Webkamera

Na most az van, hogy épp nagyban feltámadni látszik a Pecsa környéki piac. No nem ami bent van, hanem ami kint. Ennek a külső piacnak az árfekvése (pláne az árukészlete) nekem valahogy sokkal jobban bejön. (lásd most is micsoda kincseket szereztem) Először is Andi kapott egy újabb macit. Én kaptam egy Merklin autót, állványt, webkamerát. A kis kék autó már csak amolyan ráadás, mert az nem került semmibe. (felvettem a földről) A mackó az mackó, a Merklinből meg bármit lehet építeni, az állvány pedig éppen jó lesz egy kiváló barátomnak, mikor zsinórra fellógatott kamerával lövöldöz képeket a legújabb zenei ötlete alá.
Vagyis ez a konkrét probléma a hajnali kukáspiaccal. Annyi minden kapható, ráadásul olyan olcsón (ezen kincsek ára 500 forint volt), hogy egészen egyszerűen nem tudok ellenállni a kísértésnek. Mert minek is nekem ezek? Jó. Épp az előbb mondtam. De ha nem járok arra reggel, akkor azért tudnék élni nélkülük!

Most már persze mindegy. A tárgyak itt vannak és kész! Majd eljátszom velük.
Vagy ők velem. A webkamera például azt játssza, hogy mindenhonnan leesik.
Gondoltam itt jó helye lesz. Persze nem. Elég picit meglökni a szemüveggel
vagy a mobiltelefonnal, és máris az asztalomon gurujkázik. Hülye golyó.

Elmosogattam a Merklint. Ránézésre ugyan nem volt koszos,
no de az ember akitől vettem, na az speciel igen!

Szóval az van, hogy időnkét felgyűlnek a polc széléről leeső tárgyak. A webkamera
esetében a leesés szó szerint értendő. Ilyenkor, mikor már nagyon útban vannak
az apróságok, illetve nincs hová tenni az újabb szerzeményeket, nekiállok s
feldolgozom az anyagot. Persze az is előfordul, hogy eldugom valahova
a kacatokat. Ez utóbbi nem valami jó megoldás, mert mikor előkerülnek,
ráadásul akár egy egész dobozzal, szóval olyankor azt érzem, ennek a szétszedős
projectnek sosem lesz vége. De elég volt mára a teszetoszából, túrjak csak gyorsan
egy USB kábelt! Persze hiába kábeles fiók, van benne minden, csak amit keresek
az soha. Már azon is elgondolkodtam, hogyha sosincs benne amit keresek,
akkor akár ki is szórhatnám ebből a fiókból a drótokat. Amúgy már
többször is megtettem. Sajnos igen csekély eredménnyel...
Mindössze annyit sikerült elérnem, hogy most már
a pincében is rengeteg felesleges kábelem van.

Mutatom a kamerának: Erre tessék fókuszálni! Erre fel a háttér lett éles.
Bezzeg ha olyan képet szerettem volna, hogy a lyukon át fókuszáljon...

Minden együtt van a projecthez. Kábel és kamera. Hát a munkakedvem?
Csak nem az is elgurult? De! Van ez így mostanában...
Sajnos egyre többször. Öregszem...

A webkamerát feltettem ide.
Innen talán nem gurul le, mert itt ritkábban nyúlkálok.

A kábelt pedig laza mozdulattal bevágtam a sarokba. Persze semmi baj, hiszen miért is ne lehetne elhalasztani egy ennyire lényegtelen dolgot, mint a webkamera feltámasztása. Egyrészt nincs rá szükségem. Másrészt valahol kéne lennie egy kis kéknek. Már persze ha csak mindet el nem osztogattam. Szóval egy halasztás nem probléma. Az igazi probléma az, hogy összeszedek minden kacatot, hogy majd milyen jók lesznek a szétszedtembe, aztán felgyűlnek. A félbehagyott (nem úgy mint ez, hanem legalább megkezdett) tárgyakat pedig jobb nem is említeni! Van, aminek hatalmas vehemenciával nekiugrottam, aztán félretettem. És nem ám tegnap, hanem öt éve!

