Samsung S630 fényképezőgép
(végül nem is szedtem szét)

   Azért van a zsebemben mindig fényképezőgép, hogy lencsevégre kapjam ha érdekeset látok. Ez a macska például nem azért ilyen kerek, mert így ül, hanem azért, mert dagadt. A macska igencsak zsíros, a kép pedig jól láthatóan csíkos.

 

 

Napfénynél még rettenetesebb dolgokat produkál.

 

 

 

Érdekes módon a kamerával készített videó esetében nem jelentkezik a hiba.

 

 

Ha sokat piszkálom a gombjait, akkor néha normálisra sikerül
vele egy-egy fotó, csak ez így ugye már nem jó semmire.

 

 

Mármint azért, mert amint a fény felé fordítom, újra feladja.

 

 

Mielőtt ezt a gépet megvettem volna, sokat lamentáltam.
Rengeteg véleményt olvastam el a neten mindenféle fotómasinákról.
Végül rájöttem, hogy nekem csak a zsebembe kell egy gép, ezért egészen egyszerűen
felvettem a bejárat mellé vevőcsalogatónak kirakott legolcsóbb masinát.
Tökéletes döntés volt! Annyira az, hogy mióta ez megvan,
azóta tulajdonképpen nem használtam az itthoni
nagy gépet. (Konica Minolta DiMage Z10)

 

 

Tisztára olyan, mintha formátlan volna, de nem az!
Pont ez a forma jó egy jobbkezes felhasználónak.

 

 

Két ceruzaelem való bele, amiről meglepően sokáig üzemképes. Az elemfedél
mondjuk nem valami bizalomgerjesztő, de eddig még nem sikerült letörnöm.

 

 

Az SD kártya csatlakozója is masszív. Én mindig ezt használtam. Már úgy értem
nem a gépet dugtam rá a PC-re, hanem mindig a kártyát vettem ki a gépből.

 

 

Azt mondja jár 3,3 voltos tápról is, és meg is leltem a tápcsatlakozót a másik oldalon.
Meg azt is mondja, hogy ne dobjam ki. Nem dobom ki! Kiteszem a polcra dísznek.

 

 

Még állványmenete is van. Vettem hozzá egy akkora állványt, hogy azt menten el is
vitte a gyerek. Aztán vettem hozzá egy mini állványt, mert az éppen elég itthonra.

 

 

Ide lehet befűzni a csuklószíjat, amit részemről sosem használtam.
Egy másik gépemen volt egy időben szíj, de engem inkább csak zavart.

 

 

   Egyrészt pozitívum, hogy tekerőtárcsás, mert csak egy mozdulat beállítani, hogy mit akarok tőle. Másrészt hajlamos elforogni a zsebemben, ezért mindig meg kell nézni, hogy hol áll a tárcsa. Kicsit előreszaladva az időben, szóval ennek a gépnek az utódján nincs tárcsa. Nyomogatni kell a gombokat, vagyis menüből kell funkciót választani. Igen gyorsan arra a következtetésre jutottam, hogy a tárcsa a jobb.

 

 

Ez egy nagyon aranyos kis masina, meg persze jó is. Ha előre tudom, hogy
milyen jó videókat készít, megúsztam volna a videókamera vásárlását.

 

 

Nem mondom, hogy ezt eddig észre sem vettem, pedig valahogy így van.

 

 

Ide van elrejtve az USB és a tápegység csatlakozó aljzata.

 

 

   Balra a vaku ablaka, jobbra egy szép Samsung felirat. Balra lent a lyukban egy LED, ami az AF segédfényt szolgáltatná. Ez a gép gyári hibás, mert már eleve újkorában sem világított rajta ez a LED. Nekem amúgy nem is hiányzott.
   Ha meg "scene" állásba kapcsoltam az üzemmód választó tárcsát, akkor egyből azt mondta, hogy kimerült benne az elem, mire fel egyből kikapcsolt. Amilyen morgós tudok lenni amúgy, érdekes módon ezek a hibák egyáltalán nem zavartak.

 

 

Kitekertem az összes csavart, mire fel minden különösebb
nehézség nélkül lejött a gép burkolata.

 

 

Ezt az SMD alkatrészt az asztalon találtam.
Hogy a fényképezőből való-e, vagy sem? Ki tudja...

 

 

Tettem bele akkut, s mint az látható, működik a tokja nélkül is.
Persze attól, hogy leveszem a ruháját, attól még nem javul meg.

 

 

 

Mivel hiányoznak neki a vezérlőgombok, teljesen magától kolbászol a menüiben.

 

 

Nézegettem, hátha megtalálom a helyét, de a talált SMD alkatrész
sokkalta nagyobb, mint amekkorák ezen a panelen vannak.

 

 

Úgysem tudom megjavítani, legfeljebb csak kárt tennék benne.
Mivel hosszú éveken át jól szolgált, ezért nem pusztítom el.

 

 

   A készülék doboza belülről bordázott, de amúgy is valami kifejezetten erős anyagból van. A doboz fényezése is meglepően tartós, csak a sarkoknál sikerült lekoptatnom. Mindezt úgy, hogy ez a gép gyakorlatilag folyamatosan a zsebemben volt, mikor épp elmentem itthonról.

 

 

Íme a kicsiny hangszóró és a tárcsakapcsoló hátulnézetből.

 

 

Összeraktam a gépet, de a hibajelenség persze megmaradt.

 

 

Kitettem dísznek a többiek közé.
Üde színfolt a sok ezüst és fekete között egy kis piros.

 

 

   Másnap bementem az MM-be, s mint a múltkor, levettem a polcról a legolcsóbb gépet. A pirosnak jobb volt a fogása, és kényelmesebb volt a kezelése. A fejlődés mint tudjuk, megállíthatatlan...

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.