HD1080P akciókamera
(piacról, ezresért, újszerű állapotban)

   A jobbra lent a munkalapon újra és újra kialakuló rumli kapcsán a szerző a "csak nem már megint túltolta valaki a biciklit" kérdésére azt volt kénytelen magának válaszolni, hogy sajnos de. Sajna hiába néztem az amúgy csinosan felépített rumlit, sem az ezüstszínű laptophoz, sem a szovjet dimmer átépítéséhez, sem a Fuji S5500 kamera teleptartó fedelének reparálásához, de még csak a sugárzásjelzőhöz sem volt semmi volt kedvem. Nos így, vagyis az összes többi bemutatásra váró apróság taszítóerejének hatására került ma le a polcról az akciókamera, meg az a fehér doboz is, ami egészen idáig mögötte volt. Hogy ezen két apróság szem elől való eltűntetése nem sokat fog emelni a hall látványán, az ugyan igaz, csakhogy az is, hogy épp az ilyen apróságokkal van teli a... szóval a hall.

 

 

   Míg a balra látható akciókamerával foglalkozni kell, addig a fehér műanyag dobozban valaha egy csuklóra való vérnyomásmérő lakott. Vagyis ez szerencsére már csak egy üres doboz, ami mehet a pincébe a többihez. Hogy odalent nem fogom megtalálni a "műanyag dobozok" feliratú dobozt, abban részemről azért vagyok egészen biztos, mert még csak nem is dereng, hogy mostanában láttam volna. Na most amit viszont biztosan láttam, az a kupi, aminek a szintjét nem biztos, hogy akár csak egy ekkorka dobozzal is okos döntés lenne megemelnem.

 

 

Ettől én persze még kitettem az előszobába, a szintén levitelre váró
LED csík mellé, amit amúgy egy LCD monitorból termeltem ki.

 

 

   Bár ez a jelen kép kapcsán már-már láthatatlan, de attól sajnos még úgy van, hogy a kamera hátán az LCD kijelző foltos. Konkrétan nagyon úgy néz ki, mintha meg lenne roppantva. Mindezt úgy, hogy vadonat új! Mármint még a fólia is rajta van a dobozán.

 

 

   Szemből nézve is teljesen újszerű, és onnan is rajta van a fólia. Ezért is mertem megvenni a piacon. Az mondjuk igaz, hogy elsőre sok ezret kértek érte, de mikor kezdett feloszlani a Bosnyák téri piac, úgy megzuhant az ára (amúgy volt belőle az eladónak több tucattal), hogy simán elhoztam egy ezresért. Emlékeim szerint még csak alkudoznom sem kellett, mert épp megtette helyettem a mellettem álló vevő, én meg kihasználtam az adódott helyzetet.
  
Amennyiben a kamera nem működik, amire valljuk be, hogy egy ennyire olcsón árult piaci vacaknál komoly esélyem van, akkor buktam egy ezrest, ami nem azért nem vág földhöz, mintha annyira gazdag lennék, hanem azért, mert ugye nekem az a hobbim, hogy mindent szétszedek. Egynek meg ugye ez is jó.

 

 

Kívülről nézve tényleg olyan, mint amit én fogok elsőként összekarcolni.

 

 

   Ennek a csatlakozónak ugyan nincs meg az ellenpárja, de ezt egyrészt le lehet innen csavarozni, másrészt ha nagyon akarom, akkor simán faragok neki fából egy alkalmas méretű lyukat.

 

 

Ezek a gombok egyáltalán nem úgy néznek ki, mint amiket nyomkodtak.

 

 

   Van ott az a háromszögletű jelzés, ami azért becsapós, mert amire rajzolva van, az a rész megmozdíthatatlan, ugyanis egy darabból van fröccsöntve a körülötte látható anyaggal, kivéve persze a fényesebb felületet. Vagyis a nyíl arra utal, hogy azt a kis bogyót kell a mutatott irányba eltolni.

 

 

A gyorscsatlakozó egy csavar oldása után levehető.

 

 

Az már a piacon is gyanús volt, hogy ferdén állnak benne
a csatlakozók. Amúgy a többi példány sem volt különb.

