Asztali óra
(polcon ült)

A minap, mikor a Major rádiót tettem fel a polcra, már akkor nagyon szemeztem azzal
a szép fehér órával. Részemről meg mernék rá esküdni, hogy már láttam a belsejét!
Viszont nem találtam róla szétszedtemet, pedig átnéztem az összes eddig elkészült
cikket. Meglehet, hogy korábban valóban felboncoltam, csak valahol elveszett
a képsor a téridőben. Vagy lehet, hogy megvan valahol, csak túl mélyre ástam el.

 

 

Szép óra. Szovjet, és annyira tranzisztoros, hogy rá is van rajzolva. Annyira tiszta, hogy biztosan
fürdőzött már általam. Eredetnek az dereng, hogy az egyik kollégám polcán, illetve a polcnak
használt ablakpárkányon ült, pár másik óra társaságában. Aztán egyszer költözéskor nem
vittük tovább. Ott maradt árván. Én mentettem meg. Aranyszívem van, az már biztos!

 

 

Szokásos óra dolgok vannak a hátlapon, úgymint beállító a csörgő és az óra mutatójának.
Aztán van még itt egy pontosság beállító csavar is. Valamint
- mivel elemes az óra - elemtartó fedél is van.

 

 

 

A piciny ablakon benézve láthatjuk, hogyan mozog az óra belseje. Szerintem erre
a célra jobb, de szebbnek mindenképp szebb megoldás egy másodpercmutató.

 

 

Mikor egészen véletlenül megnyomtam ezt a szögletes részt,
menten előugrott az ébresztő funkció bekapcsolója.

 

 

Ha szemből nézzük, hogy lássunk is valamit, famintás tapéta van a gomb élére ragasztva.
Ha ezt látjuk, ebből már tudhatjuk is, hogy be van kapcsolva a csörgő.

 

 

Nagydarab óra ez, meg persze orosz is, de a góliát elem, na az azért talán mégiscsak
túlzás. No persze minél nagyobb benne az elem, annál tovább képes hajtani az órát.

 

 

Csakhogy az órának esze ágában sincs járni! Hiába rázogatom, nem működik.
Pedig az előbb (mikor a kisablakon bekameráztam) még mozgott a belseje.

 

 

Szerencsére mindössze annyi volt a probléma, hogy
valamiért fordítva tettem vissza bele az elemet.

 

 

Leszedtem a két állítót, majd kitekertem a két csavart,
de az órának esze ágában sem állt szétjönnie!

 

 

Ez a vaslemez, mint valami karom tartja össze az óra alját. Emlékszem is erre a részletre.
Most már teljesen biztos vagyok benne, hogy ezt már korábban is láttam belülről.

 

 

A lemezt lepattintottam.
Hogy ne a csupasz fémet lássuk, a széle le van festve feketére, de nem nagyon.
A lyukak meg azért vannak rajta, mert azokon keresztül jön ki a csengő hangja.

 

 

Ez van az órában, illetve ez maga az óra.

 

 

A mozgás energiáját az elem adja, az időalapot a rugós lengő rendszer.

 

 

A rugós akármit a háttérben látható lapos tekercs mozgatja néhány mágnesnél fogva.
Elektromechanikai szempontból pont úgy működik, mint a minap látott örökmozgó.

 

 

 

A videó sokkal érthetőbb, mint a zagyválásom. A zaj nem az órából származik,
hanem a fényképezőgép fókuszmechanikájából. Maga az óra szinte teljesen
csendben jár. Most, mikor ezt a cikket írom, itt van az óra a fejem
feletti a polcon. Semmi hang sem jön ki belőle!

 

 

A mutatók hagyományos fogaskerekes áttételen keresztül kapják meg a mozgást.

 

 

 

Elfelejtettem lefotózni az óra csörgőjét, ellenben találtam az eseményről egy videót.

 

 

Nem akarok ám mindent feltétlenül szétszedni...
Például az óra plexi eleje, az kérem teljesen magától esett le!

 

 

Összeraktam, majd elgondolkodtam, hogy mégis minek nekem ez az óra?
Aztán az is eszembe jutott, hogy minek nekem a polcra annyi rádió?
Aztán gyorsan abbahagytam a gondolkodást, mielőtt még valami
váratlan eredményre jutok a szobámban álmosan hömpölygő
lomtengerrel kapcsolatban. Tudom is én? Rendet vágok!

 

 

Lusta voltam feltenni a polcra (ahol eddig volt), ezért ideiglenes jelleggel itt állomásozik.
Fel sem tűnik a többi oda nem való lom között. Beállítottam a csörgőjét.
Kíváncsi leszek, hogy milyen hatással lesz rám reggel.
Valószínűleg ijedtemben agyoncsapom.

 

 

Körbenéztem a szobámban óraügyben, és találtam még boncolatlan alanyt. (nem is egyet)
A képen látható példányban ugyanaz az érdekes, mint abban amit épp most láttunk.
Emlékszem a belsejére, de hogy lehet az, hogy nem szerepel a szétszedtemben?
Persze semmi gond, alkalomadtán majd belenézünk ebbe is. Ha meg elfogy
a polcról az óra? Akkor van a pincében falióra. Ingás is, meg kakukkos is!

 

 

Annyi haszna volt a szobában kerengésnek, hogy találtam egy jó kis zugot, ahová éppen befért
a fotóállvány. Méghozzá kinyújtott lábakkal! A botkormányok bemutatásához meg
kéne egy Amiga. Ezzel meg az a baj, mint sok más készülő szétszedtemmel.
Alany van a pincében, csak nem látom, hogy mikorra fogok odajutni.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.