Számláló jelfogó vizsgáló
(AR és 7A központokhoz)

Felébredtem a délutáni szunyókálásból, és ahogy a szemem kinyitottam, egyből
megláttam a polcon a szét még nem szedett, be még nem mutatott magnóimat.
Csak a szememet forgattam, mint a reklámmacska, a fejemet azt meg sem
mozdítottam! Szóval még csak körbe sem néztem rendesen, és máris
számoltam belőlük hetet! Mivel olyan nincs, hogy csak döglök,
a feldolgozatlan tárgyaim meg nemhogy fogynának, hanem egyre
csak gyűlnek, így úgy döntöttem, hogy keresek valami olyat, amit van
kedvem szétszedni. Körbenéztem a szobában, és ha el nem is keseredtem, de
kedvemre való boncolnivalót azt nem találtam. Fogtam magam és lejöttem ide a
pincébe. Megálltam ezen polc előtt, és hiába akad itt is magnóból mindjárt négy,
csak azért se! Amúgy ezeket azért kéne innen elpucolni, mert ez van pont
a székem háta mögött. Ha valamit félre szeretnék tenni az asztalról,
akkor azt ide kéne áttenni. Persze ez még erősen odébb van.

Ezt a dobozkát választottam mai alanynak. Mivel sajnos (?) nem tartok itthon
telefonközpontot, aminek a számláló jelfogóját ezzel a dobozkával legalább
tesztcélból meg tudnám mozgatni, így valószínűleg egy igen rövid
szétszedtem cikknek nézünk elébe. Ha csak el nem
megint kezdek mellébeszélni!

Ez nem ugyanaz a doboz, hanem egy másik, dőltbetűs feliratos. Funkciójában persze
azonos. Hátul kilógott belőle egy kábel, amin keresztül a központ tápfeszültségéről
járt. A 6,3-as jack dugóból kilógott egy másik kábel, amit a vizsgálandó számláló
jelfogóra kellett csíptetni. Az első kapcsolóval azt tudtuk kiválasztani, hogy AR
vagy 7A rendszerű központot tesztelünk. A második kapcsolóval egy, illetve tíz
impulzust tudtunk ráküldeni a számláló jelfogóra, mégpedig a nagy piros gomb
megnyomásával. Mindezt természetesen nem gonoszságból, hanem a számláló
jelfogó vizsgálatának céljából. A készüléket a Telefonel GMK gyártotta. A jobb
alsó sarokban az N.11 felirat lehet, hogy a készülék gyári száma. Amúgy működés
közben sosem láttam. Úgy került hozzám, hogy miután leszerelték a József központ
7A2 telefonközpontját, a dolgozók leadták a felesleges műszereiket és szerszámaikat,
én pedig kitúrtam magamnak a selejtből. A belseje számomra lényegtelen, legfeljebb
az alkatrészkészletemet növeli. Azonban maga doboz egy kincs! Hogy ezt majdnem
húsz évvel ezelőtt mondtam? Nos igen. Sajnos azóta sem építettem semmit, amit be
kellett volna dobozolnom. Persze ez nem igaz, hiszen a millivolt mérő műszerem
már azóta készült, de annak mondjuk sokkalta nagyobb volt a dobozigénye.

A "vizsgáló" már nem fért oda, így viszont nem stimmel a leírás. Hogy minek kellett
külön címkén ráírni? Mikor eleve rá van festve a neve! A leltár, az kérem már csak
egy ilyen zavaros műfaj. Amúgy ezt a leltározásos dolgot sohasem értettem. Szólni
előre mindenkinek, ütemterv szerint, hogy hol, mikor, milyen eszközökre lesz a
leltár? Az egészben az a szép, hogy volt olyan raktár, ami még ennek ellenére
is megbukott... Mondjuk mi (József központ) szerencsére sose. Kérdeztem az
eggyel fentebbről érkező leltározót, hogy máshol mégis milyen a rendhelyzet.
Megtehettem, ugyanis nálunk én voltam a leltárbizottság vezetője. (kecskére
káposztát) Persze célzottan kérdeztem, merthogy nagyon csodálkoztak, hogy
nálunk minden stimmel. No de az, hogy lehet, hogy máshol nem? Mikor leltár
előtt egy héttel leállítják a raktárt, hogy rendbe lehessen tenni.
Érdekes egy raktárosok lehettek másutt...

