Az első videomagnóm
(szent ég, ez de rég volt...)

   Íme az első videomagnóm, amit apám kollégájától vettem 45.000 forintért. Mikor ezt megvettem, akkoriban még itthon a boltokban nem nagyon lehetett videót kapni, maximum csak pult alól.
  
Jó kis gép volt ez, sokáig minden hiba nélkül működött. Aztán egyszer túlmelegedett, mire fel én marha ahelyett, hogy megjavítottam volna, puszta ráfújással (hajszárító, hideg fokozat) orvosoltam a problémát. Bár az intő jel megvolt, de én nem figyeltem rá, mely botorságom következményeképp egy hét múlva leégett a videó tápegysége. Nem szereztem hozzá kapcsolási rajzot, hanem bízva magamban, saját kútfőből javítottam meg. Az eredeti, viszonylag kisméretű tranzisztorok helyett, jóval nagyobbakat kapott. Bár érthetetlen módon továbbra is melegedett, de ettől eltekintve minden funkciója rendben működött. Kb. két hónapig, aztán annyi. A táp megszaladt, és elvitte magával az egész videót...

 

 

   Idővel találtam egy videó bontót, ahol épp akadt egy ilyen gép a tömegben. Azt talán már mondanom sem kell, hogy szintén a tápegysége volt rommá égve. Mivel reménykedtem benne, hogy a többi alkatrésze ép (mert ugye az enyém nem volt az) ezért megvettem. Az én gépemben sajnos szinte minden IC tönkrement, még a frontpanel kijelző meghajtója is elfüstölt. Szó mi szó, megy / nem megy alapon, a két videóból csináltam egyet. A jelen képen mindeközben az egyik IC cseréjével általam okozott némi nemű gyantatöbblet látható.

 

 

   Lett egy működő videóm, valamint immáron két elpusztult tápegységem. Mivel az azért nem járható út, hogy a videóból kijön egy marék műszerzsinór, melyeknek végei az összes tápegységemben végződnek, kénytelen voltam készíteni a videóhoz egy vadonat új tápegységet. A képen az immáron újjávarázsolt tápegység látható.

 

 

   A tuner részére szükséges hangoló feszültséget eredetileg egy kis kapcsolóüzemű tápegység produkálta. Mivel én ezt nem akartam után építeni (vagy tán nem is tudtam volna), ezért egyszerűen beraktam még egy trafót. A balra látható barna csak a hangoló feszültséget, valamint a kijelző anódfeszültségét biztosítja. A jobbra látható eredeti trafóból jön az energia a videó nagyobb áramfelvételű részeihez.

 

 

Eredetileg a tápegység nem háromlábú stabilizátor kockákból volt felépítve,
én viszont úgy döntöttem, hogy ilyenekből csinálom meg.
50 forint per darab, és nincs velük semmi nyűg!

 

 

Vajon miért lett kitámasztva a tuner árnyékoló dobozkája egy kockás papírral?
Nem véletlenül! A kockás papíron ugyanis az új tápegység rajzai találhatók.

 

 

   Íme az általam rajzolt, valamint természetesen meg is épített kapcsolási rajz. Nincs benne semmi különös, ha csak nem a védelem. Mivel az eredeti tápegység megszaladásakor elvitte magával az egész videót az örök elektron mezőkre, ezért az új tápegység összes feszültségkimenetére zéner diódákat pakoltam. Nem is volt több bajom a magnó elektronikájával! Helyette néhány év múlva a mechanika adta fel a szabályszerű működést.

 

 

   Nem egy bonyolult nyáklap... Ráadásul még csak nem is vaskloriddal marattam ki, hanem egyszerűen csak mechanikusan martam. Ez ugyan kicsit zajosabb, cserébe azonban sokkal gyorsabb megoldás. Ráadásul egy tápegység esetében jobb is a szélesebb mintázatú fólia.

 

 

Miután feszültség alá helyeztem, kiderült, hogy még van benne élet.

 

 

Íme a korábbi rajzon látott panel, immáron a gyakorlatban kivitelezve.

 

 

A hálózati feszültség járta részeket szélesebb marással választottam el.
No nem mintha könnyen áthúzna a 230, de azért jobb a biztonság!

 

 

Viszonylag finom mintát tudok marni, a 2,54-es raszterrel még jól elboldogulok.
A hagyományos integrált áramkörökhöz még épp alkalmas ez a technológia.

