Vezetékes intercom fele
(ebből se lesz semmi)

Ha még nem is teljes itt a rend, de már olyan szinten alakul, hogy egyrészt öröm
belesni ebbe a sarokba, másrészt meg azért egy kicsit bánat is. Már úgy értem,
hogy mégis mi a csudáért nem vagyok képes, immáron évek óta bemutatni
azt a néhány kacatot, melyeket folyton csak halogatok. Idei terv, hogy
ezt a sarkot annyira kipucolom, hogy semmi sem marad itt, amit
be ne mutattam volna. Aztán van még egy olyan tervem is,
természetesen szintén idénre ütemezve, hogy végre
egésszé kerekítem a Terta 811-es magnóról
szóló cikket. Persze minden terv
csak annyit ér, amennyi
megvalósul belőle.

Például azt a tervemet, hogy nem hordok fel a pincéből bemutatni való kacatokat,
vagy legalábbis addig nem, míg idefent is akad belőlük rogyásig, azt momentán
egyáltalán nem sikerült megvalósítanom. Ez amúgy egy még évekkel ezelőtt
készült kép, melyen az látszik, hogy egy egész szatyornyi kacatot hoztam
fel a pincéből. Most így hirtelen csak a ma bemutatásra kerülő intercomot,
meg egy műholdvevő fejegységet ismerek fel a szatyorból. Ezek úgy kerültek
elő a pincéből, hogy minden józan tiltás ellenére, már megint beletúrtam egy
ismeretlen tartalmúnak ítélt dobozba, pedig tudom, hogy mi lesz a vége...

Érdekes formája van, az már biztos! Hogy aztán ezért csaptam-e le rá a piacon, vagy
mint annyi más kacat, egyszerűen csak olcsó volt, az már a múlt homályába vész.

Mint ahogy az is, hogy vajon mégis mikor vehettem ezt a négy darab ceruzaakkut
tartalékba. Amúgy ezeket is a polcon találtam, mikor átnéztem az odahalmozott
teendőket. Mivel a beszerzés dátuma még csak egyáltalán nem is derengett,
ezért jogosan gondoltam úgy, hogy jobb lesz ha feltöltöm őket. Jók ezek
a Tronic márkájú akkuk (alig hiányzott belőlük valamicske töltés),
mint ahogy a szintén Tronic töltővel is meg vagyok elégedve.

Csak magammal nem, mert erről a szintén a polcon talált tuchel dugós darabka
kábelről fogalmam sincs, hogy miért tettem oda. Illetve annyi dereng, hogy
volt vele valami - akkor még teljesen nyilvánvaló - célom, ami azóta
persze már rég köddé vált. Lehet, hogy a Terta 811 miatt van
a polcon, hogy ne kelljen forrasztóónt dugdosnom
az aljzataiba? Mit tudom én...

Azt viszont tudom, hogy ezt a műszert már mutattam. Most csak azért kaptam szét,
mert hiába kapcsoltam be, nem mutatott semmit. Szerencsére csak azért nem,
mert kivettem belőle az elemet, s nem mint azt sejtettem, rég belerohadt.

Ezt az ultrahangos távolságmérőt is nemsokára megmutatom. Ez biztosan így lesz!
Azért vagyok benne egészen biztos, ugyanis ezt is vagy úgy tíz éve mondogatom.

Ez a dobozka azért nagyszerű, mert sem a polcon, sem bevetéskor az asztalon
nem foglal el szinte semmi helyet. Hogy milyen bevetésről beszélek?
Jelenleg sajnos még csak egy amolyan jövőbe mutatóról.

Arról lenne szó, hogy ha túlzottan nem is, de egy kicsit azért felbővíteném ezt
a műszerfalat. Lenne rajta néhány forgatógomb, úgymint hangerő, hangszín,
érzékenység, és akkor ez lehetne az általános célú, mini monitor erősítőm.

Ennek a doboznak - mint azt már említettem volt - az aprócska mérete a legnagyobb
előnye. Meg persze az is, hogy itt van kéznél, ezért nem kell legyártani. Mondjuk
azt azért nem állítanám, hogy képtelen vagyok dobozt készíteni, akár még ilyen
ferdét is (sőt), azt viszont egészen biztosan kijelenthetem, hogy nem szeretek!

Álmaimtól elszakadva, vagyis visszatérve eme dobozka eredeti funkciójához, ez
a valami arra való, hogy beszédkapcsolatot létesítsen két nem különösebben
távoli pont között. Eredetileg persze volt egy párja is, ami vagy teljesen
ilyen volt, vagy csak egy hangszóró. Ezt a másik dobozt a balra
látható jack aljzathoz kellett csatlakoztatni, míg a jobb
oldali üres lyukba egy 9 voltos adapter dugóját.
A lyukak elhelyezése nem szimmetrikus.

Ezt a korabeli hirdetést természetesen hónapokkal a képek és a betűk elkészülte
után találtam meg egy külföldi újságban, de csak azért, hogy jöhessek vissza
beletoldani a cikkbe. Mint az a képen látható, volt ennek az aprócska
doboznak egy csomó különböző formájú és célú változata is.

