Orion ST240 tuner
(egy legenda, és a mi mögötte van)

Majd leszakadt a kezem, mire hazacipeltem ezt a dögöt a piacról. Szerencsére volt nálam egy hatalmas szatyor. De vajon honnan tudtam, hogy szükségem lesz rá? Biztosan máskor is belerúgnak az emberek a pakkomba, csak gondolom nem veszem észre, mikor egy szem maci lötyög az alján. No de mikor ez a nyolckilós szögletes dög van a tatyómban, akkor bizony észreveszem a rúgást. És nem csak én, hanem az is aki rúgja! De ilyet már meséltem.
Legalább apró dolgokat vennék! De persze nem... Én mindig valami nagy dögöt nézek ki magamnak. Mintha nem lenne az asszonynál már így is épp elég medve. No de ott lehetett ezt a szép kéket hagyni? Ráadásul fel volt akasztva szerencsétlen egy arany zsinórra. Az ölében lévő barna medvebigyót pedig egyszerűen csak a földön találtam.
Mit mondtam az előbb? Hogy van itthon elég medve? Nos tévedtem. Már több mint elég medve van itthon! Ezért ma is vettem kettőt. A párom meg azt mondta, hogy mivel kint már nincs hó, készít nekem egy hópihét. Nagyon kreatív! Vettem is neki egy fúrógépet, hátha rászokik a komolyabb barkácsolásra is.
Ez a medve egy fa tövében ült az utcán. Annyira szerencsétlenül nézett ki, hogy egyszerűen nem lehetett otthagyni! Valami szöszös anyagból van, és úgy nézem házi készítésű. Ezek a kis csálék tudnak a legaranyosabbak lenni.
No de térjünk rá csak a lényegre! Mikor a Nokia 2110-es mobilt szétszedtem, akkor nem szedtem szét a töltőjét, mert nem találtam meg a tartalékot. Az eredetit meg ugye nem akartam szétverni, merthogy azt elajándékoztam a telefonnal együtt. Valahol láttam ugyan itthon a töltőt, de már megint nem találtam meg. Sebaj! Vettem egyet a piacon, és majd szétverem ezt! No de ezt szedem szét? Nem!
Hanem vettem két ilyen kis izét. Tudom is én miért? Gondolom azért, mert olcsó volt. Azé! 50 forintot megért. Mármint a kettő! Gondolom nem sok minden lesz benne, de legalább kevesebb kép, kevesebb szöveg. Ezt szedem szét? Nem!
Van itt az asztalom jobb sarkán egy csomó alkatrész, amiből egyszer még egy tárcsás kézibeszélő lesz. Persze csak ha megérjük! Halogattam a dolgot erősen, mert mégis hogy néz már ki az 55-ös mintájú bakelit vázon a 76-os műanyag tárcsa? Erre fel Norbi kollégám adott egy 35-ös fém tárcsát. Na most mi a szarra fogjam rá a halogatást?
Ráfogom erre! Szóval azért nem mással foglalkozom, mert itt van ez a hatalmas dög a szobámban. Minél előbb fel kell dolgoznom, mert nem férek el tőle. Na most az ugyan megoldás lenne a problémára, ha levinném a pincébe, csak valami egészen valószínűtlen dolognak kellene történnie ahhoz, hogy ezt én onnan visszahozzam. Szóval ez most egy ilyen most vagy soha típusú szétszedtem lesz.
Íme az Orion ST240-es tuner. Ez volt a nagy Orion torony rádiója. Van benne minden, mi csak szem-szájnak ingere. Én mondjuk igazándiból egy Videoton toronyba való tunert szerettem volna venni, de ami késik, az nem múlik!
   

Többféle változatban is készült ez a rádió. Nekem speciel a felső tetszik, merthogy leginkább annak van úgymond "nyugati" tuner formája. Bár nem miattam, és valószínűleg nem is a szépsége miatt, de valamiért mégis az alsó két változatot gyártották.

