Ezt a T elosztót (legalábbis egyre zavarosabb emlékeim szerint) még valamikor a legutóbbi lomtalanítás alkalmával találtam. Azóta persze - jó szokásomhoz híven - már rég elmosogattam.
   A "jó szokásom" jelen esetben (még ha csak most lenne érvényes...) nemcsak arra vonatkozik, hogy elmosogattam, hanem arra is, hogy ez az eset bizony már nagyon régen történt.
   Amúgy persze magam sem értem, hogy hogyan vagyok képes egy ennyire egyszerű tárgy szétszedését halogatni. Mert ugye most is, ahogy letettem ide magam elé az asztalra ezt nyilvánvalóan rém egyszerű szétszedtem alanyt, valami érthetetlen okból kifolyólag azonnal más, lehetőleg vele semmiféle kapcsolatban sem álló, azonban szintúgy könnyed tevékenységet kezdtem el keresni.
   Beágyaztam, elraktam a csöpögtetőről a még valamikor tegnap elmosogatott edényeket, majd miután már a virágokat is meglocsoltam, a rengeteg apró, de amúgy nagyszerű eredménytől sikerült annyira felbátorodnom, hogy újra meg mertem közelíteni az asztalomat.

   No nem a T elosztónak álltam neki, mert annyira hebehurgya azért nem vagyok, hanem elpakoltam inkább az asztalon és annak pultján felhalmozott, oda természetesen nem igazán illő apróságokat.
   Az egyik ilyen apróság a DVB-T tuner volt, ami helyett kaptam egy másikat, amivel már SDR rádiózni is lehet. Na most ebben nem az volt a meglepő (bár az is), hogy elraktam végre az asztalról az ott már feleslegessé vált régit, hanem az, hogy a polcra felnyúlva, egyszerűen képtelen voltam leemelni onnan a jelen fotón középen díszelgő keskeny zöld dobozt.
   Ez a mutatvány végül csak úgy sikerült, hogy az eddigi ágy végén billegés helyett áthoztam a szobából egy széket, majd azon állva aláfeszítettem a doboznak, ami azért nem akart feljönni, mert valami ragasztócsík volt az alján, az fogta oda a polchoz.
   Még néhány dolgot elvittem a helyéig, ami a szobámban két méternél nagyobb távolságot nem igazán jelentett, majd a mondhatni teljes sikertelenséget látva, erre a napra mindjárt fel is adtam a rendrakós projectet.

   Mert ugye ezzel a kupaccal (természetesen azon kívül, hogy szép sorjában feldolgozom őket) nem nagyon lehet mit kezdeni. Márpedig nemcsak nagyon, de még hamarost is kéne, mert amennyiben a tervezettnek megfelelően heteken, esetleg napokon belül szétszedem a számítógépemet (ráadásul valószínűleg még két másikat is), akkor nagyon kellene ez a hely, melyet amúgy épp az aktuális project félretevésének lehetősége miatt teremtettem meg. De persze én meg a logika...
   Ha csak a két BRG MK-27-es magnót összeraktam volna, akkor egyrészt mindjárt keletkezett volna a polc szélén annyi hely, ahová bőven odafér mondjuk egy HDD, egy CD ROM, vagy épp egy videokártya.

   Másrészt az a hely is felszabadult volna a virágállványon, ahol most épp nagyban száradnak a magnók dobozainak elemei. Na jó, akkor most már inkább csak porosodnak, de attól még igenis, hogy jól jött volna a helyük, mikor majd a PC-k alkatrészeit szárogatom. Mert ugye én aztán tényleg mindent kimosok...

   Ez a T elosztó mára már szabványtalanná, s ezért használhatatlanná is vált. Ezt úgy kell érteni, hogy ezt az elosztót már csak ott lehet bedugni a konnektorba, ahol még a régiféle, mára már szintén szabványtalanná vált aljzatok vannak felszerelve.
   Hogy mi volt vele a baj? Nos az, hogy ebbe a fajta (amúgy látványosan földeletlen) aljzatba a földelt dugót is bele lehet dugni, csak sajnos a földelést kihagyva. Vagyis egy ilyenbe dugva a mosógépet, annak háza nem lesz földelt.

   Mondjuk nálam még (zömükben legalábbis) olyan aljzatok vannak az íróasztalom szélére szerelve, amibe ez a T elosztó még simán bedugható, ez azonban egy melegpadlós helyiség, így a földeletlenség hiánya szerencsére eddig még semmiféle problémát sem okozott.
   Az mondjuk nekem sem tetszik, hogy a PC háza nincs földelve, de annyira azért még nem sikerült meghatnia ennek a problémának, hogy nekiálljak ki, majd újrahúzni a falban futó vezetékeket.

   Itt bizony rendesen elkenődött az anyag. Én mondjuk a látvány hatására annyira nem, hiszen ez egyrészt egy talált valami, másrészt pedig ha kellene valamire, akkor több is van belőle itthon, csak most így hirtelenjében meg nem mondom, hogy hová sikerült őket elrejtenem. Az persze tiszta sor, hogy valahol a pincében laknak, no de az, hogy ott mégis hol, az rejtély...

   Ez a valami egyértelműen azért került a T elosztóba, hogy ne lehessen oldalról belepiszkálni, mondjuk egy kötőtűvel, vagy egy hajcsattal. Apró homokszem az amúgy nagyszerű elgondolásban, hogy az elosztó szemből nem védett, oda ugyanis valamiért nem került beépítésre ez a védelem.