Kúp formájú hangdoboz
(páratlan darab)

Ha nagyon lassan is, de valahol a háttérben már készül a monitor célú erősítőm.
Bár már ott tartok, hogy szépen sorjában meghatároztam a készülő eszközzel
kapcsolatos főbb elvárásaimat, no meg előszedtem mindenféle kapcsolókat
és gombokat, elveket és rajzrészleteket, de a forma még mindig nem alakult
ki, illetve nem vagyok benne biztos, hogy úgy lenne jó, mint ahogy én azt
elképzeltem. A képen látható hangszóró egy korábbi elképzelésem része
volt, melyet most pusztán az álmodozás szintjén álltam neki újragondolni.
A "most" időhatározót úgy kell érteni, hogy a reggeli ébredés után, még az
ágyamban fetrengve, a polcokat bámulva, az azokon elhelyezett kacatokról
ábrándozva, majd meglepve téve fel a kérdést, miszerint: Mégis hová lett ez
a hangszóró? A "korábbi" szó (mint időhatározó) a 2013-as évet takarja.
Az évszám a megtalált képek dátumából derült ki. Hogy már korábban
készültek képek erről a hangszóróról, na az meg úgy, hogy a háttérben
már napok óta futtatok egy olyan olyan projectet, melynek célja az apró
elmaradások rendbetétele. No nem a pincei, vagy a lakásban lévő, hanem
a számítógépen felhalmozott elmaradásokról van szó. Hol úgy van, hogy kész
a cikk, illetve már csak egy kép hiányzik belőle, hol meg úgy, hogy már rég készen
van, meg is jelent, csak azóta találtam hozzá valamit. Máskor egy még szét sem
szedett, de idővel azért majd szétszedhető valamihez tartozó képet vágtam
be egy mappába, amiről a létrehozásakor természetesen úgy gondoltam,
hogy kifejezetten a témához kapcsolódó neve van. Öt év múlva meg már
nem. Na az ilyesmi kavarodások rendbetételekor találtam meg ezt a mai
képsort, mégpedig egy valaha a monitor célú erősítő építéséhez nyitott
(megjegyzem sokadik), azóta valahogy mélyre keveredett mappában.

Szemből nézve azt mondanám róla, hogy nem igazán szép, mert szerintem túlzásba
vitték az ezüst szín alkalmazását. Elképzeltem sárga, vagy a régebben szokásos
mintás hangszóróselyemmel, ami szerintem jócskán feldobná a látványt.

Na jó, elmondom. A minap vettem a piacon egy keverőt. No nem mintha szükségem
lett volna rá, hanem azért, mert már eleve a doboza megérte azt a 600 forintot.
A maréknyi XLR csatlakozóról már nem is beszélve! Szóval ül ez a doboz
az asztalon, csak most még nem itt, hanem valahol a pincében. A monitor
célú erősítő házának méretileg csak akkor felel meg, ha egy kissé összébb
húzom magam, illetve lejjebb adok az igényeimből. Mivel ez egy szabvány
fémdoboz, csak kisebb, mint amiben a frekvencia vagy a millivolt mérőm van,
de a számláló jelfogó vizsgáló dobozánál viszont nagyobb, így ha valami nem való
bele, akkor az a hangszóró. Mondjuk normálisan szóló hangszóróból létezik kicsi
is, csak ugye egy fém dobozban semmiképp sem lenne jó hangja. Viszont a vett
keverő dobozának tetején épp elfér ez a kúpos valami. Mondjuk oda még nem
próbáltam, illetve még csak képzeletben tettem meg, mert jelen pillanatban
gőzöm sincs róla, hogy mégis merre lehet ez a kúpos dobozú hangszóró.

Terveim szerint nem az eredeti három lábán állna (bár akár még ez is megoldható
lenne), hanem a közepébe illesztett csavaron. Itt aztán újra elszabadult a pokol.
Már úgy értem gondolatilag. Ezt úgy kell elképzelni, hogy szépen sorjában
hullottak alá a semmibe a jobbnál jobb ötleteim. Elmondjam őket?
Na jó, nem kell tovább győzködnöd. Doboznak mégiscsak
az ikerjelfogó vasdobozát választom, annak a tetejére kerül
ez a kúp formájú hangdoboz. Ezek ketten úgy nagyjából azonos
formavilágot képviselnek, csak ugye ketten egymáson még nagyon hülyén
mutatnának, ezért ha csak gondolatban is, de odaterveztem a hangszóró mellé egy
vele azonos formájú újabb dobozt, melyben egy kerek műszer ülne. Kisvártatva
közéjük került a hangerőszabályzó potméter szépséges és hatalmas fekete
gombja is, természetesen egy a két nagyobbhoz formailag illeszkedő
kisebb kúpba építve. Innen aztán már egyenes út vezetett a múltkor
kiválasztott hangszóró (mert az jobb mint ez) számára fából készített
kúphoz. Ugyan van a pincében egy faesztergám, de az mini, abba ekkora
anyag bele sem férne! Arról nem is beszélve, hogy nem is tudok esztergálni...

