Zümmer
(mint a csengő, de ez nem cseng, hanem csak zümmög)

Hú de bonyolult dolgok vannak ezen a polcon...
Nekem meg valami egészen egyszerűhez volna most kedvem.
Legyen akkor mondjuk innen (ha már egyszer épp ide fotóztam) a zümmer.

Félretoltam a billentyűzetem, majd kisvártatva visszahúztam magam elé. Aztán meg
csak néztem, hogy ugyan már miért nem működik. Végül persze rájöttem, hogy
nincs semmi különösebb gond, csak ahogy időnként szokta, szétcsúszott a
csatlakozó. Akár annyi is elég lett volna a hibalehetőség elhárítására,
hogy egy darabka dróttal összekötöm, de most épp kötegelő volt
kéznél. Már úgy értem, hogy mikor a múltkor szétráncigáltuk a szobát
az asszonnyal, akkor elől maradt néhány darab kötegelő. Vagyis hiába minden
rendrakás, ha egyszer kint marad a végére a fele holmi. Mindegy... Egyébként
a mai témám, vagyis ez  a zümmer is így maradt a polcon. Mert
ugye amúgy a pincében, dobozban volna a helye.

Ez bizony nem az Art deco világa, hanem egy totálisan nulla formatervezésű doboz.
Mutatnám az elődjét is, csak nincs belőle. Mondjuk szerintem az sem volt szebb.
Bakelit alapon, kicsit ívelt szegélyekkel, tetejét középen tartotta egy csavar.

Ez egy annyira értelmezhetetlen részlet, hogy a kollégák közül tulajdonképpen senki
sem jött rá, hogy mit akarhatott a gyártó a lyukkal és a kivágással, ezért szinte
az összes zümmer a következőképp volt felszerelve. A kivágáson bement
a drót, a lyukon pedig kijött. Persze ez így sehogy sem jó, mert a drót
még mindig kívül van a zümmeren. Hogy ez ne így legyen, ott ahol
a kerek lyuk van, a dobozka tetejét kivágtuk csípőfogóval, hogy
legyen hol bemennie a drótnak. Illetve, hogy rámenjen a fedél.

Hogy mi a nagy kerek lyuk célja? Az kérem rejtély...
Mindenesetre a kivágás az legalább a drótnak van.

A két felső lyukon át (illetve be) dugva a drótot, már be is jutottunk a dobozkába.
Ez annyira egy hülye elképzelés, hogy a gyakorlatban igencsak ritkán fordult elő.
Ennél már csak az vadabb megoldás, ha az alul látható két csavar alá vannak
bekötve a vezetékek. Egyszer láttam ily módon bekötöttet is. Bevallom,
elsőre nem igazán értettem, hogyan működik, ha nincsenek bekötve
a vezetékek. Mert ugye ez alulnézet. Ha alulról vannak a drótok
bekötve, az felülről nem látszik. A két alsó lyuk csavaroknak
van. Ezekkel van rögzítve a zümmer. Tipikusan ajtótokra.

Nem egy agyonbonyolított szerkezet, az biztos. No de mi célt is szolgált pontosan?
KIL rendszerű telefonhoz volt rendszeresítve. A nyolcvanas években - mivel nem
volt elég telefonvonal - megesett, hogy két emberre jutott egy érpár. Amúgy erre
a problémára találták ki az ikertelefont. Ezt a rendszert vagy az egyik ügyfél
használta, vagy a másik, tehát nem lehetett egyszerre beszélgetni mind
a két számon. Mondjuk ebben a rendszerben legalább a telefonszámok
különböztek. A KIL rendszer még egy ennél is alacsonyabb szolgáltatási
színvonalat képviselt. Egy érpáron, egy vonal, azonos telefonszámmal, két
ügyfélnek. A készülékek mindkét lakásban egyszerre csörögtek. Az nyert, aki
előbb felvette. Ha mondjuk mégsem őt keresték, na olyankor megnyomta a telefon
közepén található aprócska gombot, amivel a másik ügyfélnél felszerelt zümmert
működtette, mégpedig a telefonvonal által szolgáltatott feszültségről. Egy ilyen
vonalkonstrukcióhoz kellett csak igazán a jószomszédi viszony, hiszen ebben
az esetben még a számla is közös volt! Szerencsére a két készülék között ott
volt a KIL jelfogó, így legalább lehallgatni nem lehetett egymást. A hátrányokat
persze halmozni is lehetett, például egy ikerszámra felszerelt KIL berendezéssel.
Vagy CK (5/20-as vonalkoncentrátor) ikerszámára szerelt KIL berendezéssel.
A mai gyerekek talán már el sem hiszik, hogy a telefon akkor sem adott
vonalat, mikor amúgy nem volt semmi baja. Illetve aki nem látott
még drótos telefont, az azt sem tudja mi az, hogy
nincs vonal. Változik a világ...

A doboz anyaga nem valami masszív. Ez egyrészt jó, mert könnyű volt kivágni
a bevezetőnyílást a drótoknak. Másrészt ha csak egy kicsit is erőteljesebben
nyúlt az ember a dobozkához, könnyen letörött a tetejét tartó ricnis fül.
Mint az jól látható, erről a példányról is hiányzik a túloldali fülecske.

