BEAG AET 210 sztereo erősítő
(ne csak Orister legyen)

   Szép mi? Van egy különös tulajdonságom, mégpedig az, hogy a leghülyébb szögből is felismerem a számomra értékeset. Például ebből a dobozból a piacon elsőre csak ennyit láttam, merthogy a hátán állt, de én akkor már tudtam, hogy ez szerelem! (már úgy értem láttam előre, hogy mindjárt szét is szerelem)

 

 

   Ez itt egy különösen gusztustalan mócsing. Mivel ezek a piaci dolgok zömükben a kukából származnak, így nincs rajta mit csodálkozni, ha koszosak. Kapok is az asszonytól a fejemre, hogy törölgessem meg őket, mielőtt beépítem a lakásba.

 

 

   Négy bemenet, és négy kimenet. Ez az erősítő az Orion által gyártott Orister ellenlábasa akart lenni, de nem jött be. Egyszerűen nem terjed el, mert nem volt semmi híre. Részemről például ez az első darab, amit közelről látok.

 

 

   Ez a készülék olyan régen készült, hogy akkoriban még nem hazudtak a címkék. Ma egy ilyen fogyasztású eszközre 5 kilowatt PMPO lenne ráírva, világító neon betűkkel.

 

 

   Már írtam párszor, hogy hülye aki írta. Mert ugye nincs semmi a dobozban, ami életveszélyes lenne. Se óriáskígyó, se egy adag C4, de még csak egy meztelen csaj se. Egy pucér csajszi úgy magában persze még nem életveszélyes, csak ha rajtakap az asszony!

 

 

   Sztereo, tehát két darab hangszórókimenete van. Nem háklis a hangsugárzók impedanciájára, bármit rá lehet kötni. Mondjuk nekem ez a 10 watt, ez nagyon gyanús! A rajzot elnézve ugyanis ez az erősítő ennél többet tud.

 

 

   A tápfeszültség +/- 20 volt. A végfokban nincs semmi védelem, maximum a biztosíték. Nem látok semmit, ami a kimeneti teljesítményt korlátozná. Szerintem ez az erősítő ebben a formában hajlamos a megfutásra, miközben az üvegcsöves biztosíték vagy megvédi a végtranzisztorokat, vagy nem. Mindkét végfok mindkét tápfeszültség ága külön-külön biztosítva van, viszont a hangszórókimeneten nincs biztosíték. Ez végtranyó röpködés idején, lazán pofán fogja rúgni a hangszórókat!
   
A hangszínszabályozó passzív, un. lepke típusú. A hangerőszabályozó fiziológiai. Ez utóbbi szolgáltatást nem lehet kikapcsolni. Az erősítő bemenete a szokásos elcseszett megoldás, vagyis a vonalszintű bemenetek is keresztülmennek az előerősítőn. Persze az előerősítő - ami amúgy jelen esetben csak a RIAA korrektor miatt kell - ilyenkor erősíteni nem igazán erősít, csak a zajt termeli feleslegesen.
   
A rádióbemenet érzékenysége 30 millivolt, viszont a magnóbemeneté már 300 millivolt. Ezt úgy érik el, hogy a magnóbemenetre egyből rá van kötve egy 1:10-es feszültségosztó. Először leosztjuk a jelet, aztán felerősítjük. Ez a zajos erősítő készítésének évtizedek óta jól bevált receptje! Mindezt úgy, hogy ez nem egy kommersz termék, valami nevesincs cégtől, ugyanis a BEAG rövidítés annyit tesz, mint Budapesti Elektroakusztikai Gyár

 

 

 

Az erősítőnek négy bemenete van, ami egy házi stúdióban általában elég.
Magnó, rádió, RIAA és hagyományos kristály pickup-ös lemezjátszó.

 

 

   A fejhallgató csatlakozó DIN szabványú hangszóró csatlakozó aljzat, amiről azt kell tudni, hogy a közepe plusz kis pöcök nem kapcsol, közepe plusz kockalyuk kapcsol. A kapcsol jelen esetben azt jelenti, hogy lekapcsolja a hangfalakat ha bedugjuk a fejhallgatót. Mivel ez a típusú csatlakozó valami egészen kriminális felépítmény, sajnos nem sokáig fog működni! Ez jelen esetben annyit tesz, hogy a dugó kihúzása után egyszer csak nem fogja visszakapcsolni a hangfalakat. Amúgy nem dereng, hogy fejhallgatóra DIN hangfal dugaszt szereltek volna. Vagy DIN un. dominó tuchel, vagy 6,3 jack csatlakozó volt a fülesek drótján.
  
Már eleve az nonszensz, hogy hátul van a fejhallgató csatlakozója. Este van, csend van, nem akarjuk zavarni a családot, ezért bemászunk a Hi-Fi torony háta mögé a sötétben, majd bedugjuk a lyukba a dugót. Illetve két dugót!

 

 

De legalább volt egy ilyen "jó nevű" gyárunk...

 

 

   Azért vannak a dobozon alul felül lyukak, mert a végtranzisztorok hűtőbordája a dobozon belülre került. Szerintem kívül lenne a helye, hogy hűlni tudjon, de annyi gépet szereltek így, hogy nincs jogom megszólni ezt a megoldást.

 

 

A gumiláb szögletes.

 

 

   Ez pedig itt már az egyik szögletes gumiláb hiánya. Hogy mégis miért kell egy gumilábnak szögletesnek lennie? Valószínűleg pusztán azért, mert így tudja jól eltakarni a két tartólyukat.
  
Valaha létezett egy BEAG hangos telefonrendszer, illetve nevezzük inkább személyhívónak. Nekem nagyon tetszett a készülékek ferde előlapja és masszív vasdoboza, ami épp megfelelt volna egy asztalra dobható próbaerősítő építéséhez.
  
Mikor aztán egy olyan helyen jártam, ahol épp selejteztek egy komplett készletet, gondoltam kérek egyet, hiszen úgyis megy a szemétbe. De nem adtak, ezért bosszúból mindből kicsentem a gumilábat! Ez tényleg így történt, minek okán éppen ilyen gumilábak vannak a házi készítésű erősítőmön. Valamint az a tény is ezt az esetet bizonyítja, hogy a próbaerősítőm azóta sem készült el.

 

 

Oldalnézetből ez a doboz engem erősen emlékeztet az Oristerre.
Mégis miért nem jó egy erősítőnek a hasáb forma doboz?

 

 

   Bár szépnek épp nem nevezném, de azért csúnyának se csúnya. Nagy a pofám, de szerintem lehet ennél szebbet készíteni akár házilag is. Most elő kéne szednem egy régi (home made) erősítőm, hogy nem a levegőbe beszélek. De nem szedem elő, mert lent van a pincében, ráadásul nagyon rá van pakolva.

 

 

Mono / sztereó átkapcsoló, és bemeneti műsorforrás választó.
Ezekbe nem kötök bele, mert nincs rá okom.

 

 

Hangerő, balansz, magas és mély hangszín.

 

 

   Jó. Legyen. Tegyünk az erősítőbe két kivezérlésjelző műszert. Ezeknek ugyan semmi funkciója sincs, de tegyünk bele. De mégis minek tegyünk bele? Ha semmi funkciója sincs, akkor tegyünk bele azért, hogy ez legyen az előlap dísze! Nem. Nem és nem! Most kussban maradok. Döntsd el Te, hogy ez mennyire dísz...

 

 

A tolópotméter pöckére való a gomb. Ehhez képest ebben az erősítőben
olyan potméterek vannak, ahol a gombon van a pöcök.

 

 

Ennek az erősítőnek igen kultúrált belső felépítése van, amin nincs mit
csodálkozni, hiszen mégiscsak egy elektroakusztikai gyárban készült.

