Vonalkódolvasó
(régi adósság)

Ha már húsvét hete van, mi más is ülhetne a vonalkódolvasón, mint egy nyúl.

Ez egy annyira de annyira régi adósság, hogy 50-es a sorszáma a táblázatomban.
Számokban, illetve időben kifejezve ez annyit tesz, hogy 4 éve ül a polcon.
Nos nem kapkodtam el a dolgot, az már biztos. Nem is mertem bevenni
az idei terveim közé, hogy 1-től 100-ig bontva legyenek a tárgyak.
Ezzel szerintem legfeljebb ha jövő karácsonyra leszek kész...

Viszonylag sok gomb van a műszerfalon.

Ha az elejére Cosys van írva, akkor a hátára miért Denso?
Mert a Denso gyártotta, de Európában a Cosys forgalmazta.

Ez az elsütő billentyű.
Megy a raktáros a sorok között bujkálva, majd meglepetésszerűen agyonlő egy
találomra kiválasztott óvatlan tárgyat a vonalkódjánál fogva a lézerpisztolyával.
Pedig de!

Gumibigyó.
Nyomogattam, de nem történt semmi.
Persze ez így természetes. Ha az ember gumival nyomja, akkor nem lesz baj.

Jó. Majd mindjárt téged is meg foglak nyomni.

Vajon a vonalkódolvasó hátuljáról mivel olvasom le a vonalkódot?
Tudom. Vonalkódolvasóval. No de kinek van otthon kettő?

A piciny rácson jön ki a hang, csak sajnos meg sem mukkan a műszer.

Itt elől jön ki a dobozból a vonalkódos tárgyakat riogató lézersugár.
Eredetileg belül volt egy plexi, kívül pedig egy ütődések ellen védő gumiburkolat.

Fú de megijedtem! Ja... Hogy az az FBI? Hülye hárombetűsek...
Gondolom ez lehet az Inter Face Connector.

Talált, süllyedt.

Az akkumulátoron is van egy szép matrica.
Gondolom két ceruzaakku lakik benne, amit a kék
filces felirat alapján már nagyobb kapacitásúra cseréltek.

Olyan aranyos ez a telepcsatlakozó. És tényleg!
Már úgy értem, hogy aranyozva vannak az érintkezői.

Be vagyon törve szegénynek az arca, meg ragacsos is. A dolgozók valami érthetetlen
okból kifolyólag nem szeretik a vonalkódolvasót. Ezeket az embereket (e műszer
használata helyett) részemről egy napi szemmel történő kódleolvasásra ítélném.

Majdnem 100 milliampert fogyaszt.

Rendszer hiba! Vegye fel a kapcsolatot a rendszergazdával. Az neki a gondja, hogy
nem találja az "A" meghajtót. Hogy pontosan mi is lehet az az "A" meghajtó,
arra csekély értelmi képességeimmel nem jöttem rá, ezért segítséget kértem
s kaptam is. Szóval ez nem egy olyan egyszerű valami! Ez egy pici de komplett
célszámítógép. Saját alkalmazásfejlesztői programnyelve van. Fut rajta egy
mini operációs rendszer. Nem csak "A", de még "B" meghajtója is van!

Ugyan a szoftveres rész titkaihoz nem értek, viszont van
csavarhúzóm, így haladok tovább a megszokott módon.

Ezt azért majd vissza kell dugni a helyére.

Tadam! Zöld panel...
Na menjünk és keressünk valami érdekeset.

Ezt felismerem. Ez egy LED.

Ez pedig szerintem egy memória IC. Kell is, hiszen valahol laknia kell az operációs
rendszernek, meg az egész nap begyűjtött rengeteg adatnak. (vagyis vonalkódnak)

Hiába nézem, hiába forgatom, nem tudok hozzáférni a belsejéhez.

Volt még pár csavar, azokat kitekerve lejött az elektronikáról a doboz másik fele is.

Lehetne esőérzékelő, de minek az egy vonalkódolvasóba?
Már majdnem kitaláltam egy értelmes magyarázatot, de
aztán idejében észbe kaptam, hogy nem illik hozzám!

Ez a belső tápegység és vagy a töltőelektronika.

A függőleges két barna hasáb (középen csoki töltettel) a CCD szenzor széle.
Nem nehéz felismerni, ha az embernek rááll a szeme az ilyesmire.
Pont ilyen volt a minap bontott kézi szkennerekben is.

A középső kerek fekete bigyó egy piciny hangszóró. A tőle jobbra s balra található
LED-ek és fényérzékelők a kényelmes infravörös kapcsolat részei. Volt hozzá
eredetileg egy dokkoló állomás, amibe a leolvasót behelyezve (illetve
rárakva) át lehetett vinni az adatokat az asztali PC-be.

Én nem látok át rajta, de az infravörös kommunikációnak nem
áll útjában ez a teljesen feketének látszó plexi ablak.

Mivel vissza kell adnom, nem mertem vele túlzottan erőszakoskodni.
Erre fel - ahogy így ezt elgondoltam - szinte szétesett a kezemben.

Ez a része az igazán érdekes. Sajnos ebben az állapotában nem lehet bekapcsolni.
Mondjuk úgysem működik...

A középső lyukon néz ki a CCD a vonalkódra. Részemről innen nem bontanám
tovább, bár kiváló barátom szerint szétszedhető és összerakható ez a rész,
hiszen ezt Ő már korábban megtette egy olyan darabbal, melyet a fel
(vagy inkább el) használó nemes egyszerűséggel beejtett egy hordó
gépolajba. Persze az ilyen balesetek mindig véletlenül történnek.

Ide kell visszadugnom a szalagkábelt. A balra látható sárga csatlakozóhoz
viszont nem csatlakozik semmi. Illetve jelenleg nem, mert
eredetileg ide csatlakozik a backup elem.

A készülék mindkét oldalán található egy egy fekete gumibogyó. Nem jöttem
rá minek vannak ott. Úgy saccoltam, hogy maximum ütközőnek jók.

Összerakás után ismét kipróbáltam.

Mint az látható, sajnos nem tud szabadulni az "A" meghajtójától...

Megy vissza a gazdájának, aminek már éppen itt volt az ideje.
Holnap pedig belenézünk a bagoly mellett ücsörgő vérnyomásmérőbe.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.