AM modulációs mélységmérő CB rádióhoz
(saját gyártmány)

Mivel épp tavasz van (vagy legalábbis mikor a cikk íródott, akkor épp az volt),
lementem a pincébe, hogy felhozom az áttelelt (vagy ha nem hajt ki, akkor át
nem telelt) muskátlit. Persze nem csak most, és nem csak ezért mentem le
a pincébe, hanem tűzifát hozok fel, vagy éppen valami kacatot viszek le.
Mikor épp úgy tartja kedvem, vagy például sürgős, mert mondjuk kell
valami lentről, na akkor alaposan nekiállok turkálni a dobozokban.

Amit már hetek óta keresek (merthogy nincs meg), az a polc legtetején látható fekete
doboz, elején a piros műszerrel. Már az egész pincét feltúrtam miatta, de még mindig
nem lett meg! Ez a kép egy sokkal korábbi cikkből van, mikor is elhelyeztem innen
ezt a szekrényt a pince másik végébe. Valójában a keresett műszernek köszönhető
az utóbbi időkben szétszedett lomok nagy része, ugyanis miközben őt kerestem,
került elő az Extrafon, a Legafon, az általam barkácsolt antenna hangoló, a
József klub erősítője, műholdvevőhöz való fejegység, meg egy nagyon
ócska kétkazettás magnós rádió. Meg ki tudja még hány csoda,
 melyeket rutinosan visszadobtam a többi kacat közé.

Ugyan a múltkor már megtaláltam azt a dobozt, amire mérőműszerek van írva,
csakhogy az nem ez a doboz volt, hanem egy másik. Ha ebben van a keresett
műszer, és végig itt volt a hátam mögött, miközben feltúrtam utána az egész
pincét - már vagy ötödszörre - olyat fogok mondani! De nem! Még mindig
nincs meg! Vajon miért nem akar előkerülni? Átmentem a másik pincébe
a kék elemlámpámért, és azt játszottam, hogy az autórádiósnak nevezett
polcoson mentem végig sorjában. Mit tudom én? Lehet, hogy betoltam
két élére állított rádió közé. Ha ott lenne, persze már rég megtaláltam
volna. No de mi van akkor, ha leesett a mellette lévő rádió előlapja,
és az ugrat be? Illetve a szememet át a soron. Nem ez volt a titok!

Hanem ez. Ez itt a legalsó sor. Ide tulajdonképpen már be sem látok, mert nem
fér ide a fejem. Illetve nincs kedvem lefeküdni a polcok közé a földre.
De még így, hogy bevakuztam a fényképezővel, még
így sem látszik. Pedig ott van!

Pofával befordult a fekete bútorlap felé, majd félig lecsúszott az alatta elterülő
csöves rádió próbapanel mögé. Felmerült bennem a kérdés,
hogy: Vajon miért bujkál ez előlem ennyire?

Értem én, hogy nem szép, no de nem is csúnya!

Szabad szemmel sem lehetett rendesen belátni a skáláig, mely hibára szerintem
a fényképezőgép tömörítő algoritmusa még rátett egy lapáttal. Nem kosz ez,
mert már percek óta dörgölöm a műszer előlapját a denszeszes ronggyal.

Elsőre biztosan jó ötletnek tűnt, és csak később derült ki, hogy kissé kényelmetlen
tekergetni a két csatlakozó közé szerelt gombot. Mármint úgy értem, hogy most
még nem, hanem csak olyankor, mikor a két kövér dugó is be van dugva.
Amúgy a forgatógomb egy VEGA rádiósmagnóról származik.

Hogy kicsit kocka? Bárcsak több ilyen hasábom lett volna, mikor kellett.
Ráadásul átlátszóban is volt, ami nagyon fel tud dobni egy elektronikát.
Egyszer nagyon régen, valamikor általános iskolás koromban, volt egy
olyan játszós nap az iskolában, hogy mindenki vigye be az éppen aktuális
kedvenc játékát. Én meg fogtam és bevittem egy ilyen (csak éppen átlátszó)
dobozba szerelt rádiószerűséget, amit magam barkácsoltam. Borzasztóan nézett ki!
Legalábbis szerintem. Összevissza állt benne minden! Meg a dobozon is körben
mindenféle forgatógombok voltak. Még egy gyerekrádiónak is kifejezetten
esetlen rémség volt szegénykém. Gondoltam legfeljebb majd kicsúfolnak
érte a többiek. Odajött az egyik kislány és megkérdezte, hogy mi az a doboz.
Mondtam neki, hogy ez egy rádió, amit én magam csináltam. Feltettem a fejére a
fülest, szólt belőle a muzsika. Erre fel azt mondta a kislány, hogy hazudok, mert ezt
biztosan apukám csinálta. Én meg csak álltam csodálkozva, hogy ezt a szörnyűséget?

Előkaptam egy csavarhúzót, majd lepöcköltem a műszerről az előlapot,
és belülről is alaposan ledörgöltem az alkoholos rongyommal.
A bal felső sarokban még így is homályosan látszik át.

Szabadkézzel ilyet tudok. A számokat meg csúnyán írom.
Még jó, hogy a százalékjelet nem rajzoltam fordítva.