Megjegyzem sejtettem, hogy nem egy koszlott kanári ül a dobozban.

A cikk alcímében a páratlan jelző sajnos nem a hangdoboz minőségére utal, hanem
arra, hogy ez valaha egy páros, vagyis sztereó rendszer része volt. Itt aztán újra
nekiálltam álmodozni. Mert ugye ha meglenne a másik doboz is, akkor abból
kivenném a hangszórót, beszerelném a helyére a műszert, és akkor már csak
a hangerőszabályzó potméternek kellene esztergálnom egy arányosan kisebb
kúpot, ami ugye a kisebb mérete okán mindjárt bele is férne az apró esztergába.
Mivel csak egy hangszórós dobozom van, s még arról sem tudom, hogy hol lehet...

Az mondjuk nem valami jó jel, hogy az egész dobozt
a képen látható egy szem apró csavar tartja össze.

Vannak nagyon bonyolult szétszedések, melyek napokig húzódnak, miközben
rengeteg csavart tekerek ki, hogy meg tudjam mutatni a kismillió alkatrészt.
Ilyen volt például a Terta 811-es, vagy az UHER variocord magnóról szóló
cikk. Na ez meg nem olyan, mert ugye innen már csak annyit léphetnék
tovább, hogy kiveszem az előlapból a hangszórót, csakhogy az
a négy csavar tartásán túl, még bele is lett ragasztva.

Találtam a lyukba illő csatlakozót, bár nem a szokásos 3,5-ös, hanem csak egy annál
vékonyabb dugó illett a lyukba. A minőségéről (egy későbbi próba alapján) annyit
elárulhatok, hogy bár a doboz kúpos, a hangja sajnos lapos. Márpedig a minőség
az nekem kell, ugyanis a monitor célú erősítő nem pontosan fedi az általánosan
elterjedt jelkereső (signal tracer) meghatározást. Szóval amit építeni szeretnék,
az ne csak arra legyen jó, hogy ellenőrizni tudjam vele, hogy van-e jel az adott
ponton, vagy épp nincs, hanem akár zenehallgatásra is legyen alkalmas. Itt aztán
újra az következett, hogy az egyszerű kivitelezhetőség oltárán nekiálltam feláldozni
az elvárt minőséggel szemben korábban támasztott igényeimet. Majd természetesen
vissza az egész, és megint el. Hogy ezek a vívódásaim miért itt, s miért nem az
erősítő megépítéséről szóló cikkben szerepelnek? Nos azért, mert az már
olyan terjengős, hogy nem is tudom hogyan fogok belőle kilábalni.

A cikk megírásának zárásaképp, nekiálltam felkutatni a hangszórót. Kinyitottam az
összes olyan dobozom, amire az volt írva, hogy készülő rádió, de egyikben sem
volt. Végül másnap reggel szúrtam ki a hangfalak alatt elbújt (na ja) dobozt,
melyben szintén nem találtam meg. Mivel valamiért úgy éreztem, hogy
márpedig ennek a hangszórónak a szobában kell lennie, meg amúgy
is volt mit pakolásznom, kihoztam a szobából a létrát, felmásztam
rá, majd a magas lóról alaposan benéztem a dolgok mögé. Bár ezen
tevékenységem nagy port vert fel, de a hangszóró, az nem lett meg...

Ellenben néhány nap múlva a pincében már igen. Bevallom őszintén, hogy meg nem
tudnám mondani, miért nem a hangszórós szekrényben kerestem. Talán mert kiesett
a fejemből a létezése? Na, ez nem hangzik valami jól. Kinézni azonban jól néz ki.
Már úgy értem, hogy a keverő dobozának tetején ücsörgő kúpos hangszóró.

Ha megvolna a másik fele is, amibe beszerelném a műszert, azt mondjuk nagyon
tudtam volna értékelni. No de ha nem, akkor nem. Így is megleszek valahogy...

Búcsúzóul belenéztem a keverőbe, hogy vajon egy üres dobozt sikerült-e vennem,
de úgy néz ki, hogy nem. De persze nem ez a lényeg, hanem az, hogy így elnézve
azt kellett megállapítsam, hogy ez a doboz méretileg jó ha a minimál koncepciós
erősítőt be tudná fogadni. Mert ugye a tápegység az nem lenne kisebb, és hiába
is építeném apróra az elektronikát, ha egyszer a gombok mögötti kapcsolók
(legalábbis amiket beterveztem) sokkal nagyobbak, mint ami ebben
a dobozban szinte alig látszik a forgatógombok mögött.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.