Vettem egy külső HDD házat, ami USB csatolófelületű, mert kell nekem egy külső HDD, rámenteni a fontosabb dolgokat. Ha egyben veszem meg az egészet összeszerelve, az drágább mint darabokban. No nem mintha földhöz vágna az az ezres, de épp a minap szállt el a WD my book külső HDD-m. Némi adathalmazzal együtt a WD HDD iránt érzett bizodalmam is elszállt.

   Ezek az összetevők voltak a dobozban. A CD lemezen nem tudom mi van, mert azt nem néztem meg. Normálisnak látszik a külső táp, bár a PS2-es dugó szerintem nem áramra való. Még egy kis csavarhúzót is adtak, ami nekem annyira hiányzott, mint mondjuk versenyvakondnak a szembejövő aljzatbeton.

   A HDD-t tartalmazó ezüst színű zacskóban egy HDD volt. Mondhatnánk, hogy ez a mondat hülyeség, de a mai világban sajnos ez már nem így van! Attól, hogy valami rá van írva, attól még lehetett volna benne bármi más! Nézzük meg például ezt a valamit, amit egy virsli feliratú csomagolásból szedtem ki.

   Ha kihúzom a helyéről a fekete csíkot, akkor előtűnnek mögüle a HDD rögzítésére szolgáló lyukak. Erre mondjuk nem magamtól jöttem rá, és még csak nem is a használatit olvastam el, hanem csak úgy egyszerűen kiesett.

   Bár nem lehet rosszul összerakni, de sajnos jól sem! Szerencsére sem a HDD-t, sem az elő és a hátlapot nem lehet fordítva beszerelni. A SATA kábel viszont tekeredik, a tápkábel pedig keresztben fut, amitől aztán egy kicsit feszül az egész felépítmény. A panelt tervező embernek nem mutatták meg a dobozt a HDD-vel...

   Míg a háttérben a beteges WD-t kínozom egy HDD regeneráló programmal, addig az előtérben a minap félbehagyott USB-s külső IDE HDD fiók kombináción az új biztonsági mentés látható. Meg persze nem csak az. Ez a doboz az eddigi film és zenegyűjteményem is. Sokkal kevesebb helyet foglal, mint soktucatnyi DVD lemez. Pláne megtalálni is sokkal könnyebb rajta a dolgokat. Viszont ha bedöglik, akkor oda minden kincsem! De persze tudom: Egy mentés nem mentés!