Ezt a valamit a múltkori lomtalanításkor találtam a fűben. Érdekes mód nem egy kupac szemétben volt, mint mondjuk úgy nagyjából az összes többi lom, hanem magában állt, pontosabban szólva hevert a fűben. Némelyik apró vackokból álló szemétkupacot elnézve, pláne az ilyen egykeként kidobott valamiket, egyszerűen nem is értem, hogy ezeket miért nem szórták a kukába évközben.

   Koszos, törött, és a szegény embert, akarom mondani hardvert még az ág is húzza alapon, miután a fűből felvettem, majd a járdáról a bicajjal leugrattam, ez a valami nem csak úgy egyszerűen kirepült a kosárból, hanem pattant négyet mielőtt megállt volna, majd a bajt tetézve, még át is hajtottam rajta a biciklivel.

   A Remix K9812 dallamcsengő keresőszavakra az internet semmiféle releváns találatot sem adott. Talán majd most! A gyártás ideje, bár alig látszik a beütés, 1988 májusa.
   Mint barkácsoló ember, a város szinte összes Keravilljában s más egyéb elektromos dolgokat áruló boltjában megfordultam, mindent megnéztem, de ez a csengő még csak nem is dereng! Az persze lehet, hogy csak kis szériában készült, vagy akár az is, hogy boltban nem is árulták. Ez utóbbira, bár különösen hangzik, de tudok példát mondani.
   Még valamikor a 80-as években, mikor az első videót és színes tévét megvettem, a Sugár üzletközpont Keravilljának egyik vitrinében megláttam egy infravörös távirányítós fényerőszabályzót. Mekkora poén már, hogy az ember leül tévézni, s miután minden rendben, jól elhelyezkedett, csak akkor kapcsolja le a villanyt. Sajnos a Sugárban ez a valami pusztán bemutató darab volt, megvásárolni nem lehetett. Viszont néhány évvel később, ráadásul leértékelve (mert állítólag nem vette senki), megkaptam féláron a Nagyvárad téri Keravillban.
   De persze léteztek még ennél is kisebb szériák. A CB667-es telefonból pusztán fekete, fehér, piros, és zöld volt a színválaszték. Ehhez képest a Lágymányos telefonközpont raktárának ablakpárkányán mindenféle, még barna színű is volt! Nekem meg volt belőle egy komplett, természetesen nem átfestett, hanem anyagában színezett világoskék példányom, csak a főnököm elkunyerálta.

   Bár nem igazán volt rá szükség, de attól én még hagytam a panelnak néhány napot a száradásra. Mindeközben a háttérben sorakozó tárgyak unottan várják, hogy végre rájuk kerüljön a sor. Balról jobbra akad itt egy CB24-es telefon, egy különhallgató, két Harkov villanyborotva, egy gerjesztett hangszóró, valamint egy magam építette indexrelé is.

   Bár eddig is elolvashattam volna az IC-n látható SAB0600 feliratot (és még az is lehet, hogy meg is tettem), és akkor biztosan beugrott volna (mert többször is láttam a Rádiótechnika újságban, és tetszett az egyszerűsége), hogy ez egy gong, ez azonban bennem valamiért csak most tudatosult.

   Újra szétforrasztottam őket, mert míg a panel a pincei paneles fiókba kerül, addig hangszóró egy apró hangszórókat tartalmazó másikba. Hogy aztán előkerülnek-e onnan valaha is, az egy jó kérdés...