 

 

   A vízmentes tok (az átlátszó plexi ugyanis az) ajtaját úgy lehet kioldani, hogy a jobbra látható fekete valaminek még véletlenül sem azt a részét próbáljuk meg az apró gombocska elhúzása után a doboztól elemelni, mint amelyik első ránézésre nyilvánvalónak látszik.

 

 

Magyarán szólva bénáztam egy jót a doboz kinyitásával.

 

 

Jól mutat ez a sárga fekete színkombináció.

 

 

A kamera eleje mondjuk eláll a háztól, de ez lehet akár
szerelési hiba is. (próbálja magát vigasztani a szerző)

 

 

   Az akkumulátor fogadására szolgáló rekesz persze üres, és a piacon mindegyik kameráé az volt. Ha jó lenne a kamera, akkor lenne hozzá értelme tartani (mármint a piacon az eladónak) egy feltöltött akkut, mert ugye bemutatva, hogy működik, ezek a kamerák valószínűleg jócskán ezer forint feletti áron keltek volna el.

 

 

   A dobozról a sárga előlapot lepattintva, azonnal szembetűnik, hogy a kék panelről le van szakadva az egyik piros vezeték. Mivel az aranyszínű gomb a bekapcsoló, valamint egyben az üzemmódváltó is, így ez a kamera vagy sosem volt bekapcsolva, vagy már valaki szerelte. Utóbbira komoly esélyt ad, hogy a balra lentre és a jobbra fentre való csavarok hiányoznak.

 

 

Egyrészt örvendek, hiszen van a lyukba passzoló miniatűr SD kártyám,
másrészt nem, mert ide illő USB csatlakozós kábeleim nincsenek.

 

 

Ugyan próbáltam megállapítani, hogy járt-e a lyukban csavar, de nem sikerült.

 

 

   A piros vezetéket mondjuk vissza tudom forrasztani, de ha ezen felül is van valami baja, akkor nem hiszem, hogy bármi esélyünk lenne. Mármint nekem a javításra, a kamerának meg a gyógyulásra.

 

 

   A panel nem látszik sérültnek. A hiányzó alkatrészekre valószínűleg csak a két LCD kijelzős változathoz volt szükség. Persze nem magamtól vagyok ennyire okos, hanem csak elolvastam a panelen az LCD2 feliratot.

 

 

   A csatlakozók innen nézve egyenesen állnak, vagyis nem a panellal volt baj, hanem csak a dobozban történő csálé elhelyezésével. Amit jobbra látunk, az a pici kerek aranyszínű valami, az egy miniatűr electret mikrofon. Vagyis ez a kamera nemcsak képet, de hangot is rögzít.

 

 

Hiába néztem meg jó alaposan, én ugyan nem láttam rajta semmiféle hibát.

 

 

A kijelzőn mondjuk igen, de ezt már mondtam,
csak így fotózva legalább már látszik is.

 

 

   Ha már egyszer voltak olyan rendesek a gyárban, hogy odaírták a panelra az akkucsatlakozó mellé a polaritást, gondoltam teszek vele egy próbát. Akku híján persze a labortápomról.

 

 

Ezt csak azért mutatom, hogy lásd, a doboz milyen ötletesen szedhető elemeire.

 

 

Hurrá! Kiáltott fel boldogan a szerző.

 

 

Majd szomorodott is el rögvest, ennél tovább ugyanis sajnos nem jutott.

 

 

Ez itt az optika, amiben már a képérzékelő modul is benne van.

 

 

Valószínűleg úgy járnék jobban, ha az ilyen és ehhez hasonló javíthatatlan,
ezért értéktelen apróságokat egyszerűen csak besöpörném a szemetesbe.

 

 

De én persze nem, én összerakom...

 

 

Szerintem fogok nyitni a pincében egy olyan dobozt,
amire az lesz írva, hogy fényképezőgépek.

 

 

Ez már csak azért is esedékes, mert a hallban
a polcon egyre csak gyűlnek az alanyok.

 

 

A BRG MK-29-es magnótól balra lett egy kis hely, miről nem
állítanám, hogy büszkeséggel tölt el, de azért ez is valami.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.