 

 

A képekért köszönet Kiss Istvánnak!

Ez itt a programozó egység. Nyolc adót lehet beprogramozni az alsó fekete tekerentyűkkel. Felül a félbevágott fényes körök a szenzorok érintkezői. Csak ráteszi az ember az ujját, és már szól is a beállított adó. Ez a rész igencsak hasonló az Orion tévékben alkalmazott szenzoros csatornaválasztóhoz. Nem is értem miért...
Erre nem csak rá lett írva, hogy Hi-Fi, hanem ez az is! Szóval ez tényleg egy kifejezetten jó hangú rádió.

 

Íme a kezelőszervek. Nézzük meg őket szépen sorjában.

 

FM memória / Kézi - Ez a gomb a programozó egység és a hangológomb között vált.
AM1 / AM2 - Középhullám rövidhullám átkapcsoló
FM1 / FM2 - A keleti és a nyugati URH sáv között vált.

 

Sztereó / mono - Ezt nem mondom meg, találd ki magad!
AFC / ki - Az AFC-t lehet vele ki-be kapcsolgatni.
Zajzár / ki - Az URH-n hatásos zajzárat lehet vele aktiválni.

 

Ez itt a hangerő gomb, ami csak a fejhallgató kimenetre hatásos. Ez egy igencsak ügyes dolog! Kifejezetten jól jön éjszakai fejhallgatós rádiózáskor, hiszen nem kell feleslegesen bekapcsolni az erősítőt. Nyugati gépeken ez a megoldás valamiért nem volt divat. A forgatógombtól jobbra az AM / FM átkapcsoló látható. Három kapcsoló a hullámváltásra? Ráadásul a nem éppen tökéletes Isostat típus, egy érdekes mechanikával kiegészítve. Ide teljesen egyértelműen egy Jaxley kapcsoló illene.
A két szép műszer közül a bal oldali a térerősség jelző, a jobb oldali középállású pedig az URH hangolásjelző. A jobb oldali csak azért áll középen, mert még nincs bekapcsolva a rádió. Ez a részlet sajnos nem működik, mert bekapcsolás után kiakad oldalra a mutató.
A hálózati zsinór és a villásdugó. Éppen ilyen volt azon az ősi kávéőrlőn is, amit nem is oly rég dobtam ki. Nem csak, hogy nem kettősszigetelt, de valahogy csúnya és merev is.
Ritka benga nagydarab rádió! Az Orion mérnökei kicsit túllőttek a célon. Ráadásul nem csak méretileg, de a tartalmat illetően is. Egy Hi-Fi tuner nem arról szól, hogy beleadunk apait anyait! A nyugati tunerek zöme csak egy külön dobozba szerelt átlagos rádió szokott lenni, ami jól meg van építve.
Ha már itt tartunk akkor elmondanám, hogy ezért, vagyis a mérete miatt nem került be a szétszedtembe egy amúgy ingyen felkínált hatalmas keverőpult. Egyszerűen nem fért volna el az asztalomon! Ez is egyből elfoglalja a rendelkezésre álló hely felét. A teteje vasból van. Az alja is vasból van. Belül is jórészt vasból van. Vasgyűjtők öröme...
Ez a rádió a 80-as évek elején készült. Ekkor már annyira mozogtak az árak, hogy nem is írták rá a gépekre. A csatlakozókábelt meg ki kell húzni a konnektorból. Hiszen még be sem dugtam! Majd bedugom akkor, miután már levettem a rádió tetejét, mert úgy izgalmasabb.
Balra az AM rész antenna illetve földelés csatlakozója. Középen egy olyan csatlakozó van, amibe ha beledugjuk a készülékhez kapott vakdugót, akkor az AM rész az FM rész antennáját használja. Kell is ez, mert az AM rész magában nem szól, hiszen a vasdoboz jól árnyékol rádiófrekvenciás szempontból. Ennek a tunernak nem lóg ki a hátuljából a ferritrúd, illetve belül sem az van, "csak" egy, illetve két modulátor tekercs. Jobbra az FM rész szimmetrikus antennabemenete látható. Van még egy 75 ohmos aszimmetrikus FM antenna bemeneti csatlakozó is, de az úgy lemaradt a képről, hogy valami csuda!
