380 Megás Maxtor HDD boncolása
(200 forintért miért ne)

	Ez a szép nagy HDD 200 forint volt a Verseny utcai Novák piacon. Két gombóc fagyi ára. Már ahol még adnak ennyi pénzért két gombócot. A fagyit seperc alatt elnyalom, ezzel viszont képes vagyok órákig szórakozni. A fagyi végeredményéről ne is beszéljünk, bár valaha volt egy ilyen oldal is az interneten. Szóval ez a HDD éppen a szétszedtem rovatba való.
	Ez a kép csak a méret érzékeltetése miatt készült. 5,25 colos és dupla magas, azaz két nagymeghajtó helyére férne be. Szóval semmiképp sem nevezhető apróságnak. A súlyát nem mértem le, de nagyszerű nehezék vált volna belőle. Vicsorogtam is, mikor a piacról hazafele jövet véletlenül belerúgtam a szatyorba, amiben a HDD ült.
	Ez az kedvenc AST gyártmányú tápom. Ezzel, illetve erről szoktam kipróbálni a bizonytalan vackokat. Azért szeretem, mert alacsonyabb felépítésű mint a többi, ezért simán befér a könyvespolcba.
	Ekkora a panel. Bizony bizony, ez még két tenyérnyi méretű! Manapság már annyira össze van integrálva egy HDD vezérlő kártyája, hogy alig van rajta néhány alkatrész. Már nem is szükséges a mechanikát eltakaró teljes méretű panel.
	Egy közeli kép az alkatrészekről.
	És egy másik közeli kép.
	Jumperok. Tele van szórva velük a panel. Gondolom valóságos művészet lehetett bekonfigurálni ezeket a masinákat. Kíváncsi lennék, hogy miket lehetett állítgatni rajta. Ha valaki tudja, írja meg szép összeszedetten, én meg majd belinkelem ide. Köszönet ifj. Petri Andrásnak a jumperelési leírásért ami innen letölthető. (fél megás a pdf)
	Torx csavarhúzókészlet nélkül manapság semmit sem lehet szétszedni. Ez a wincseszter ugyan egy régi darab, de már ez is tele van ezzel a hülye fejű csavarral.
	A doboz teteje erőt sugároz. Én a részemről legalábbis nagyon nem szeretném, ha megdobnának egy ilyen méretes fémtömeggel.
	Áttételes értelemben mondom, hogy a wincseszterben nagyon fontos a mechanikai illesztés. Ezért most beillesztem az angolkulcsomba a torx csavarhúzómat, majd karos áttételt képezek a szerszámkombinációból.
	Nem vagyok benga barom, Erős izmos mindkét karom. E csavart kinyitni akarom, Elég hosszú az erőkarom.
	Bocsánat az előzőért... Íme a meghajtó belseje. Egyszerűen gyönyörű! No persze csak annak, aki szereti az ilyen technikai szépségeket. Csillog villog, minden a helyén van benne.
	A fejek erősítő panelja a lemezekkel, az egy valóságos elektromechanikai műremek!
	Ez egy lineáris motor, ami a fejeket mozgatja. Majd megpróbálok róla jobb képeket is készíteni, miközben elpusztítom. Kár, hogy nem láthatjuk mozgás közben.
	Ez a kis elektromágnes biztosította, hogy álló helyzetben masszívan a parkoló pályán maradjanak a fejek. A parkoló pálya a lemeznek egy adattárolásra nem használt része. Itt áll a fej, ha áll a wincseszter. Miután felpörgött, és a fejek és a lemezek között kialakult a légpárna, csak akkor engedi az elektronika a kis tekercs által a lemez adattárolós része fölé a fejeket.
	10-es villáskulcs kell a HDD kinyitásához. Ráadásul ez a csavar nem is a mechanika összetartó valamije, hanem csak a mechanika, és az egész HDD-t tartó vaslemez között található. Masszív az biztos. Sajnos nem pörgött fel a motor, így nem tudom megvizsgálni, hogy hogyan bírja a mechanikus igénybevételt.
	Gumírozott felfüggesztés. Dobáltam volna kicsit, majd megnéztem volna mi maradt az adatokból. Azt a szép nagy zéger gyűrűt azért kimentem, vagyis csak akad ebben a tömegben valami használható alkatrész.
