Műholdvevő fejegység
(régiféle hosszú)

Ez egy műholdvevő fejegység. Ez néz bele a parabola antennába. Mit ne mondjak,
jó régi típus, ugyanis manapság már sokkal kisebbek ezek az eszközök. Ez most
úgy került elő, hogy turkáltam a pincében a dobozaimban. Valahogy úgy kéne
csinálnom, hogy egyenként mennék végig a dobozokon. Ez azért volna jó,
mert így ha lassan is, de haladnék. Persze összevissza szétszedve is haladok,
csak így egyáltalán nem látszik az eredmény. Elmerengtem rajta, hogy ez az izé
vajon honnan van? Hogy ezt már hányszor, de hányszor eljátszom a pincében...
Urbán úr boltjában válogattam az elektromos lomok között, mikor bejött valaki,
és megpróbálta eladni ezt a valamit. Először ezresekről volt szó, de mivel a bolti
eladónak nem kellett, mikor kijöttem megvettem néhány százasért. Hogy minek?
Ez kérem egy jó kérdés! Ez az eset még valamikor a 90-es években történt.
Akkoriban kezdtem leszokni a pákázásról, csak még nem tudtam róla.
Még vitt tovább a lendület. Ugyan már nem raktam össze semmit
csak úgy hobbyból, ellenben rájöttem, hogy mennyire nincsenek
műszereim. Ekkor készült el a wobler, a HF jelgenerátor, a labortáp,
és a frekvenciamérő. Utóbbihoz készült a kondenzátor, és a tekercs mérő
előtét. Nagy sokára befejeztem a millivolt mérőmet is. Aztán, hogy
ezekkel mind megvoltam, úgy letettem a pákát, hogy csak na!

Emlékeim szerint ez a polárváltó vezetéke. Érdekessége, hogy pirossal indul, de befelé
már rózsaszín vezeték megy, pedig nincs benne kötés. Ilyen az, mikor kiszívja a nap
a kábel színét. Persze olyan is előfordul, hogy teljesen magától kiereszti a színét
egy vezeték. Még valamikor a 70-es évek végén, a József Attila lakótelepen
szereltünk állomásokat Gyurka kollégámmal, illetve akkor még osztálytársammal,
pontosabban szólva ivócimborámmal. Az egyik falidoboz nem volt a helyén. Egyszerűen
csak fel volt tekerve a falikábel. Gondoltuk az építők kihagyták valamiért. Ez nem
volt egy akkora feladat, ami bennünket megakasztott volna. Megblankoltuk a
kábelt, aztán csak néztük, hogy az összes ere zöld! Szóval nem véletlenül
nem nyúltak hozzá. A megszokott színes erek helyett minden vezeték a
zöld valamely árnyalatában játszott. Kisakkoztuk, de nem volt egyszerű!

A 90-es években egyáltalán nem látszott lehetetlennek, hogy eljátsszak egy ilyennel.
Persze akkoriban még nem szétszedés okán, hanem a beüzemelés szintjén.
Nagyban vettem az újságosnál a Rádiótechnika újságot, miközben
építgettem a hiányzó műszerparkom. Aztán jött az internet,
és mint új időtöltés, teljesen kiütötte a helyéről a régit.

Itt kap tápfeszültséget, és egyben ez a kimenete is. Úgy kell táplálni, mint ahogy
az antennaerősítőket szokás. A 90-es években már jöttek ki olyan tévék,
melyekbe bele volt építve a műholdvevő. Ráadásul akkoriban még
néztem tévét. Szóval akár lehetett is volna ebből az izéből valami.

Igen nagy a valószínűsége, hogy szerencsétlen LNB (ez a neve) műholdat már
sosem fog látni, azonban a mechanikai részeiből még csinálhatok valami mást.
Ezen a valami máson elgondolkodtam, de nem jutott eszembe semmi értelmes.
Ez mondjuk rendszeresen így van, ezért nem lepődtem meg. Az volna
az igazi meglepetés, ha egyszer csinálnék ebből valamit!

