Erről a valamiről (legalábbis a jelen képen látható formájában) első ránézésre nem igazán derül ki, hogy ez egy lámpa. Mikor a piacon megláttam, annyit azért még így is felismertem belőle, hogy a bal szélén látható kerek valami egy formás bekapcsoló gomb, ezért megnéztem egy kicsit közelebbről is.

   Mikor a 30 LED-et kiszúrtam, az mondhatni szerelem volt első látásra, minek hatására menten úgy döntöttem, hogy kerüljön amibe kerül, márpedig ezt a lámpát megszerzem! Ezen nagyszerű tervemet a lámpa gazdája a szerintem igen magas 1.000 forintos ár közlésével vétózta meg, mire fel már sétáltam is tovább.
   Ez persze nem pontosan így történt, hanem az eset kiegészítéséül úgy, hogy egy másik lámpa ára is 1.000 forintra volt taksálva. Hogy mégis mi a csudának kell nekem ez a lámpa, meg persze a másik is? Nos géplámpának.

   Az persze igaz, hogy a nemes célra már évek óta félre, pontosabban szólva be van téve a szekrénybe egy fehér színű asztali lámpa (lásd a körfűrésszel átellenes oldalt), csakhogy az is igaz, hogy azóta már annyiszor módosultak a terveim, ahányszor csak megláttam valami alkalmasnak, esetleg az asztali lámpánál alkalmasabbnak tűnő fényforrást.

   Mondjuk egy ilyet. Ez amúgy épp az előbb említett másik lámpa. Arról persze szó sem lehetett, hogy 1.000 forintot adjak érte (amúgy boltban 5.000 körül van), hanem az úgy volt, hogy miután elsétáltam a piac másik végébe egy fél oldalnyi szalonnáért, s onnan visszatérvén már erősen délfelé kezdett járni az idő, valamint nem igazán akadt a lámpákra vevő, az áruk 500 forintra esett, ami számomra már bőven elfogadhatónak tűnt. No nem adtam értük annyit, mert úgy gondoltam, hogy ha már egyszer piac, akkor egy-egy százast azért csak lealkudok az ötszázakból.

   Ez már egy harmadik lámpa (melyet amúgy lomtalanításkor találtam), valamint egy a nagy sárga Miniplex géphez előtúrt, az eredetinél hosszabb, pláne sokkalta hajlékonyabb hálózati kábel. Hogy minek hoztam át a lomos pincéből a fásba egy újabb lámpát, mikor ezen utóbbi helyszínen már amúgy is tetőfokára hágott a kupi?

   Nos azért, mert míg a piacon frissiben vett lámpába E14-es, addig az áthozottba E27-es foglalatú izzó való. Hogy aztán ezek ketten hogyan lesznek összepárosítva (már ha lesznek egyáltalán), arról jelen pillanatban még nem tudok számot adni.

   Kitettem az előtérbe a kábelt, a lámpát, valamint a CB rádióhoz való erősítőt, majd jó szokásomhoz híven ott is felejtettem őket, pedig az utóbbi időben már azt csinálom, hogy mikor kijövök a pincéből, utána mindig visszanézek ide, hogy mit hagytam el. Ez most (mármint az itt hagyás) úgy történt, hogy átmentem a másik pincébe egy csomó olyan dologgal, ami nem ide, hanem oda való, aztán visszafelé jövet már nem néztem be a kikészített kacatokért.

   Egyszer persze minden egésszé kerekedik, vagy mint az nálam szokás, apróra szétszedem. Már ha megérem. Mint az az erősítő mellett látható fénycsőgyújtókból sejthető, az ő kettősük volt rá az ok, hogy a többi kacatról megfeledkezzek.
   Hogy mégis minek nekem fénycsőgyújtó? Azért kell, mert a konyhai lámpában már hetek óta csak az egyik fénycső gyújt be. Amúgy most voltam a pincében fénycsőgyújtóért harmadszorra, mert helyettük mindig valami mással tértem vissza.

