2/4-es alközpont
(kukáztam)
Mivel
ez nálam mondhatni kényszeres, ezért egyszerűen képtelen voltam megállni, hogy
ki ne húzzam ezt a dobozt egy szemétkupacból. Ez egy MPX80-as,
két fővonalat és négy melléket tudó mini telefonközpont. Gondoltam ha másra nem
is, de legalább a doboza jó lesz valamire. |
Mint
ahogy az már nálam lenni szokott ehhez a dobozhoz is van egy történet. Azt találta ki a
cégem (akkor még Matáv), hogy nem kell
kimenni a szerelőknek behozni az ügyfelektől az eszközöket, mert az sokba kerül, hanem
ehelyett az
ügyfél
maga is leadhatja valamely ügyfélszolgálaton, illetve raktárban. |
Laikus a csatlakozók alapján valóban összekeverheti az ISDN NT-vel.
Mondjuk ez mind analóg csatlakozó (az S-busz olyan széles dugós mint a LAN), de ez - mint azt már említettem volt - senkit sem érdekelt. Az ügyfelek amúgy cégfelszámoláskor igen lazán bánnak a felhalmozott hardverrel. Például én is jártam már úgy, hogy egy ISDN leszerelés kapcsán a titkárnő a kezembe nyomott egy hatalmas kartondobozt, hogy márpedig az mind az enyém. Úgy nagyjából minden benne volt, ami egy irodában előfordul, és hálózati, vagy telefon, vagy bármi más csatlakozóban végződik. Nem mertem megkockáztatni, hogy elhozom az egész kupacot, mert amilyen szerencsém van, biztos keresték volna rajtam. |
Ennek a telefonközpontnak igen komoly programozói felülete van. Mivel eszem ágában sincs használni, mert ugye mire is? Telefonáljak ki a konyhába, hogy kész-e az ebéd? Mikor én szoktam főzni! Szóval még csak találgatni sincs kedvem, hogy mire valók ezek a DIP kapcsolók. |
A Power kapcsoló, a szögletes foglalatos LED,
és a biztosítékház egy pillanatra
felkeltette az érdeklődésem. Aztán ahogy szokott, a pillanat gyorsan elszállt.
Ez a telefonközpont arca. Ritka nagyon bután
nézel ki kiskomám!
Hát nem
folyt a te szülédnek egy cseppnyi designer vér sem az ereiben? Hát nem.
Ez itt a központ alja. Tulajdonképpen tényleg ugyanúgy
falra akasztós, mint mondjuk egy ISDN NT.
Alacsony fogyasztás, kis széria.
Szögletes gumiláb.
Ez a gumiláb nem bírta tovább a helyhez-kötöttséget, a folyamatos ácsorgást,
ezért gondolt egyet, majd világnak ment. Vajon merre járhat most?
Számomra úgy nagyjából itt végződött az átlátható, értelmezhető elektronika. Ugyan még felismerem az alkatrészeket, de már nem, vagy csak nyögvenyelősen találom ki a funkciójukat. Amiben program fut - márpedig a jobb felső sarokban valakinek nagyon sok lába van - az nekem sajnos már értelmezhetetlen. |
A mai tápegységekhez mérten, ez egészen komolyan
meg van csinálva.
Ez például abból is látszik, hogy ez a táp a mai napig működik.
Persze éveket állt ez a kisközpont egy szemétkupac alján,
áram nem járta drótjait, de akkor is tartósabb a maiaknál.
Szerintem meg jó a kettes mellék. A trafó helyett meg hogy lehet "trafá"-t írni?
SMD kondenzátor. Felületre van szerelve. Nem? De!
Nekem a boltban
mindig BD tranyó jutott, TIP betűjelzésűt csak Sipos Gyula erősítős
könyveiben láttam. Persze mindegy, hiszen ezek csereszabatosak. Legalábbis egy
egyszerű
erősítő szintjén azok. Ezek itt négyen meg épp egy sztereó végfokba valók. |
Jó kis relék ezek. A kissé kókadt nézegetésük közben gyorsan át is fordítottam őket agyam valamely rejtett (amúgy erősítő építésre hajlamos) zugában, mégpedig bemeneti műsorforrás választó egységeknek. Persze most már ezt is minek? Van már előerősítőm, ráadásul még reléből is jutott bele rendesen. |
Ez meg itt két, átlátszó ruhás, igen szexi relé.
Stabkockák hűtőbordán a tápegységben. Még pár év, és hihetetlenül fog hangzani, hogy valaha lehetett tápegységet készíteni kapcsolóüzem nélkül. Low esr kondik, energiatároló tekercsek, hűtőbordaként panelra forrasztott SMD FET-ek nélkül. Mondjuk ennek a tápnak a műszaki szintjéről visszatekintve, éppen ugyan olyan furcsa az óriás szűrő kondi, meg a mellette ácsorgó EZ80-as egyenirányító elektroncső, mint kettővel ezt megelőző generációs tápegység. |
Mert ez a stabilizátor IC, meg a csövek között
még volt egy diszkrét
alkatrészekből összerakott tápegységes korszak is.
A trafók, gondolom a csengető feszültség
előállítására szolgálnak.
Ha meg nem, hát akkor bakfitty!
Mondom, hogy analóg! Ha ISDN volna, akkor négy
szál drót lenne a bementen.
No meg a buszrendszer miatt elég volna a két vonalhoz egyetlen csatlakozó is.
A
múltkor kicsit berágtam. Egyrészt ha kellett
valami telefonos cucc, mondjuk egy darab
zsinór, egy plug, vagy egy konnektor, akkor garantált volt, hogy nem találtam.
Ha meg
éppen nem kellett semmi ilyesmi, akkor viszont mindenhonnan
telefonhallgató,
mikrofon,
tárcsák, csengők hullottak ki. |
Rádugtam a telefonom szépen sorban a mellékek
csatlakozóira.
A hármas csatlakózó kivételével adnak vonalat a mellékek.
Ha már itt van, gondoltam kipróbálom, mire fel
rádugtam az egyik bemenetére a vonalamat.
Lehet rajta keresztül telefonálni.
Gondoltam ha már úgy is elől vannak a
hozzávalók (kerítettem még
egy készüléket),
kipróbálom, hogy működik-e mint alközpont.
A négyesről felhívva az egyest, az nem csörög.
Így utólag belegondolva, lehet nem
is a központ a hibás, hanem én.
Már persze
csak azért (no persze),
mert a készülékem csengője valószínűleg ki van
kapcsolva.
Az egyes mellékről fel lehet hívni a négyest. Úgy értem csörög.
Na ja. Úgy könnyű, ha be van kapcsolva a csengő!
Szemezek kicsit ezzel a kapcsolóval, mert most épp volna neki helye.
Mára már annyi antennaerősítőt szedtem szét, hogy csak na, de még mindig van boncolatlan példány a polcon. Ezt az utolsó mohikánt azért hagytam meg, mert egyrészt hátha kell, másrészt hibás a kapcsolója. Vagyis ki kellene cserélni. No de erről majd máskor... Engem most inkább az érdekel, hogy mégis mi a csuda lehet abban a kerek dobozban. |
Atyaég! Ez két darab oszcillátor panel
összeforrasztva. Ez még akkor készült, mikor még csak
terveztem a woblert. Ennek már biztos megvan legalább húsz éve! Azokat a trimmereket
még a Lomexben vettem. De még akkor ám, mikor a Lomex a Gömb utcában volt. |
Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a
hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.