Ez, pontosabban szólva ezek a félretett projectek szoktak eszembe jutni, mikor
valamit "ezt majd legközelebb" felkiáltással félretolok az asztalomról.
Nincs mese! (illetve eddig még csak mese volt) Neked ugrok.

Persze nem neked (kedves olvasó), hanem ennek a kerekded kamerának.
Tulajdonképpen bármilyen formába lehet kamerát szerelni. Miért is ne?
Hogy miért éppen gömb, azt persze nehéz volna megmagyarázni...

A fekete gomb fényképez egyet. Vitatkozhatnék a szükségességével, csak minek?
Érdekesebb részletet találtam a lyuk képében. Az meg mégis minek van?
Majd mindjárt kiderül, mikor kibontom.

Ez igazándiból egy bomba. Ez meg itt a gyutacs. Meggyújtom. Eldobom. Bumm! Persze erről szó sincs. Amiről szó van, illetve volt (mondta az eladó), az az, hogy azért lett ilyen csúf ez a kamera, mert a kutya lerágta róla a gyári kábelt. Persze mindketten (már úgy értem, hogy az eladó és én is) tudtuk, hogy kutyáról szó sincs. Ez kérem így lett megtalálva a kukában. Ha egy kutyus lett volna az elkövető, az ugyanis nem a kábelt rágta volna szét, hanem magát a golyót harapdálja össze.
Ez amolyan mondhatni hamiskás összekacsintás a kukáspiacon. Az eladó mesél valamit a tárgy történetéről. A rege lényege az, hogy az adott tárgy tegnap még teljesen rendben működött. Persze mindketten tudjuk, hogy ez nem igaz, de ugyanúgy hozzátartozik a piaci feelinghez mint az alku. Például ezt a kamerát is kétszázért akarta adni az eladó, de én csak egy százast adtam érte. Persze az eladó eleve tudta, hogy nem adok érte kétszázat, ahogy én is tudtam, hogy nincs kutyája.

Íme a kamera rögzítése. Bedugom. Elfordítom. Ott marad.
Csak persze nincs meg. Biztosan megette a kutya...

Van itthon PDA, amit ezért nem állok neki szétszedni.
Már úgy értem azért, mert belülről az is csak egy zöld panel.

Jé... Mikrofon is van benne?
Vajon külön kábeles, vagy az USB-n keresztül tolja át a hangot?

Ez annyira érdektelen...
Azon viszont elmerengtem, vajon mit ábrázolhat a Logitech logó?

Mire fel a kezemben maradt. Persze ez nem az optika, ez csak valami dekoratív izé.

Na ez itt az optika menete. Egyszer régen ráapplikáltam egy webkamerára egy videókamera zoomos optikáját. Nem mondom, hogy nem lehetett vele használni. Mondjuk a beállításához képenként kellett vagy öt perc zoom és fókusz tekergetés, úgyhogy gyorsan szét is szedtem.

Az IC-n belül a kisebbik hasáb a képérzékelő felület.
A többi izé (nem tudom mik azok a dolgok a tokon belül) a körítés.

Még infravörös szűrő is van benne, ami ráadásul kivehető.
Persze ha infra képeket szeretnék lőni, ahhoz ez a kamera egyáltalán nem illik.
A régi gépemből meg nincs szívem kiszedni a szűrőt.

Elgondolkodtam a feladaton. Gondolom a piros a pozitív, a fekete a negatív, a zöld és a fehér pedig az adat. No de ki látott már olyat, hogy az itthon fellelt kábel éppen ilyen színkiosztású legyen?

Pedig de! Annyian írtátok, hogy a színrend szabványos, hogy el kell higgyem.
Még az árnyékoló harisnyát is összesodorhattam volna, de inkább kivágtam.
Minek kétszer bekötni ugyanazt a drótot? (ideologizálom meg tévedésem)
Persze újra megblankolhatnám a kábelt, de annyira azért nem érdekel.