Monitor erősítő céljára akár még úgy is megtenné, hogy csak ez az egy szem
kapcsolós potméter van benne. A gombot eredetileg körülölelő díszelőlap
sajnos hiányzik. Mondjuk biztosan rámenne vagy úgy tíz percem, mire
beszabnék ide egy lemezt, amire rácsavarozhatnám a potmétereket
és a kapcsolókat. Szóval vita nem férhet hozzá, hogy ötletem mint
a tenger! Csak az a k*rva kivitelezés, az hiányzik. De az nagyon!

Ami meg innen hiányzik, az a nyomógomb vezetékezése.

Pont mint ahogy ennek a romos háznak az oldaláról, az ajtóktól levezető lépcsősor.
Ez a kép úgy került ide, hogy szétszedés közben egyszer csak ráébredtem,
hogy nekem azonnal el kell mennem biciklizni, piacra, kolbászért.
Miután a piacon a kolbászok a tetszésemet még véletlenül
sem nyerték el, vettem inkább helyettük csirkecombot.

Miután ezeket zömükben befaltam, a lezuhant vérnyomásom okán úgy
felborultam, hogy csak késő estére tudtam újra asztalhoz ülni.
No persze nem az étkező, hanem a szétszedő asztalhoz.

Estére persze már csak annyi derengett, hogy mintha délelőtt még akartam volna
valamit ezzel a kapcsolóval. Vissza szerettem volna drótozni? (ez szerintem erősen
kétséges) Vagy csak el szerettem volna mondani, hogy eredetileg az a célja, hogy
alapesetben felerősítse (persze nem ő, hanem az elektronika) a vonalon, vagyis
a doboz popsijába dugott érpáron a másik doboztól érkező jeleket, megnyomva
pedig a mikrofonná avanzsált hangszóró jelét felerősítve küldje rá a vonalra.

Mi a szösz?
A szösz apró möhölyök összessége.

Ennél jobban már nem igazán lehet szétszedni. Mondjuk úgy, hogy nem
álltam bele az újrahasznosításába, úgy még eddig sem volt érdemes.

Mint az a jelgenerátorommal történő meghajtásból kiderült, rendben
átjutnak a dobozkán a hangok. Mondjuk miért is ne tennék?

Mondjuk azért nem, mert ez a potméter valami rémesen kontakthibás.

Sajnos tudom, hogy úgysem csinálok belőle semmit (lustaság ugye), de attól még
újraterveztem. Megjegyzem sokadjára. Most speciel egy LM324-est álmodtam
a panelra, mely tokban négy darab műveleti erősítő van. Egy negyede lenne
a bemeneti erősítő, egy másik a hangszín, a harmadik meg a végfok, ami
ilyen kicsiny teljesítményigény esetén bőven képes lenne meghajtani
egy 32 ohmos hangszórót. A negyedik chip a tápfeszültséget felezné.

Ez a rajz csak annyiban hasonlít a panelen találhatóhoz, hogy ez is három
trafós, három tranzisztoros, ellenben különálló szénmikrofonja van.

Ez meg négy tranyós, cserébe viszont azonos a működési elv.
Már ha odaképzeljük a kapcsolót, meg a másik dobozt.

A nyáklapon látható vágásból visszakövetkeztetve, ezt egyszer már nekiálltam
rendbe tenni. Ennek a cikknek meg már sokadjára állok neki, ami meg is
látszik rajta! Ez az írás annyira széttöredezett, valami olyan szinten
nem akar összeállni, mint mondjuk a már ki tudja hányadszorra
megemlített - soha el nem készülő - monitor célú erősítőm.

Ezt a fellógatott kábelkupacot csak azért mutatom, mert mikor visszaakasztottam
közéjük a korábban bevetett mérőzsinórt, ezeknek úgy kb. a fele lehullott, minek
okán most is eljátszottam, mit már korábban annyiszor. Leakasztgattam az összes
kábelt, és csak azokat lógattam vissza, melyekről úgy gondoltam, hogy kellenek.

A kieső kábeleket lehoztam a pincébe, s ízlésesen rászórtam a már korábban
összeharácsolt kábelek halmazára. Ezeket amúgy nem is oly rég hordtam
át ide. A használhatóbbjának ugyan már elkészült a Salgó polcok közé
szerelt fogas, a kábelek szétválogatásával azonban még adós vagyok.

A fölöslegesnek ítélt kábelekkel ellentétben, ezzel a dobozkával nem viselkedtem
olyan zordul, hiszen még másnap reggel is itt virított az asztalomon. Egyszerűen
képtelen vagyok rászánni magam, hogy megépítsem a rádiós (vagy
bármi egyéb) kísérletekhez szükséges erősítőt.

Ezzel a képpel dokumentáltam, hogy a tetszetős doboz akár még falra
is akasztható. Illetve van gumilába, no meg Tajvani gyártmány.

Hagytam neki (illetve inkább magamnak) néhány napot, de sajnos teljesen hiába.
Nem akar lenni ebből a dobozból semmi. Te! Hogy nekem mennyi ilyenem van...

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.