Ahogy mozgatom a dobozt, kóvályog a mutató a műszerben. De nem ám jobbra
és balra (mondjuk ezt sem szabadna neki), hanem a skálalaphoz képest!

Nagyon csúnyán lóg a műszer. Nem hinném, hogy eredetileg is ilyen lett volna.
Meglehet leesett, és elmozdult benne valami, vagy eltörött, vagy csak kiugrott
a helyéből. Nem állok neki megjavítani a műszert. Valószínű, hogy már nem
is sikerülne, bár gyermekkoromban jól elvoltam vele. Persze akkor még
láttam, hogy mit csinálok. Most már lehet, hogy jobb ha nem látom!

Kicsit azért segített rajta a takarítás. Akkor itt ragadnám meg az alkalmat, hogy
elmondjam, hogy mégis mi a csuda ez a doboz. Mint a cikk címe is mutatja, ez
egy modulációs mélységmérő a CB rádió AM üzemmódjához. Lehet, hogy
összesen nem járt nálam tucatnyi CB, de hogy mind el volt tekergetve,
az biztos! Hogy vissza tudjam csavargatni őket a helyükre, ahhoz
kellett ez a műszer. Ezzel lehet a rádió AM modulációs mélységét
100%-ra, azaz maximális kivezérlésre beállítani. Megnyomjuk a rádión
az adás gombot, ezen műszer egyetlen gombjával nullára állítjuk a mutatót,
majd bárhogyan is üvöltsünk a mikrofonba, nem szabad a mutatónak
a százas jelzésen túlmennie. Illetve lehetőleg el kell érnie a százast.

Meg mertem volna rá esküdni, hogy ez egy passzív műszer! Márpedig nem az,
hiszen ott vannak benne a papucsok a két 9 voltos elem számára.
Elemtartó sehol! Szóval csak úgy szabadon vergődnek
az elemek a dobozban. Érdekes konstrukció...

Vajon mi szállhatott meg? Ekkora mintázatért ugyanis nem volt szokásom
vegyszerben maratni a nyákot. Néha még egészen bonyolult készülék
panelját is a Miniplex fúróval martam ki. Így készült például
egy hangfrekvenciás generátor, vagy a zanza tévém.

A panelt - az egyszerűség jegyében - a műszerre csavarozott forrasztófülek tartják.
A panelen látható két kerek bereszelés. Eredetileg ott terveztem a panelt
hozzácsavarozni a műszerhez, csak aztán valamiért nem úgy lett.

Nem csak a gomb, hanem maga a potméter is
a VEGA rádiósmagnóból származik.

Úgy néz ki, mintha nekiállt volna felszakadni
a sarokba ragasztott piros műanyag hasáb.

Ugyan a videón nem jött át, hogy már magát az előlapot görbítgetem,
de azért még így is látszik, hogy milyen stabilan tart a ragasztás.

Meglepően csekély mennyiségű alkatrészből áll. Működési elve a következő:
Először is egyenirányítja a bejövő nagyfrekvenciás jelet. Az ebből kapott
feszültségnek kell kitérítenie végállásig a mutatót. Aztán még egyszer
egyenirányítja a jelet. Utóbbi feszültség egyenlő a modulációval.
Ezt kivonja az elsőnek kapott feszültségből. Amennyiben a
két feszültség megegyezik, lemegy alapállásra a mutató.

A 741-es műveleti erősítő csak az érzéketlen műszer meghajtására szolgál.
Persze az is lehet, hogy ő végzi el a két feszültséggel a kivonást.

Elmerengtem, hogy milyen régen is volt, hogy csináltam valamit.
Már úgy értem, hogy pákával. Már úgy értem, hogy a
szokásos panelbontásos romboláson kívül.

Ezzel a fogóval tekertem ki a négyes anyát. Nem tudom, hogy mire kellett egy ilyen
fogó a telefonközpontban, de mikor leszerelték (magát a központot), akkor
a dolgozók visszaadtak a raktárba egy csomó ilyen furcsaságot.
Én meg elhoztam egyet emlékbe a selejtes dobozból.

Ilyen egyszerű összerakni a fekete dobozt. Gratulálok a szerszámkészítőnek!
A tetőt a dobozba bepattintva, az ugyanis teljesen stabilan a helyén marad.

Ez egy nagyon régi kép, amit még filmes géppel követtem el. Bevallom őszintén,
hogy nekem egy áldás, hogy a digitális gépek tele vannak tömve mindenféle
automatizmusokkal. Szegény Zenit géppel talán soha egyetlen éles képet
sem sikerült összehoznom. A jobb sarokban a páka, a bal sarokban az
AMIGA 600-as hever. Felül középen a CB rádióm, alatta a tápegysége.
Utóbbi hármat eladtam, mikor az IBM PC-re kellett a pénz. (de már megint
van egy AMIGA a pincében) A jobb szélen középen látható fekete négyzet,
amin az N313-as oszcilloszkóp ül, feladta a leckét. Pont olyan, mintha
kitakartam volna valami szörnyű titkot. Az kérem egy monitor
a zanza tévémhez. Majd egyszer azt is megmutatom...

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.