. Azért vannak
a jelölések mondhatni teljes összevisszaságban, mert így látszik ugyan, hogy
haladok, azonban a lemaradást már képtelenség (vagy legalábbis nagyon
nehéz) átlátni. Bár ma épp volt miért behúznom egy ikszet, mégis az lett
a nap vége, hogy este két filmet is sikerült megnéznem. Erre akár még azt
is rá lehetne fogni, hogy szép eredmény volt, csakhogy én azt is tudom, hogy
a 2018-ra betervezett szétszedések szinte semmiféle átfedésben sincsenek az ezen
táblázatban látható ikszelésekkel. Ráadásul a gépemen található több száz
megtekintetlen film tekintetében a piros karikák száma is nevetséges.

Itt aztán el is akadtam, mert ugye mégis hova tegyem ezt a zsákmányt?

Elsőnek a pákatrafós fiók előtti vegyes doboz ugrott be. Na most ennek a doboznak
a folyamatos tömködését lehetőleg kerülnöm kéne, hogy ne kelljen újra
és újra nekifutnom a bontott alkatrészek szétválogatásának.

Végül ide, valamelyik készülő rádiós témájú dobozomba került a dugó. Mikor ezeket
megláttam, menten be is ugrott, hogy ezen dobozok tartalmának újrarendezése is
tervbe lett véve. Épp mint ahogy a lakásban található hálózati trafós dobozom
tartalmának megtekintése is. Utóbbira azért van szükség, mert a múltkor már
alig bírtam kihúzni a helyéről a súlya miatt. Egyrészt kiszedhetnék a dobozból
néhány nehezebb példányt, amit aztán az immáron rendezett pincei trafók között
helyeznék el. Másrészt kerítenem kellene egy alkalmasnak látszó trafót a soha
el nem készülő monitor célú erősítőmhöz, hogy legalább azzal meglegyek...

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.