 

 

   Kiszedtem a helyéről a tápegységet, mert elbontom. Mivel mára már az összes videóm valamilyen szinten döglött volt, ezért mindet elbontom! Kiszedem belőlük a használható dolgokat, a felesleg pedig megy a kukába, mert mint ahogy a döglött videók is, csak a helyet foglalnák. Hiába szép emlék, meg valaha drága volt, ha egyszer már évek óta nem néztem meg videóról egyetlen filmet sem. Sőt! Mára már tévém sincs!

 

 

   Ez a stabilizátor kocka nem a panelen volt elhelyezve, hanem a mechanikán. Erre részben a hűtése miatt volt szükség, a mechanika ugyanis nagyobb jóval hűtőfelületet ad (mint egy a panel sarkán elférő apróság), másrészt pedig a fűtés miatt kell, ugyanis a videó belsejét (mármint magát a mechanikát) mindenképp melegen kell tartani. Ha nem meleg, akkor ugyanis lecsapódik rá a pára.
  
Amennyiben a fejdob párás, akkor magára tekeri a szalagot. Ha ez megtörtént, akkor mehetünk a videóval a szervizbe. Persze kiszedhetjük a gépből a kazettát magunk is. Viszont ha nem sikerült akkor lesz nagy szomorúság. A szervizes nekünk nem fog örülni, mi pedig a számlának!

 

 

Szerintem szép szerelés. Nem is lennék jó kínainak...

 

 

Scheffer trafó. Ezeket készen lehet kapni mindenféle feszültségre.
Nekem persze nem kellett vennem, volt itthon bontásból.
Sej, mikor még össze is raktam a dolgokat...
Rég volt, talán igaz se volt...

 

 

   Bár szép sorjában az összes videómat elpusztítottam, írni azonban csak csak az AKAI tápegységéről írtam. Képek ugyan készültek a többi gépről is (375 fotó), de nem tartottam őket közlésre érdemesnek.
  
Azért néhányat bemutatok az érdekesebbek közül. Ez itt a SAMSUNG videóm KF fokozata. Eredetileg egy nyugati normás hangpados szűrő volt benne, helyette kapta ezt a kétpadost. Mivel az új egyáltalán nem illeszkedett a régi helyére, azért lett fejjel lefelé beépítve, majd bedrótozva.

 

 

   Ez már egy újabb AKAI videomagnóm érdekes részletmegoldása, ami abból áll, hogy a szivacs tartja a helyén a kazettát. A kazettát így persze már nem lehetett kiszedni a magnóból, de ezt nem is szoktam. Ez a videó ebben az állapotában már csak arra volt jó, hogy felvegyek vele a tévéből egy műsort. Évekig működött így, beépített, beleszorított kazettával.

 

 

   Az előbb látott mókolásra azért volt szükség, mert eltörött a videóban egy fogaskerék, ezért nem működött a kazettafiók mozgatása. Mivel úgy gondoltam, hogy egyszer talán a kezembe kerül egy ilyen videó, már úgy értem, hogy szabad felhasználásra, vagyis alkatrésznek, és akkor majd megjavítom (mármint belőle a sajátomat), ezért piros dróttal belekötöztem a magnó belsejébe a hibás alkatrészt.

 

 

   Íme egy hatalmas kondenzátor, ami utólag került beépítésre. Azért itt áll, és nem a helyén, mert az eredeti viszonylag gyorsan kiszáradt, én meg lusta voltam kivenni a cseréhez a tápegység részt, ezért inkább "kívülről" forrasztottam rá egy plusz elkót a diódahídra.

 

 

Nemrég említettem, hogy nem tudtam kiszedni az AIWA F220-ast a TV alól.
Nem tudtam, mert nem engedte a befűzött kábele, ezért azt elvágtam.
Aztán ott fityegett a tévé alatt a drót vége, a 230-al halálosan!
Balra a fekete valami egy általam barkácsolt 230-as aljzat.
Ugyan nem vagyok rá büszke, de azért megoldottam...

 

 

Biztosan örültek nekem a lakók, mert rendesen teleraktam a kukát videókkal.
Meleg nyár volt, kiterült békaként aludtam a nagyszobai ágyon.
Reggel félálomban meghallottam a kukás kocsi zaját.
Kipattantam az ágyból, és az ablakból figyeltem.
A kukás a megszokott könnyedséggel akarta
megmozdítani a szemetest, de nem ment!
Végül persze sikerült odavonszolnia a kocsihoz...

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.