Ide (felső két lyukacska) való a zsinór másik vége. A kopásnyomokból látszik, hogy igencsak sokszor volt a dugócska használatban. Az alsó lyuk pedig egy apró kapcsolót rejt. A készülék AVC áramkörét lehet vele bekapcsolni.
   Az AVC az Automatic Volume Control, vagyis automatikus hangerő szabályozás rövidítése. Éppen úgy működik, mint az egyszerűbb magnók automatikus felvételi szintszabályozó áramkörre. Ha nagy a jelszint, akkor visszaszabályoz, ha pedig kicsi, akkor szabadjára engedi az erősítést.

   A készülék mindössze akkora, mint mondjuk egy doboz gyufa, hogy könnyedén elférjen bármelyik zsebben. Vajon az 5831 az a gyári szám? Vagy inkább a 158893 a gyári szám?

   A méretéhez képest tulajdonképpen egészen komoly kezelőpultja van. A jobb oldali gomb a hangerőszabályozó, a középső rács a mikrofonhoz vezet, míg a felső kapcsolóval a -Low -Normal -High hangszínek közül választhatunk. Az alsó pedig a műsorforrás választó kapcsoló. "0" mint kikapcsolva "T" mint telefon, az "M" pedig a mikrofon. Ezek közül mindössze a telefon állás szorul némi magyarázatra.
   Ha ide állítjuk a kapcsolót, akkor nem a mikrofon veszi fel a jelet, hanem egy aprócska tekercs a telefonkészülék elektromágneses jelét fogja fel. Meg persze minden más elektromágneses jelet is összeszed. Például az LCD monitorom teljesen kiakasztotta!

   Így egyben ér valamit, bár jelenleg szerencsére még semmi szükségem sincs hallókészülékre. Ha szétbontom, akkor a hasznosítható alkatrészei semmiféle értéket sem képviselnek. Ha így egyben elteszem, lesz egy hallókészülékem öreg koromra. (persze ha megérem) Ha szétszedem morzsákra, akkor meg lesz egy újabb szétszedtem cikk. Azt hiszem nem nehéz kitalálni, hogy hogyan döntöttem.

   Arról, hogy könnyedén szétjött, arról szó sincs! Borzasztó nehezen jött szét! Recsegett ropogott az egész. A dobozból kilóg az a picike pöcök, az árnyékán látszik egy lyuk. Eredetileg két fül volt, a másik azonban bent maradt az előlapban, vagyis letörött. Jobban mondva letörtem. Persze én nem törtem le, csak a fülecske.

   Emlékeim szerint (bár nem tudom, hogy ezek honnan származnak) 3,5 voltos fotó elem való bele. Elemem nem lévén itthon, adtam neki áramot a tápegységből. Fülbe téve, még a hallójáratba való illeszték nélkül is, valami rettenetesen hangos! Egy felvétel céljából ugyan próbáltam odanyomni a fülhallgatót a kamera mikrofonjához, de mint az később kiderült, a hangszóró volt.

   Bár ez nem ennek a készüléknek a kapcsolási rajza (hanem egy Medicor gyártmányé), azonban a kapcsolástechnika minden lényegesebb pontban megegyezik. (forrás Rádiótechnika)

   A szösztengeren túl az aprócska csavar az AVC kapcsolója. Mögötte keresztben a telefonhoz való mágneses térérzékelő hosszúkás tekercse látható. A telefonokban régen volt egy un. indukciós tekercs, ennek a tekercsnek elég nagy szórt tere volt. Mármint elég nagy ahhoz, hogy egy egyszerű tekerccsel is érzékelni lehessen továbberősítés céljára. Van is itthon ilyen mágneses tér elven működő kihangosító szerkezetem, csak... Csakhogy olyan régi, hogy még a CB55-ös telefonkészülékhez készült. A CB76-os már igen könnyű műanyag kézibeszélője nem tudja lenyomni a viszonylag érzéketlen kapcsolóját. Vagyis ha be akarom mutatni működés közben, akkor valahonnan kell szereznem hozzá, egy CB55-ös készüléket. Ezek kérem nagyon bonyolult dolgok... De már szereztem is egy 55-öst.

   Ezt úgy szerelték össze, hogy rádugták a dobozra az alább látható elejét, majd a most már görbe, de eredetileg persze még egyenes csapot átdugták az egészen. Én meg egészen véletlenül nem vettem észre ezt a galádságot...

   Íme A készülék miniatűr mikrofonja. Annyira nem egyszerű darab, hogy bemutatás jelleggel ezt is szétszedem. Persze a különleges mivoltát onnan tudom, hogy már szétszedtem.

   Az apró lyukakon ment be a hang. A mikrofon méretét jól érzékelteti, hogy alig bírom megfogni. Ma már mindenben electret kapszula mikrofon van, de hol volt az még mikor ez készült...

   Kivettem a mikrofont a tokjából. A jobbra látható cső arra a célra szolgált, hogy kiegyenlítse a légnyomáskülönbséget a mikrofon membránjának két oldala között. Erre azért volt szükség, mert a csövecske nélkül a mikrofon membránja mögötti rész tulajdonképpen légmentesen el lett volna szigetelve a külvilágtól, vagyis a légnyomás változása tologatta volna ki-be a membránt.

   Íme a mágnes kör alkotóelemei. Középen a tekercs, jobbra a két apró mágnes. Ha rákattintasz a képre, akkor láthatod, hogy a nagy képen bejelöltem, hogy hová volt ragasztva a mikrofon membránja, ami tulajdonképpen az apró vasmagot mozgatta.

   Ez itt a mágneses teret érzékelő tekercs. A tekercs vasmagja kb. 1 milliméter vastagságú drót. Maga a tekercs pedig valami egészen valószínűtlenül vékony huzalból lett megtekercselve.

   Gondoltam legalább a fülhallgatót elteszem, csak aztán felmerült bennem az a nyilvánvaló kérdés, hogy ugyan minek ez nekem, mikor a többi részt szétszedtem. Mint az látható, ezt is elkezdtem kinyitni, mint minap a telefon mikrofonját.