Bóvli de lux telefon
(a technika legalja)

Nemrég láttuk ennek a készüléknek a kisöccsét, ez meg ugye a bátyuska.
Persze a minőség az maradt ahol volt.

Érdekesen merevnek találtam a készülékzsinórt, így gondoltam ezt is megnézem
belülről. Ez nem is telefonzsinór! Illetve nem készülékzsinór, hanem falra való,
merev belső erű vezeték. Vagyis valaki már belepiszkált ebbe a készülékbe.

Még annyit sem ér ez a készülék, hogy kipróbáljam! Szívfájdalom nélkül
vágom le róla a zsinórt. Persze csak azért, hogy ne legyen útban.

Szerintem annyira esetlen, hogy ezt egy kisgyerek rajzolhatta unalmában.

Nyomógombok? Nem is tudom... Szerintem a számtárcsa a szebb.

Komoly ez műszerfal! Komolyságát kiemeli a matricán ferdén átfutó két fehér csík.
Az "IN USE" LED akkor világít, ha felemeltük a kézibeszélőt. Ez hülyeség!
Mégis miért kell egy nyilvánvaló tényt piros fénnyel visszajelezni?
Például evés közben a villát a számhoz emelem, nincs rajta
piros LED, és én mégis tudom, hogy éppen eszem!
A második piros LED akkor világít, ha csörög
a készülék. A kapcsolóval a készülék
csengőjét tudjuk elnémítani.

Engem ugyan nem visz sehova...

Ez a készülék (és egyben a telefontechnológia) alja.

Itt van ez a matrica. Erre van felírva, hogy ki gyártotta a készüléket, és hol történt
a gyártás, kitől származik a liszensz, és hogy pontosan milyen szabványoknak
felel meg a készülék. Ha már a matricán nincs semmi, gondoltam hátha
alatta. Kis segítséggel gyorsan lejön, s mint azt tudjuk, én igencsak
segítőkész vagyok. Például a múltkor segítettem egy növénynek.

Az kérem úgy volt, hogy ahányszor csak elmentem mellette, mindig
kaptam tőle egy levelet. Aztán meguntam a hajolgatást,
gondoltam imitálok neki egy kis őszi szelet.

A matrica alatt egy lyuk látható, a lyukban pedig semmi.

A kézibeszélő ugyanaz a forma mint a minap boncolt ruhakefe telefon.

A beszélőből az elektronika átkerült a készülékbe,
mint ahogy az automata kapcsolója is.

A hibajelenség maradt, vagyis ez a felépítmény is vagy észreveszi,
hogy letettük a telefont (és abbamarad a számlázás), vagy nem.

A zsinórok csatlakozók nélkül fixen bele vannak kötve a készülékbe.
Persze ez nem akkora baj, mert minek is húznánk ki őket?
Évtizedekig elvoltak az emberek fixre kötötten!

Alapjaiban véve egészen ötletes módon, a beszélőből kimaradt
gombok helyét a gyártó egy mini telefonkönyvvel takarta le.

A beszélő gyakorlatilag üres, csak a hallgató és a mikrofon van benne.

Ez itt egy nyomtatott áramköri lapból kiképzett forrasztóléc. A kézibeszélő rugós
zsinórjának végén, illetve a vezetékek végén azért van érvéghüvely, mert a leoni
szerkezetű huzalt szinte képtelenség normálisan beforrasztani. Mivel a kézibeszélő
zsinórja folyton mozog, ezért hamar eltörne. Hogy ez ne történjen meg, a drót
elég speciális felépítésű. Gyakorlatilag vékony drótok vannak
selyemszálra feltekerve. Juj de bonyolult!

Inkább kerestem egy eredeti leírást egy régi távközlési tankönyvből.
Mert ez ugye mégiscsak értelmesebb mint én.

A képen a mikrofon rögzítését látjuk. Ez már tényleg a színvonal alja...

A hangszóró bele van (illetve már csak volt) ragasztva a beszélőbe. Tulajdonképpen
nem baj, hiszen minek is szedné ki onnan bárki? Mondjuk talán én, alkatrésznek.

Már kettő is van belőle. Nagyon úgy látom, hogy már
megint meg kell keresnem a hangszórós dobozom.

Gondoltam szétszedem a mikrofonkapszulát, de ezt talán majd legközelebb.

Ez a ház vagy egy normálisabb készülékhez készült, vagy a szerszámkészítő
egyszerűen csak szolgaian lemásolta a mintát, mégpedig úgy ahogy
volt. Például jól látszik, hogy a csengő piezo hangszórója
eredetileg bele volt csavarozva a fedőlapba.

Ebben a verzióban pedig egyszerűen csak lóg a csipogó a drótjain.

A csipogó mögött látható homályos hasáb egy kétoldalas ragasztós izé.
Ez a valami tartotta (persze nem nagyon) a csengőt a helyén.

Most mit mondjak? Össze van szerelve, és még működik is.
Vagy legalábbis valamikor működött.

A panelekből mindig kiszedem a "valamire talán még jó lesz" minősítésű
alkatrészeket. Ebből a szerencsétlen panelből viszont nem
szedek ki semmit! Ez valahogy olyan szomorú...

Gondoltam elteszem az érintkező gumilapot, de
már begyűjtöttem belőle egy egész marékkal.

A sok gondot (és magas számlát) okozó mikrokapcsoló közelről.

Megy bele az egész a szemetesbe.

Felnéztem és megláttam ezt a pókot a plafonon. Nem egy kicsi állat! Megvan vagy
öt centiméter! Ez azért érdekes, mert kb. egy hónapja lepókhálóztam az egész
lakást, szóval nem tudom, hogy mégis merre lakhat, illetve hogyan
került ide. Már úgy értem, hogy ide a cikk végére.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.