Ha még aktív elektronikázó koromban érkeznek ezek a dobozok, akkor talán
nem nézne ki olyan trehányul a tekercs és a kondenzátor mérő előtétem.
Valamint az is elképzelhető, hogy néhány más egyéb, már elbontott
elektronikám sem vált volna doboz hiányában az enyészeté.

A hátlap csereszabatos az előlappal, és egy lyuk híján még ép.
Ha innen nézem, már mehetne is a bármi a dobozba!
Tulajdonképpen most is ezért hoztam fel őket.
Sajnos amire gondoltam, az nem fér bele.
Vagy ha mégis, csak erős korlátozásokkal.

Ha már úgyis telefonos műszer, akkor miért ne lehetne a kábelbevezető
a CB76-os telefoné? Kicsit ugyan kocka, de azért hátulra elmegy.

A másik doboz hátára kerek bevezető gumibigyó került.
Hogy ez mennyire lényegtelen, illetve érdektelen...

A gumiláb a dobozhoz kapott eredeti. Már úgy értem, hogy ezek a dobozok
univerzálisak, gyárilag töltet nélküliek, és mind a mai napig kaphatóak.

Már eleve a két kapcsoló miatt megérte kimenteni a dobozt a selejtből!

Izzó helyett LED van a nyomógombban.

Ha ezt a csavart (meg a párját) kitekerem, akkor lejön a dobozról a teteje.

Ebbe a dobozba melegedő elektronikát is nyugodtan lehet
szerelni, mert a tetején gyárilag vannak hűtőlyukak.

Ez milyen szétszedtem már? Bemutatok egy üres dobozt. Mondjuk volt már ilyen.
Például az első komolyabb erősítőmből sem sok minden maradt meg a dobozban.
Persze mindig van a dobozban némi maradék. Nem hiszed? Mindjárt mutatom!

Ez egy Voltaren krémes tubus. Mikor már nem jön belőle több, az ember fogja
és kidobja. Csakhogy a tubus valójában még egyáltalán nem üres! Vegyünk
egy ollót, és vágjuk ketté a tubust a képen látható módon, illetve helyen.

Ennyi anyaggal még egy hétig kenegethetem a fájós hátam. Mondjuk az igaz, hogy
a krém nem nyomásra jön ki a tubusból, hanem ki kell túrni ujjal, de ez - azon túl,
hogy gusztustalan - nem jelent problémát. Ha a tubust így hagyjuk nyitva, akkor
egyrészt beporosodik, másrészt egészen biztosan fel fogjuk borítani, és akkor
szépen óvatosan kiavászkodik a krém, majd végigfolyik valamin,
aminek egészen biztos, hogy nem fáj a háta.

A tubust a kettévágás után már nem tudjuk újra egyesíteni, azonban
ha a képen látható módon megnyomjuk, akkor ennek a résznek
a kerületi átmérője, ha csak látszólag is, de le fog csökkeni.

Így már sem nem porosodik, sem nem tör ki a krém a tubusból.

Kicsit tömzsi lett, de annyi baj legyen!
Akkor ennyit mára arról, hogy milyen az, amikor valami üres.

Gondolom eredetileg szívecskét tartott a maci, de
úgy látom, hogy a tubusfogásban is jeleskedik.

Két darab kétáramkörös váltóérintkezős kapcsoló. Régebben egyből
mögéjük álmodtam volna valamit. Manapság már csak bambulok.

Szerintem eddig nem volt itthon mono 6,3-as jack aljzatom.
Mi tagadás, ezentúl nyugodtabban fogok tudni aludni.

Ezt a kapcsolót Rafi-nak hívják. Én a részemről nem szeretem, mert én ugye
mindent szét, illetve kiszerelek, ezt meg nagyon nehéz. Néhányszor már
belefutottam őkelmébe, és mondhatom, úgy rá tud nőni az a vékony
fekete műanyag anya, hogy előfordult, hogy ki sem tudtam szedni.

Levettem a doboz alját is, hogy keresztülláthassunk rajta.
Figyeled milyen ügyesen fotózom körbe a semmit?

A lyukacsos alumínium szerelvényhez könnyedén odafogathatjuk a panelt.
A képen látható módon hármas csavarokkal, de lehet a lyukakba négyes
menetet fúrni, és akkor még csak anya sem kell a panel rögzítéséhez.