Ezek itt a kimenetek. A balra látható tuchel csatlakozó jelszintjét a mellette látható potméterrel lehet beállítani. (csavarhúzóval) Ide kell (lehet) bedugni a második magnót. Ez azért jó, mert idegen magnóval is tudunk felvenni, illetve az erősítő bekapcsolása nélkül is tudunk felvenni a magnóval. Jobbra két szabályozatlan kimenet található. Az RCA csatlakozók eredetileg nem szerepelnek a kapcsolási rajzon.
Ezen a képen a szocialista gyártmányokat jellemző kettőséget tudjuk megfigyelni. Valaki ferdén pecsételte rá a gyártási sorozatszámot a ragasztós papírcsíkra, de aki felragasztotta a papírt a gép hátuljára, szóval ő korrigálta a hibát. Ez egy ilyen kor volt...
A rádió által vehető hullámsávok a hátlapra feliratozva. Ez persze már eleve rajta van elől a skálán, no meg mégis ki a fene olvasgatja egy gép hátulján a feliratokat? Érdekes a rövidhullámú sáv léte, az ugyanis egyáltalán nem szokás egy Hi-Fi tuneren.
Az egyik csavar feje lapos, a másiké jól láthatóan kúpos. Ez persze a működés szempontjából mindegy, bár komolynak mondható szépséghiba. Mint ahogy az sem tetszik, ahogy a hálózati kábel kibukik a készülék hátuljából. Valahogy randa és kész! Ez a rádió újkorában belekerült vagy 10.000 forintba. Ez a 80-as évek eleji átlagember több havi fizetése volt! Nekem speciel négy havi bérembe került ez a gép. Persze akkor! Most már gondolkodás nélkül, mondhatni mellényzsebből fizettem az árát.
Érdekes felirat olvasható az URH tunerkocka tetején: II. Pázik Pápáka Ha valaki tudja a megfejtést, hát ne tartsa magában! Amúgy ez egy világbajnok tunerkocka! Bele adtak apait anyait. Érdemes megnézni a rajzát.
Na essünk csak neki! Hatalmas panel, teleszórva alkatrészekkel. A szerelési színvonal sajnos kritikán aluli. Merném állítani, hogy ennél még amatőr készülékben is születtek nívósabbak. Ettől eltekintve ebben a rádióban minden benne van, amit egyáltalán bele lehetett tenni! De tényleg! Itt a leírása és a kapcsolási rajza is. Kapcsolástechnikailag profi!
Igazi lendkerék került az állomáskereső gomb belső végére, csakhogy nem stimmel vele valami, mert nincs meg a gomb tekerésekor az a feeling, mint mondjuk egy Budapest vagy egy Pacsirta rádiónál. Bár maga a szándék megvolt, csak valahogy kevésnek bizonyult.
Íme a műszerek hátulnézetből. Alul a fehér csövecskékben vezetékek futnak, mégpedig az URH programválasztó gombjaihoz. Nem néztem bele mélyebben, hogy miért nem az amúgy meglévő csatlakozón keresztül vannak bekötve.
Két ellenállás ágaskodik a panelen. Persze nem egymással erőlködnek, hanem inkább a rádió működőképességének fenntartásáért vívják harcukat. Nem tudni ki javította ezt a rádiót, de vagy nagyon értett hozzá, vagy épp az ellenkezője.
Na ez sem gyári szerelés! Legalábbis remélem, hogy nem az. Valaki valamilyen okból ilyen külön kis részegységeket épített be ide-oda. Persze a kapcsolási rajzból visszafejthető lenne, hogy mi ez, s mivégre van itt, de részemről valahogy nem sok kedvet érzek hozzá.
