Electret mikrofon kapszula
(úgy volt, hogy szétszedek egyet, de aztán több lett belőle)

Ezt a mikrofont a minap bányásztam ki egy Goldstar rendszerkészülékből.
Így első ránézésre bármi lehet benne, de mi a cikk címéből
már mind tudjuk, hogy ez egy electret mikrofon.

Kicsit zaftos az eleje, de a mikrofonoknál ez már csak így szokott lenni.

Ez egy igen fura szerzet. Bevallom őszintén, hogy első látásra nem voltam benne
egészen biztos, hogy nem-e mégis szénmikrofon lakik e különös lapos tokban.
Egyrészt nem zizegett mikor megrázogattam. Másrészt pedig elektronikus
készülékből szedtem ki. Harmadsorban úgyis mindjárt belenézünk.
No meg japán gyártmány a kicsike, mégpedig primo. Márpedig
a szénmikrofon nem primo. Akarom mondani príma.

Ezek itt mind nem maga a mikrofon, hanem még csak a körítés.

Fura egy felépítmény. A fentebb látott kerek fém előlap apró lyukain megy be
a hang, aztán kanyarodik egy nagyot, majd még egyet, és ezen kerek
 valami közepén jut be a tulajdonképpeni mikrofonba. Miért?

Ez a mikrofon konkrétan valami egészen eszement módon túl lett bonyolítva.

Mégis mi a csudának kellett ide, egy légmentesen felragasztott zárókupak?

Ez a fajta mikrofon tökéletesen megáll magában is, illetve a szokásos gumiruhában.

Ez annyit tesz, hogy amit látunk, az a mikrofon maga. Ez egy fekete gumiruhában
szokott megbújni, ami egészen egyszerűen bele van nyomva egy lyukba,
amibe épp beszorul. A telefonok 99 százalékában legalábbis így van.

Jó dolog ez a makro, mert így boncolhatok egészen apró tárgyakat is.
Mint az a háttérnek bevetett kockás papírból kiderül, ez
az apróság úgy nagyjából egy centiméter átmérőjű.

Bárminek az így történő kibontása erősen ellenjavalt, hacsak nem állt amúgy is
szándékunkban beugrani a sebészetre egy tetanusz plusz elsősegély erejéig.

A képen egy alátétet, valamint egy alátétre feszített membránt látunk.

A membrán electret fóliából van, amibe úgymond bele van fagyasztva az elektromos
töltés. Az electret fólia kifejezetten vékony, így egészen könnyedén hatolt át rajta
a csavarhúzó. Ezt nem kell tőlem eltanulni, mert egy mikrofonnak egyáltalán
nem egzakt jellemzője a membránon áthatoló csavarhúzóra kifejtett erő.

No de nézzük csak szépen sorjában a többi alkatrészeket.

Ez a lyukacsos lemez, ez a membrán mögött van. Egyrészt nem zárja le teljesen
(akusztikus értelemben) a membrán mögötti teret, másrészt vezeti az áramot.

Ez pedig a mikrofonba épített erősítő.

Ez az egy szem FET az egész. Ha ennél többre vagy kíváncsi, vagy érdekel, hogy
hogyan készül (legalábbis a szerző által) egy mikrofonerősítő, olvasd el a cikket.

Na ez egy igencsak csúnya pusztítás volt!

Felmerült a szerzőben a kérdés: Vajon a többi electret mikrofonban is ugyanaz van?
A felmerült kérdést - a mostanában megszokottól eltérően - még tett is követte.

Kiválasztottam a mikrofonos dobozomból néhány szerencsétlen alanyt.
Szerintem ők nem érzik úgy, hogy jó dolog volna kiválasztottnak lenni.

Ez egy éppen ugyan úgy kinéző, szintúgy telefonból kitermelt electret kapszula.

A belsejének is teljesen azonos a felépítése.
Még a lyukak is épp ugyanott vannak.

Az erősítőre (ami egy szem FET) ugyan más szám van írva, de ez lényegtelen.

Nézzünk bele ebbe a kissé eltérő alakú változatba.
Ez a mikrofon egyrészt kicsit hosszabb.

Másrészt pedig - az eddigi kettővel ellentétben - ennek három lába van.

A mikrofonkapszula hátán a panel nem a tokozáson belül, hanem azon kívül van.
Illetve természetesen csak volt, míg le nem téptem róla.

A mikrofon membránja mögötti lemezen kicsit másképp
vannak elosztva a lyukak, de ez kb. lényegtelen.

Ugyan kicsit másképp van összerakva (például forrasztás),
de pontosan ugyanazokból az alkatrészekből áll.

A fekete bogyóc most nem szögletes, hanem kerekded, de ez persze lényegtelen.
Valamint a FET mellé jutott némi körítés is, úgymint egy ellenállás és
egy kondenzátor. Ezek máshol általában külső alkatrészek.

Tekintsünk meg egy az eddigiektől teljesen elütő formát.
Bár nem úgy néz ki, de ez is electret mikrofon.
Valamint ez is telefonból van, de meg nem
mondom, hogy melyikből szedtem ki...

Úgy van összehajtogatva, mint mondjuk egy lemezárugyári kisautó.

Az elv teljesen azonos, csak az alkatrészek formájában van eltérés.

Ami oldalt kilóg, az a membrán széle, amire rá van préselve a műanyag ház.

Persze csak addig, míg bele nem rondítok a kompozícióba a snicceremmel.

Membrán, lyukacsos lemez, FET, kivezetések.
Ugorjunk!

Akkor most következzen egy az eddigieknél jóval krumplibb változat.

Ha nem látnám ráírva, hogy RFT (NDK), azt mondanám, hogy ez a példány orosz.

Semmi különbség. Membrán, lyukacsos lemez, elektronika.

Szóval mégiscsak van benne valami orosz! A KP303 ugyanis egy orosz
gyártmányú FET. Ellenben az ellenállások NDK gyártmányúak.

Szegénykék az életükkel fizettek azért, hogy láthassuk mi lakik bennük.
Mondanám, hogy kár értük, de nem. Filléres trafikáru ez kérem...
A bal alsó sarokban az a pötty, ami az ujjlenyomatomat véve
mértékegységül mindössze két bordányi méretű, az egy
SMD kondenzátor. Hogy az melyikből eshetett ki...

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.