Mind a négy paneltartó csavar a helyén maradt. Vagyis úgy csente ki
valaki a panelt a dobozból, hogy közben nem vette le a doboz alját.

Ez is éppen olyan, mint az előzőekben látott doboz, csak ebben fényes
hátúak a kapcsolók. Illetve abban is hasonlítanak, hogy ez is üres.

Van két egyforma dobozom. Már épp csak építenem kellene beléjük valamit.
Na az is milyen jó játék lenne? Nem csak mindig ez a mániákus szétszedés...

Íme egy harmadik példány. Bevallom őszintén, hogy ez a cikk már rég meg volt írva,
legalábbis idáig, mikor is lementem a pincébe, hogy újabb lomok után kutassak.
Ugyan nem említettem meg, de emlékeztem arra a részletre, hogy eredetileg
hátul kilógott belőle egy kábel, ami rá volt tekerve a dobozra. És tessék!
Persze egyáltalán nem ezt kerestem, de csak ez lett meg. Van nekem egy
házi építésű AM modulációs mélység mérőm. Fekete Tanért doboz, éppen
olyan, mint amiben a pincei riasztó van. Van benne egy szintén Tanért gyártmányú
műszer. Meg ha jól dereng, akkor két potméter, Vega rádiósmagnó gombokkal.
Ez annyira egy jellegzetes valamim, hogy nehéz lenne nem észrevenni. Már
persze csak akkor, ha valahol szem előtt lenne. A másik amit kerestem,
az a néhai József klub erősítője. Ez egy CB667-es telefon papírdobozában
várja, hogy végre bemutassam. Úgy a huszadik doboz kinyitása után kezdtem
ráérezni, hogy őt sem ma fogom megtalálni. Viszont megtaláltam helyette
az antenna hangoló dobozomat. Meg persze ezt is, amit a képen látunk.

Fogtam egy szatyrot, majd kezdtem beleszórni a szétszedésre méltónak ítélt izéiket.
Ez a lakásban található szétszedésre váró lomok számának tükrében egy meglepően
értelmetlen dolog volt. Az Extrafon vivőfrekvenciás vonalkétszerezőt elbontom, így
nem csúszik ki többet valami ferde tetejű holmiról. (mag ne kérdezd, hogy miért ott
tartottam, ha mindig kiesett) Az autóba való mozgásérzékelő se akart megmaradni
rendesen sehol. Az Orionton rádió teleptartóját pedig sikerült elajándékoznom.

Az eddig látott kettővel ellentétben, ebből a dobozból
a kapcsolók tetszettek meg valakinek.

Cserébe viszont a lyukon benézve, ebben látszik a panel.

Tisztességesen megépített elektronika. Mint azt már írtam volt,
mindössze annyit tud, hogy gombnyomásra egy, illetve tíz
meghatározott időtartamú impulzust ad ki magából.

Elgondolkodtam rajta, hogy mi lenne, ha összepárosítanám ezt az elektronikát
az egyik még nem lekopasztott előlappal. Különleges világnap! Az lenne!

Szétkaptam, de természetesen csak azért, hogy teljes életnagyságban
tündökölhessen a panel, ami - csodák csodája - végre nem zöld!

Mint az látható, sosem volt bekötve a jack aljzat másik lába. Ez nem hiba,
hanem direkt van így. A teszter kimenete egy szál vezeték, a
másik pólus a tápfeszültség bemenet egyik pontja.

Vékony pilincka vonalak.

Szépen elrendezett alkatrészek.

A fotó nagyításában utólag, illetve a 24 colos monitor óriási méretében
már látom, hogy ezek nem ún. rugós csatlakozók egy anyából,
hanem csak aranyozott tüskék egy apacsatlakozóból.

Vagyis nem lehet belőlük aljzatot fabrikálni az ECC85-ös elektroncsőhöz.

A cső első ránézésre még csak-csak beférne a dobozba, de valójában nem.
Pedig lehetne belőle mondjuk egy visszacsatolt audion rádió.

Ha még egy kicsit lejjebb mennék a kamerával, akkor látszódna, hogy a cső
teteje kilóg egy kicsit az elő és a hátlap síkjából. Mondjuk el is lehet
azt a csövet fektetni. Azt hiszem, hogy ebből sem lesz semmi...

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.