A nagy tárcsa alatt egy potméter van. Ez az URH rész hangoló feszültségét szabályozza. Mivel ferdén állt a tárcsa, gondoltam kiegyenesítem. Aztán megnéztem jobban, és az derült ki, hogy ennek bizony ilyen ferdén kell állnia, mert így fut rajta szépen a skálahúr.
A hálózati trafó egy csokorra való biztosíték társaságában. Itt most épp nincs mibe belekötnöm.
Ez itt jobbra az AM rész forgókondenzátora. Hármas forgó! Azaz közép és rövidhullámon két-két modulátor kör van a rádióban. Ez is egy kiveszett kapcsolástechnikai megoldás.
Az URH tuner kockája. A modulátor és az oszcillátor fokozatok vannak benne. Tényleg nem egy akármi darab! Van benne PIN diódás AGC, négy hangolt modulátor kör, SO42 IC-vel felépített keverő. Na ez aztán valóban profi!
Azok az Isostat kapcsolók, csak azokat lehetne feledni... Persze nem olyan rosszak azok, nekem is működik egy csomó mindenféle gépben hiba nélkül. Azért ennek a kapcsolónak valaki már látványosan feltöltötte a forrasztásait ónnal.
Mostanában már tépőszalaggal szokás, akkoriban viszont még egy kisdarab zöld dróttal volt szokás rögzíteni a készülékben kóricáló vezetékeket.
Akkor jöjjön a próba. Bedugtam a konnektorba, majd egy átalakítóval rádugtam a fejhallgató kimenetre egy pár "pécés" hangfalat. Működik! Az URH részen annyi a hiba, hogy a hangolásjelző nem működik rendesen, de ezt már említettem. AM középhullám megy, rövidhullámon viszont nem jött be egyetlen állomás sem. Igaz nappali órában próbáltam, normális antenna helyett egy szál dróttal.
Ezek itt a gumilábak. Illetve nem is gumi, hanem csak lábak. Egy amatőrtől mondjuk még elmenne, hiszen ha éppen ez volt a fiókban, de egy jó nevű nagy múltú rádiógyártól? Komolyabb masinákon külön műremek a gép lába! No nem mintha olyan sokat számítana, de több havi fizetésért négy ócska műanyag kupak? Ne már...
Ez a gép alját borító perforált vaslemez széle. Épp a lyukakra esett a vágás. Egy rossz mozdulat, és már nincs is ujjam! Ha ezt a lemezt én követem el, akkor morgok egyet magamra, mondván hülye Géza! Csakhogy ezt az Orion gyárban hozták össze!
A hátlapi csatlakozósor belülről. Mindenfelé dőlingélő alkatrészek, kóricáló drótok. Olyan rendezetlen képet mutat az egész, mintha egy rajz szerint kiváló konstrukciót valaki trehányul rakott volna össze.
Pedig az elképzelés jó volt! Az integrált áramkörök foglalatba vannak bedugva, cseréjük egy mozdulat csupán. Viszont érthetetlen, mert ezek az IC-k nincsenek "strapálva", így nincs mitől tönkremenniük, és nem is nagyon mennek tönkre, ezért cseréli sem kell őket. A képen amúgy egy Tesla MH8400 IC látható, ami egy szokvány 7400-nak felel meg. Viszont a kapcsolási rajzokon nem szerepel! Feltúrtam a könyveim, és az derült ki, hogy ez az IC csak a nullszériás (első 200) példányokba volt beépítve, mert az újabb változatban már tranzisztoros volt a zajzár áramkör.
A pilotszűrő tekercsei. Ezek hivatottak kiszűrni a kimeneti jelből a 19 kilohertzes sztereó pilotjelet. Ha ez nem történik meg, akkor megbolondulhat a magnó Dolby áramköre, illetve a végerősítőbe jutva a pilotjel szintén nem tesz semmi jót. Részben forr a végfok, másrészt olvad a magas sugárzó, harmadrészt valószínűleg fejfájásunk lesz.
