Íme a szokásos lomtenger az asztal alatt.
A 486-os laptopot és az autóerősítőt már eltűntettem innen,
következzen most a középső dobozka, illetve a doboz tartalma.

   Ez egy csuklóra csatolható vérnyomásmérő. Egy barátom adta direkt a szétszedtem project részére. Az benne a furcsa, hogy valamiért nem szedtem szét, hanem csak évek óta rakosgatom ide-oda.
   Valami okból épp így voltam az orosz multiméterrel, és a vonalkód leolvasó készülékkel is. De persze van ennél régebbi tárgyam is, mondjuk például az Uwertura orsós magnó. Itt őrizgetem a szobában, pedig hatalmas nagy dög, foglalja a helyet rendesen. Hogy miért nem viszem le a pincébe? Sok mindent nem értek, többek közt magamat sem...

Samsung, de ennek ellenére némethonban készült.

A csomagolása kifejezetten szép. Olyan mint egy túlméretes ékszerdoboz.
Kiváló barátom mellécsomagolta az elemeket is, és a fehér toll is tartozék.

Van hozzá használati utasítás mindenféle nyelven, többek közt magyarul is.

A toll a touch paneles LCD kijelző birizgálására miatt van itt, a kis fekete
kondenzátor pedig szerintem csak azért, mert beleesett a dobozba.

Szép is, meg kicsi is, a doboz felirata szerint pedig még utazáshoz is ideális.
Akinek magas a vérnyomása, az pontosan tudja, hogy mennyire felmegy a vérnyomása,
ha utazás közben nem tudja megmérni, vagy egy nagy vérnyomásmérőt kell cipelnie.
Szerencsére engem ez nem érint, igaz nekem meg a bélnyomásom szokott felmenni.

Igen praktikusan a műanyag doboz aljába lett ragasztva egy rövid használati utasítás.

Nekem ez a kifejezetten tetszik!

Oldalról úgy néz ki, mint mondjuk egy épp araszoló hernyó.

Valahogy kényelmetlen volt felcsatolni.

Azért így raktam fel, mert így férek hozzá az elemtartóhoz.

Ami igen sajnálatos (bár megszokott) módon el van rohadva.

Valahogy nem jól van ez így...
Most nem arról beszélek, hogy hiányosak a kijelzés szegmensei, hanem arról hogy:
Hát mégis, hogy áll ez a kijelző?

Az persze lehet, hogy én vagyok a hülye (ez amúgy szinte teljesen biztos), és mondjuk
csak annyi a baj, hogy fordítva vettem fel. És igen! Valóban fordítva vettem fel.
Úgy értem a a műszernek a tenyerem (vagyis az ütőér) oldaláról kell lennie.

Örömmel tölt el a tudat, hogy nemcsak én vagyok hülye, hanem a mérőke is.
Hát ki tanított téged írni te szerencsétlen?
De legalább a vérnyomásom a helyén van. Valószínűleg 113/84

Na most két eset lehetséges:

- 90 fokkal vízszintesen oldalra elfordított fejjel kellett volna születnem
- a szerkezet fejlesztője sosem próbálta ki működés közben a vérnyomásmérőt

Eldugták a csavart, de előlem ugyan hiába, hiszen
nekem különleges érzékem van a csavarokhoz.

Lejött a teteje.
A rejtett csavar a csuklópántot rögzíti. Na az viszont nem jött le.
Nem erőltettem, mert ezt a dobozkát illene egyben visszaadnom.

Amit jobbra félrehajtottam az LCD kijelző elől, az a touch panel.
Tulajdonképpen annyira egyszerű, hogy olcsóbb mint a gombok amiket helyettesít.

Kihajtottam az LCD kijelzőt is, de továbbra sem látható benne semmi érdekes.

Szokásos zöld panel, bár ez legalább itt-ott foltos.
A nagyításon jól látszik, hogy a tranzisztorok elég randán vannak beforrasztva.
Jobbra fent két ki nem vezetett érintkező található, gondolom azért,
hogy szétszedett állapotban is lehessen tesztelni a műszert.

Íme a miniatűr légkompresszor. A változatosság (valamint a barátság
megőrzésének) érdekében ezt most nem szedem miszlikre.

A rézvégű fehér henger egy elektromos szelep. A kompresszor felfújja
a mandzsettát, az elektronika pedig a szelepen keresztül leereszti.

Itt látható a hiba, és egyben az is, hogy mi okozta. Az elemekből kijött
a trutyi, ami aztán nekiment az LCD panel csatlakozó lábainak.

Az elem belseje még a biztonsági védőfóliába is beleharapott.
Kár érte, mert nagyon aranyos kis masina volt...

Tulajdonképpen fel lehet fogni amolyan türelemjátéknak,
de valahogy nem tudott egy percnél tovább lekötni.