   Mikorra idáig eljutottam, addigra már egészen biztos voltam benne, hogy a kettő közül az egyik most azonnal szét lesz szedve. Ebben persze nem az az érdekes, hogy nehezen döntöttem, hanem az, hogy mekkora meló volt a jelen pillanatig tartó totálisan összekeveredett képeket szétválogatnom. Végül úgy oldottam meg, hogy nem válogattam szét, hanem a képek elnevezésekor egyszerűen kitöröltem a sorból az oda nem illőket.

   Ennyi LED már csak így magában állva is megérte azt a 400 forintot! Hogy aztán mit fogok vele megvilágítani, az egy jó kérdés! Kerülhet a (természetesen még csak elméletben) készülő alulról felfelé befogott dekopír fűrészre, az eszterga is örülne neki, miközben az is kiváló megoldás lenne, ha egy hatalmas csipesszel bármire rá tudnám fogatni.

   Mire fel lekapcsoltam az összes lámpát, majd fényképeztem egyet a LED-ek fényénél is. A fényerő persze így is megítélhetetlen, ezért inkább elmondom, hogy ha fényár ugyan nem is lett az apró lámpától a szobában, de bőven lehet mellette szerelni, vagy akár olvasni is. No de mibe kerül nekem mindez? Már úgy értem, hogy az energiafelhasználást tekintve.

   Némi számolás után kiderült, hogy a lámpa 3,2 wattot fogyaszt. Ez persze nem egy korrekt eredmény, hiszen a tápegységen mind a feszültséget, mind a lámpa által felvett áramot szabadon állíthatom. Amúgy természetesen állítottam is, csak nem mertem túltekerni, mert féltem, hogy kiégnek a LED-ek.
   A sárga színű gombot például nem mertem annyira feltekerni, hogy kilépjen a tápegység az áramgenerátoros üzemmódból, ezért a lámpába jutó feszültség még csak meg sem közelítette az elméleti, már úgy értem, hogy a 4 elem szolgáltatta 6 voltot.

   Ez itt egy tápaljzat, amit még csak most vettem észre. Vagyis a lámpa nemcsak elemről, hanem dugasztápról is járatható. Ez persze minden LED-es lámpára igaz, csakhogy az aljzat okán jelen esetben ez egy puszta csatlakoztatással megoldható.

   Áramkorlátozás mindeközben sehol! Illetve annyi azért van, hogy a lámpában egyrészt vékonyak, vagyis meglehetősen nagy ellenállásúak a drótok, másrészt az AAA elemeknek viszonylag nagy a belső ellenállásuk. Hogy aztán ezek ketten meddig képesek a LED-eket megvédeni a kiégéstől, az egy jó kérdés!

   Hogy ezzel az ábrával mi a baj? Nos az, hogy a fólia mintázata szerint az összes LED párhuzamosan lett kapcsolva, én meg ugye épp az előbb eresztettem rájuk 4,75 voltot, amit így utólag úgy ítélek meg, hogy egy fehér LED-nek azért egy kicsit sok. Hogy aztán mennyi esett a feszültségből a vékony vezetékezésre, azt már nem mértem ki. Utólag kiszámolva (0,68/30) minden egyes LED-en 22 milliamper áram folyt keresztül, amit egyáltalán nem éreztem soknak.

   Bár nincs semmi szerepe (a másik oldalt mondjuk mögötte futnak a vezetékek), akkor is hiányzik belőle egy darabka műanyag. Mivel a hiányzó idom a lámpa összeszerelése után a helyéről már nem kipattintható, ezért teljesen egyértelmű, hogy gyárilag spórolták ki belőle az anyagot.

   Mivel ami szerszámra szánva lett, az még csak tervezés szintjén létezik, akarom mondani még nem csináltam hozzá tápegységet, szerintem ez a csinos kis lámpa most még csak a polcomon lesz elhelyezve.

   Úgy nagyjából errefelé tartom azokat az eszközeimet, melyek már ki lettek pofozva, vagy már amúgy is eleve használható állapotban voltak. Mivel a hely már erősen fogytán, szerintem előbb vagy utóbb, de kénytelen leszek innen elpakolni a feleslegességeket. Már úgy értem, hogy a már ki tudja mióta egy sem kellett közülük státuszú CD lemezeket, magnószalagokat, valamint a már döglődő félben lévő, a fényképezőgépből rég kiselejtezett AA méretű akkumulátorokat.