Itt is akad néhány odataknyolt alkatrész. Nullszéria ide vagy oda, nekem ezek utólagos beépítésnek tűnnek. Ebből az alkatrészhalmazból egy nagyon jó rádiót lehetne csinálni, csak gyakorlatilag újra kellene építeni az egészet.
Ide is felheftelt valaki két tranyót, meg egy trimmert.
Mit is kell itt nézni? Megvan! Hátul látszik három fekete kocka. Ezek az FM KF tekercsei. A leírás szerint ezek "fáziskiegyenlített keramikus sávszűrők", csakhogy nem azok! Ezekben a fekete kockákban ugyanis szokvány KF tekercsek vannak, méghozzá hatan.
Egyszer kaptam Karcsi barátomtól egy ilyen rádiópanelt. Meglehetősen törődött, sérült és hiányos volt, ezért nem láttam feltámaszthatónak. Annak a részegységeit bontottam elemi darabokra, szóval onnan tudom, hogy mi van a "keramikus szűrőben". No de térjünk csak vissza a rádióhoz. Ez egy alulnézeti kép. Vas van benne vas hátán! Olyan mintha nem lett volna ideje átgondolni a konstruktőrnek a dolgot. Mintha este bedobálta volna a dolgokat a dobozba, reggelre meg a manók legyártották volna a nullszériát.
A rádió rész fő panelja nagytotálban. Na ennek aztán tényleg nullszériás feelingje van! Kell vennem egy nyugati tunert, hogy legyen mivel összevetni, illetve azért, hogy meg tudjam mutatni, hogy miről is beszélek. Majd figyelem a piacot.
Felül a Tesla gyártmányú hangoló potméter, alatta a programválasztó panel. Utóbbi valószínűleg egy az egyben lett átvéve egy Orion TV-ből. Hirtelen nincs is mibe belekötnöm. Hacsaknem abba, hogy vas van vas hátán.
Az eredeti kapcsolási rajzon nem szerepel az a két RCA csatlakozó aljzat, de a hátlapi felirat gyári, tehát nem utólagos beépítés. Jobb az RCA mint a tuchel, én legalábbis jobban szeretem. Az RCA csatlakozókon nagyjából szabványos vonali jelszint van, vagyis ezeknél fogva a gépek összedughatóak. A tuchel csatlakozóban bármiféle szint előfordulhat a direkt kivezetett magnófejtől a fejhallgató kimenetig! A magnók pillanat állj funkcióját vezérlő feszültség pedig egészen gyilkos dolgokat tud csinálni.
Hátul az antennacsatlakozó aljzatok láthatók. De nem erről akartam írni, hanem az előtérben kecsesen srégen átvonuló, spárgával kivarrt kábelkorbácsról. Én is tudok ilyet csinálni, mert tanultam.
A komplett AM rész látható a képen. Ha kiszedném az alkatrészeket és terveznék hozzájuk egy új panelt, akkor akár össze is rakhatnék egy AM rádiót. Na ez volna csak igazán értelmetlen dolog! Tehát fogok is ilyet csinálni! Persze valószínűleg nem ezt a tunert fogom szétszedni, hiszen ezért a masináért azért kár lenne. Ha odajutok, talán majd össze is dobok egy rádióépítős oldalt.
Az AM vevő modulátor tekercsei.
Szép nagy kondi. Vissza nem keresem a kapcsolási rajzról, hogy mit keres itt! Igen nagy valószínűséggel az URH rész hangoló feszültségét szűri.
Újabb elkó, látványosan hátulról beépítve.
Mikor ez a rádió készült, akkoriban még nem voltak nagy fényerejű LED-ek, ezért a képen egy hagyományos izzó látható, amint épp zöld fénybe borítja a skálát. Beleköthetnék abba is, ahogy a skála sötétben kinéz. Nekem legalábbis nem tetszik. Nekem Videoton tunerem volt, annak fehér volt a skálavilágítása. Szerintem az szebb volt. Ez olyan sprőd! Mintha...