A repedésben a kékség, az az előbb látott szigetelőszalag.
Most döntött úgy a kupak, hogy nem bírja tovább,
én meg csak azért is megragasztottam.

 Kupak nélkül szemből nézve ennyi.
Lyuk mélyén egy fehér petty.

Nézegetem a panelt, de nem jut róla eszembe semmi. Tök jópofa, hogy van rajta
egy aláírás. Azt hiszem, hogy már megint sikerült megragadnom a lényeget.

Keresgettem egy darabig az interneten, hogy mégis ki fia borja a 3584, de
aztán ráuntam a játékra. Úgysem szedem ki innen... Akkor meg minek?

A panel másik oldala. A mindenféle minták, azok nem díszítések, hanem gigahertz
környékén azok már bőven tekercsnek minősülnek, az ő különböző hosszaikkal.

Már megint elmerengtem. Ez a merengős dolog, ez ma valahogy nagyon megy nekem.
Elképzeltem, hogy egyszer csak nem lehet kapni a boltban drótlábú alkatrészeket.
Azt most felejtsük el, hogy több életre való készletet halmoztam fel belőlük.
Azt találtam ki, hogy valami rugós hegyes izével ráfogom őket a panelra
egyenként, aztán meg beforrasztom a lábaikat. Mondjuk egy nagyító
az kellene hozzá, de az van. Erre az SMD szerelésemre már most
nagyon kíváncsi vagyok! Már tervezgetem is, hogy mit építek
meg annyira piciben, hogy SMD alkatrészek kelljenek hozzá.

Ezek a doboz fedelei. Régebben azonnal mögéjük tudtam volna álmodni valamit.
Régebben meg is valósítottam ezeket az álmokat! Például egyszer bementem
egy Zsiguli alkatrészboltba, és nagyon megtetszett a szellőző légterelője.
Mivel az MZ légszűrődoboza szerintem csupasz volt, azonnal bele is
faragtam egyet. Később találtam egy darab zöld üveget, ami éppen
odaillett a jobb oldali dekli MZ felirata helyére. Hát persze, hogy
menten odafaragtam! Még ki is volt belülről világítva, hogy szép
legyen. Aztán persze szóvá tette egy rendőr, miszerint ne játsszam
már azt, hogy oldalra zölden világítok, mert ott helyben agyon fog lőni.

Ha már úgyis itt vagyok, gondoltam csak megnézem már,
hogy mégis mi a csuda van belül a színes vezeték végén.

Kerek lyukban fehér pötty.

A másik oldalról nézve viszont szögletes lyukban van.

De csak azért, hogy illeszkedjen ehhez a másik szegletes lyukhoz. Érdekes, hogy
egyetlen csavar sem volt berohadva, pedig -mivel használt- valamennyit időt
biztosan eltöltött szabad ég alatt. Mi is volt múltkor berohadva? Megvan!

Ez egy kézi turmixgép motorjának a perselye. Az a bronzszínű gombóc a persely.
Úgy rá volt nőve a tengelyre, hogy csak így, satuba fogva, a forgórészt kézzel
csavargatva sikerült meglazítanom. Az eset érdekessége, hogy a motor
forgott, csak nagyon erőlködött. Amit nem is csodálok, merthogy
a perselyt meglehetősen nehéz volt tekerni az ő rögzítésében.

Ide mennek bele az égből érkező rádióhullámok. Ha elég sokáig élek,
akár még az is megtörténhet, hogy egyszer csinálok belőle valamit.
Miért? Például ha elég sokat pasziánszozik az ember, akkor
időnként előfordul, hogy négy ásszal nyit a játék.

Mondjuk ehhez az indításhoz aztán tényleg sokat kell
vele játszani, miközben a páka meg csak porosodik.
Hülye PC...

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában...