Voltmérő
(10 voltig)
Mivel sem a Wartburg műszerhez, sem a
vibrátorhoz nem volt kedvem, a CB24-es
telefont meg ugye pláne nem lehet az említettek mögül csak úgy egyszerűen
kihúzni, így ma az apró voltmérő következik. Ezek amúgy azért kerültek
ide, mert a 2018-as terveimben szereplő tárgyakhoz egyszerűen nem
volt semmi kedvem. Ennek persze érzem, hogy az év vége felé még
meglesz a böjtje, de gondoltam majd akkor belehúzok. Hogy aztán év
végén mit fogok gondolni erről a gondolatmenetről, arról a valószínűleg
igencsak elburjánzó trágár kifejezések okán most inkább nem nyilatkozom.
Ezt nemcsak azért hoztam el a piacról, mert a
beszerzését mindössze 100 forintom
bánta, hanem azért is, mert abban egyeztünk meg az eladóval, hogy valóban
helyes az elképzelésem. Mármint az, amit arról szőttem, hogy ha nem
veszem meg, valamint rajtam kívül más se, akkor ez bizony
a piac végeztével újra a kukában fogja végezni.
Én meg gondoltam megmentem.
Hogy aztán kelleni fog-e valaha bármire is, az
egy nagyon jó kérdés. Bár
tettem rá néhány tétova kísérletet, de sajnos semmi értelmes, vagy
akár értelmetlen feladatot sem sikerült számára kiötlenem.
Nulla és 10 volt között lehet vele mérni,
miközben 49 kiloohm a belső ellenállása.
Egy 6 voltos akku, vagy egy 9 voltos elem ellenőrzésére tökéletesen megteszi.
Már úgy értem, ezeket az értékeket még jól le
lehet olvasni az amúgy
apró skáláról. Mivel a fényképezőgép úgy találta, hogy a plexin
található kosz érdekesebb a műszer skálájánál, nem volt
hajlandó a bentebb látható számokra fókuszálni.
Ahhoz képest, hogy nem is látszott koszosnak,
igen komoly nyomot hagyott a porrongyon.
Bár a plexi továbbra is homályos, most már
azért van
annyira tiszta, hogy a gép hajlandó mögé fókuszálni.
Itt aztán újra elakadtam, ugyanis mindenáron
szerettem volna kitalálni számára
valami lehetőleg hasznos funkciót. Ezt a tevékenységet mintegy tíz percnyi
sikertelen bambulás után feladtam. No nem mintha ez máskor
eredményre szokott volna vezetni...
Az apró hátlapot az eredeti négy közül mára már csak három csavar tartja.
Mint az sejthető volt, a dobozban a műszeren
kívül csak egyetlen alkatrész található.
Mégpedig ez a 47 kiloohmos ellenállás. Bár
értelme semmi, de attól még
rutinból meghúztam a háttérben látható banánhüvelyen található anyát.
Az átlátszó plexiből készült, majd famintás
tapétával burkolt apró dobozt
egyes helyeken ragasztott, míg máshol csavaros kötések tartják össze.
Szerintem be kellett volna szerelni az aljába
valami nehezéket, mert így
magában olyan könnyű, hogy már-már felborítják a banándugók.
Próbaképp rámértem vele az elsőként kezembe akadó 9 voltos akkura.
Aminek ezen apró műszer szerint még 8 volt sincs a feszültsége.
Ami amúgy valóban így is van.
Mivel jól mért, vagyis megérdemelte, azért pótoltam a hátából hiányzó csavart.
Szerintem épp mint ahogy a
műanyag, illetve
fadobozos társát, úgy ezt az amatőr
műszert sem fogom elővenni soha többé. Miután meghalok, majd jól elviszik a
lomtalanítók. Ez persze szomorú vég, de legalább addig is megmentettem...
Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a
hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.