No de mit morgok itt? Van egy Orion tunerem, és nem is örülök neki? Jó... Beteg vagyok. Fáj a hasam, amitől egy kissé ingerült vagyok. No de akkor is! Itt ez a szép nagy dög, majdnem akkora mint az éjjeliszekrényem, én meg csak morgok rá mindenféléket.
Van itt, akarom mondani épp most került fel az asztalomra ez a négy darab méretes doboz, melyeknek felirataiból különböző érdekes, vagy épp teljesen érdektelen következtetéseket fogunk levonni:
- Vegyes bontott, tehát minden szart gyűjtök
- Mérőműszerek, rendes vagyok külön rakom a dolgokat
- Tuner, ebből szedek ki mindjárt valamit
- Hangszórók hallgatók, utóbbi szó egy "l" betűvel! Géza... Na most aztán lebuktál!
Itt ez a szép kis tunerkocka! Mi lenne, ha játszanék vele egyet? Na akkor önmagamat ismételném. Mint az jól látható, jobbra kilóg egy ideiglenes hangoló potméter, mellette pedig mindenféle alkatrészek sorakoznak. Egyszer ezzel a hangoló egységgel már jól elszórakoztam. Utána akasztottam valami KF fokozatot, majd szanaszéjjel hangoltam benne mindent.
Ez itt a panel fóliás oldal. Itt is látható néhány utólag beszerelt alkatrész, de ezt persze nem a gyárban követték el, hanem ez én voltam. Mikor készen lett a wobler, akkor nekiálltam és szórakoztam egy jót csak úgy céltalanul. Mindent lemértem, megtekergettem, kipróbáltam. Aztán sajnos gyorsan ráuntam a dologra. Büdös lett a páka...
Ez itt már az alkatrészoldal. Kicsit hiányos, mert az OIRT CCIR váltórészt már kitermeltem belőle. A tekercseket is rövidítettem. Valószínűleg egy 144 MHz-es kísérleti vevőt látunk.
Itt is beleritkítottam az alkatrészekbe. Nem a legszebb belülről a tuner, de a többi részhez képest azért sokkalta jobban néz ki. Valószínűleg a nagyfrekvenciás részben nem lehetett túlzott csúfságokat elkövetni, mert az erőteljesen a működés rovására ment volna.
Ez egy SO42P keverő IC, ami direkt ilyen helyre (célra) lett kitalálva. Konkrétan arra való, hogy a modulátor felől érkező jelet összekeverje az oszcillátor felől érkező jellel. Ez jelen esetben így is van, merthogy ebben a tunerben van egy különálló tranzisztoros oszcillátor. Ez egy ritka eset, mert az SO42P-ben már eleve van belül egy oszcillátor. Szóval ez a rádió valóban egy alkatrésztemető.
Mivel nem sikerültek a kivilágított képek, rakhattam vissza a rádiót az asztalra. Mondhat bárki bármit, nekem akkor sem tetszik ez a rádió! Egyszerűen sprőd az egész! Nincs kidolgozva! Véletlenül gyártásba került nullszéria feelingje van. Aránytalan az előlap elrendezése. Persze ne pofázzak, hanem csináljak szebbet ha tudok.
Még tizedik nekifutásra sem sikerült egy normális képet összehoznom a műszerekről. Jó... Illetve nem. Szóval nem vagyok egy fotómester, de nem csak ezért nem sikerült, hanem azért sem, mert a skálavilágítás folyton "kitüremkedik" valahol.
Ez sem tetszik, de úgy látszik, hogy ma ilyen napom van. Tényleg kéne valamit csinálni ebből a rádióból. Vagy jobb volna ha eladnám, mégpedig villámgyorsan, mielőtt még eltűnik valahol a pince mélyén. Végül így is lett meg nem is, merthogy elcseréltem.

És még a forgatógombja sem tetszik...

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.