	A fejek csatlakozó sora.
	A motorvezérlő IC. Takarja a hűtőbordája, de csak addig, míg le nem feszítem róla. (és én bizony le fogom feszíteni)
	Ez a kép egészen művészi lett a tükröződő asztali lámpámmal. Amúgy a képen az látható, hogy lecsavaroztam a lemezeket tartó fedőlapot.
	Ezt a kis alumínium akármit el kellett görbítenem, különben nem jöttek volna ki a fejek a lemezek közül.
	A háromfázisú fejmotorhoz tartó kábelek, valamint néhány egyéb alkatrész.
	A fejszerelvény kiemelve.
	Valami IC a fejszerelvény hátán.
	A fejek sora. Mint az látható, nyolc lemez volt a dobozban.
	A fejekről egy közeli.
	A fejerősítő flexibilis panelja.
	A fejek vezetéke a fejeket tartó vékonyka lemez élén fut.
	Ezen a képen, illetve ebből a szögből talán jobban látszik.
	A nyáklap hajlékony és ragasztós. Mint az látszik, fel lehet tépni.
	Így néz ki leszedve.
	Ez a fejsort mozgató lineáris motor. Nem forog, hanem csak azt a két centit teszi meg oda s vissza, amennyit a mágnesek között mozogni képes. Rémesen erős mágnesek vannak benne. Ezek mondjuk értéktelenek, mert görbék. No de az egyenes oldalú HDD mágnesek? Na ők az igazi hűtőmágnesek! Őket ugyanis nem tépi le a gyerek a hűtő ajtajáról, legfeljebb az ajtóval együtt!
	A tekercset nem lehet (tudom) rombolás nélkül kiszedni.
	De rombolással már ki tudtam szedni. No persze minek? Illetve ugyan miért is ne?
	Ez egy szűrő. A mégiscsak valahogy bekerült port gyűjtötte össze. Persze egy szem por sem volt benne.
	A lemezeket forgató motor.
	Ezt innen le kell feszegetnem. Ott is hagyhattam volna, de valamiért ellenállhatatlan késztetést éreztem.
	Még tiszta szerencse, hogy akad itthon zéger gyűrű fogóm.
	Újabb zéger, immáron alaposan elrejtve. No de rajtam nem fognak ki!
	Kitépem innen tövestől. A motor persze ettől még egyáltalán nem jött ki a helyéről. Végül kénytelen voltam kiütni a tengelyét kalapáccsal az alumínium öntvény házból.
	Ezek itt hárman a pozíció érzékelő hall szenzorok. Ezeket azért később még kiforrasztom, ezek ugyanis egyszer talán még jók lesznek valamire.
	A motorból a tengely a nagyobbik pontozómmal ütöttem ki.
	Ami azonmód bele is szorult.
	Van ebben a fiókban minden! Az egyik mindennel kiütöm a pontozómat a motorból.
	Ez a motor tengelye. Itt ment bele, vagy mondhatjuk úgyis, hogy itt jött ki a három szál vezeték a motorból.
	A panelről feltépett vezérlő IC.
	Tájkép csata után.
	Nem sok mindent tartottam meg ebből a szerkezetből. A kiszedett dolgok zöme a kukában végezte.
	A lemezeket visszaszereltem a motorra.
	Ezt a két alkatrészt kiszedtem a panelből. Az elkó örök darab, és a szép nagy dióda is jól jöhet még a hűvösebb téli estéken.
	Ennek a tápcsatlakozónak a kitermelésén is elgondolkodtam, de aztán arra a következésre jutottam hogy ez egyszerűen nem éri meg a fáradtságot.
	A motor tengelyét az ellenkező oldalról belevertem kalapáccsal a házba. Megkérdeztem az asszonyt, de nem kellett neki a felkínált ajándék. Pedig én igazán jó szívvel adtam volna...
	Néhány használható csavar.
	Na! Hát ezt majdnem elfelejtettem kitépni az előlapból. Egy szem zöld LED. Ez még kellhet valamire. Mindössze ennyi maradt a technika csúcsából.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.