Már megint elgondolkodtam... (áll a project) Ha nem vágom le a dugót, hanem kiszedek egy hozzávaló USB aljzatot az amúgy is túlburjánzó fölös kábelmodem készletemből, akkor nem kéne fixre kötni a kábelt. Maradna a csupasz golyó amire ha kell, akkor csak rádugnám a kábel végére. Ez van akkora értelmetlenség mint magát a kamerát feltámasztani. Hülyeségből meg ugye még sok is a napi egy.

Balra az általam alkalmazott, jobbra pedig a gyári tehermentesítő.
Kinek kinek tudása, illetve lehetősége szerint.

Tettem rá egy kis zsugorhüvelyt, mert ha nem, akkor a kilógó árnyékoló harisnya
biztosan csinál valami rövidzárat. Magáért a kameráért ugyan nem kár, de
a gépem alaplapját nem szívesen áldoznám fel. Elővettem a pákát,
bekapcsoltam a trafót. Gondoltam hozok vizet a törlőszivacsra.

Újabb mackó, aki amúgy egy hátúszó állat. Mint azt nem volt túl
bonyolult kikövetkeztetni, időközben újfent jártam a piacon.

Ezek a csatlakozók úgy működnek, hogy magából az érintkezőből kiáll egy kis pöcök, ami katt beakad. Ha szét akarjuk szedni, akkor nem a fém pöcköt kell benyomni, hanem a műanyag foglalat rugózó részét kell elemelni a pöcök útjából. Hiába ilyen egyszerű, mert már kétszer is benéztem.

Krumplicska ormótlan forrasztásocska. Mindegy, mert így is befér.
A vaksi szememmel úgysem látom, csak már így utólag.

Remélem, hogy nemcsak a kábelben található drótok színei egyeztek meg, hanem
a drótok funkcióik is. Mondjuk utoljára az oroszoktól láttam, hogy a piros
vezetéken vitték a negatív tápfeszt, de azért bármi előfordulhat.

Mondom, hogy nem találja meg! Ugyan még csak egyszer, de
láttam már ellenpéldát is. Igen meg is lepődtem az eseten.

Nézegetem, hátha valahol kiírja, hogy pontosan mi az amihez nem talál szoftvert.

Majd miután ráuntam az eredménytelen nézelődésre, elmentem a Logitech weblapjára. Nem akármi megoldás! Még nem is láttam ilyet. Fel kell telepíteni a gépre a Logitech hardverfelismerő szoftverét, majd csatlakoztatni az eszközt. Mikor ez a rendszer rájött, hogy mit dugtunk bele, letölti a hozzávaló szoftvert. És pont így is történt! Bezzeg a Windows, aminek pontosan ugyanezt kellene tennie...

A Windows megorrolt rám, mert szidtam. Mikor épp nem bántom, akkor is szokta.
Bosszúból most jött rá a frissíthetnék. Pont mikor újra kell indítani a gépet...

Rákattintottam az asztalra varázsolódott parancsikonra. A mák az jó jel.
Lesz itt kép is! Már persze csak akkor, ha máltóztatok
visszatenni a kamerára az optikáját.

Nem mondom, hogy ezért az arcért megérte, de működik. Azt a szemüveget meg...
Mert nagyon nem mindegy, hogy mit mondunk a boltban.
Ray-Ban, vagy Roy Orbison.

Eddig rendben, csak most meg hová gurult el az összetartó csavar?
Legyél meg, mert ha nem, bizton mondom, összeszigszalagozlak!

Komolyan elgondolkodtam rajta, hogy barkácsolok hozzá
valami rendes felfüggesztést. Persze nem tettem
semmit, de azért legalább gondolati síkon...

Hogy görbülnek a csavarhúzóim... Attól van, hogy nagyon lassú ez a kamera.
Van még egy ennél is rosszabb kamerám, majd egyszer azt is megmutatom.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.