Csatlakozó, mégpedig baksávból (bakelit szorító sáv) kitermelve. Maga a zümmer
szabványos darab. Pontosan ilyen volt a kulcsos telefonokban is. A telefonkulcs
mibenlétéről korábban már írtam. Jobbra a fémputtony három alkatrészt rejt.
Ők hárman felelnek a zavarszűrésért, hiszen a zümmer pont úgy szikrázik,
mint egy csengő. A zümmer tulajdonképpen egy csengő, csak nincs
neki harangja, ezért csak zümmögni tud. Innen kapta a nevét.

Két darab egyenként 150 ohm ellenállású tekercse van, melyek sorba vannak kötve.
Nem véletlenül nem a működtető feszültség van megadva. A zümmer ugyanis
könnyedén beállítható úgy, hogy jól szóljon úgy 6 és 60 volt közötti
tartományban. No persze ezt úgy kell érteni, hogy ténylegesen
be is kell állítani az éppen rendelkezésre álló tápfeszültséghez,
pontosabban szólva az adott ponton rendelkezésre álló áramhoz.
Ez az érték telefonvonal esetén a vonalhossztól és a kábel minőségétől
függ. A telefonvonalnak ugyanis van egy úgynevezett hurokellenállása, ami
sorba kapcsolódik a vonalfeszültséggel. Vagyis a vonal feszültségének egy
része elveszik a telefonközpont és az ügyfél között húzódó
kábelek és vezetékek ellenállásán.

Hátul a két elektromágnes, előtte pedig egy vastömb amit vonzanak. A vastömb
(attól, hogy kicsi, attól még az) egy acélból készült laprugóra van ráerősítve.

Ezzel a csavarral lehet beállítani, hogy szóljon,
illetve azt, hogy jól szóljon a zümmer.

Ha van tápfeszültség, illetve hurokáram, akkor persze nem kunszt.

Időnként bizony előfordult, hogy a zümmer igencsak selejtesen érkezett a gyárból.
A rezgőnyelv beállítása távolról sem sikerült, minek okán a vastömb felfeküdt
az elektromágnesre. Ilyenkor ezzel a másik csavarral kellett beállítani, hogy
egy kicsit eltávolodjon a nyelv az elektromágnestől. No de ha elállítottuk
a csavart, akkor lejött róla a festék! Ha ez a csavar nincs festékpettyel
fixálva, akkor ahogy a zümmer zörög, el is állítódik. Két megoldás is
volt a problémára. Vagy kértünk az ügyféltől egy kevéske körömlakkot,
vagy nem a csavart tekertük el, hanem a tartóvasat görbítettük meg fogóval.

Nem egy szokványos kép, és nem is ide való. Persze ez engem egyáltalán nem
akadályozott meg benne, hogy ide beszúrjam. Majd lesz egy olyan weblapom
is egyszer, hogy áram járta tárgyak viselkedése víz alatt. Mondjuk ennek
az oldalamnak még csak a váza van kész. Most még nem a víz,
hanem csak az anyag és az erőgyűjtés folyik...

Túlélte a zümmer a vizes procedúrát.

A csavarhúzósat azonban már nem. Persze nem kell
mindennek egyben maradnia, amit bemutatok.

Elgondolkodtam rajta, hogy miért ne szedjem szét még ennél is jobban.
No de mit mutathatnék még meg? A letekercselt drótgubancot?

Vagy azt, hogy a fémputtonyba rejtett zavarszűrő egység két párhuzamosan kapcsolt
kondenzátorból áll, melyekkel egy 100 ohmos ellenállás van sorba kapcsolva?

Jól van no. Nem kell félned. Nem piszkállak tovább...

Még a rezonancia jelenségét szerettem volna bemutatni. Ez az! Ha olyan tárgyra
csavarozzuk a zümmert (jelen esetben persze csak odanyomom), ami képes
rezonálni, felerősödik a hangja. Tulajdonképpen csak ezért (nem pedig
lustaságból) szereltük a zümmerek többségét a fal helyett ajtótokra.

Hagyom megszáradni, aztán megy az ömlesztett alkatrészes dobozomba.
Meglehet, onnan már soha többet nem kerül elő, de legalább nyugta lesz.
A dobozka fedelét azért eltettem. Jó lesz mondjuk csavarokat beleszórni.
Persze akár az egész doboz is felhasználható. Ilyenben van például
a frekvenciamérőmre dugható kondenzátor mérő előtétem.

Majd el felejtettem! Mondjuk nem csoda, mert fehér alapra fehér feliratot tenni azért
nem semmi! Gyakorlatilag értelmetlen. Legfeljebb ha kitapogatni lehet a betűket.
A PKJÜ rövidítés a Posta Központi Javító Üzem rövidítése, mely gyáregység
a Gyáli úton volt a Puskás suli mellett. Ha még láttatok igazi szocreált...
Kis híja volt, hogy odaköltözünk. (mármint a munkahely) Pár éve,
mikor valami munka okból kifolyólag arra jártam, még állt a
brigádverseny eredményhirdető táblája az udvaron.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.