 

 

   Természetesen nem tudom megállni, hogy kedvenc szokásomhoz híven egyes részletekbe bele ne kössek. Az előerősítőt (és persze a műsorválasztó kapcsolót is) oda kellett volna tenni közvetlenül a bemenetek mellé. A kapcsolókat ugyanis lehet működtetni hosszú műanyag pálcákkal. A műanyag pálca ráadásul olcsóbb mint az árnyékolt kábel, pláne nem szól bele a hangképbe. De hát hol vagyok én ahhoz, hogy beleszóljak egy "komoly" gyár munkájába...

 

 

Íme az átok DIN szabványú hangfalcsatlakozó hátulnézetből.

 

 

Ez pedig a fejhallgató csatlakozó hátulról. Ez utóbbin azért a rengeteg drót, mert
ugye a leválasztás lehetősége okán itt fut keresztül a hangszóró csatlakozó jele.

 

 

A trafó pici és toroid, itt nincs mibe belekötnöm.

 

 

   Ez itt a két picike műszer. Nosza keressünk számukra valami értelmes feladatot. Tegyük fel, hogy több ilyen erősítő van egymáson, és persze nincs mindegyikhez kontrollhangszóró. A helyszín lehet egy laktanya, vagy kollégium. Legyen messze a stúdió a hangszóróktól. Ebben az esetben a műszereken láthatjuk, hogy megy-e ki jel az adott irányokba. Na ugye, hogy na ugye!

 

 

   Majdnem minden ezen a panelen van. Már úgy értem, hogy a tápegység és a hangszín fokozat is. Mivel itt nincs mibe belekötnöm, majd mindjárt keresek valami kifogásolhatót valahol odébb.

 

 

   Ezek itt a mifelénk keleten megszokott Isostat rendszerű kapcsolók, közöttük orosz ellenállásokkal. Az 1980-as Moszkvai olimpia részére mi (mármint a BEAG) szállítottuk a stúdiótechnikát. Az oroszok meóztak mindent. Konkrétan fogták és visszaküldték az orosz ellenállásokat (esetleg más egyéb orosz alkatrészeket) tartalmazó egységeket. Hja kérem... Ők csak tudják!

 

 

Ez itt a tápegység. Négy dióda, két kondi, biztosítékok. Ez így jó ahogy van!

 

 

   Tolópotméterek hátulnézetből. Nem úgy kéne, hogy a járulékos alkatrészekkel együtt felszórunk mindent egy panelre? Aztán két bemenet, meg két kimenet, meg a tápzsinór? Mert ugye akkor nem lenne ez a drótgubanc...

 

 

   Íme egy TBA 231-es (UA739) kettős műveleti erősítő, a kor divatja szerint. Kb. annyi előnye van, hogy elmondhatjuk, IC is van benne. Mondhatnád, hogy ez már tényleg kötözködés, de a rajzon jól látszik, hogy az IC-t körítő alkatrészekből pont kijön egy hagyományos kéttranzisztoros RIAA korrektor.

 

 

Ezek az egyik csatorna végtranzisztorai.

 

 

   Ezek ketten pedig már a másik csatorna tranzisztorai. TIP vagy BD, amit épp kapni lehetett a boltban. Mondjuk a kétszer ekkora tranyó is ugyanannyiba kerül, cserébe viszont nem száll el! Volt nekem egy saját készítésű, hasonló teljesítményű erősítőm. (csak puszta végfok) 15 amperes 100 wattos tranzisztorok voltak benne! Nem használtam az erősítőt. Pontosabban szólva nem használtam hangerősítőnek. Leginkább mindenféle hülyeségekre használtam. Például villanymotort járattam a hangszórókimenetről, vagy más hasonló álltaságok. Egyszerűen tönkretehetetlen volt. De nem csak tönkretehetetlen volt, hanem idővel útban is, ezért eladtam. Most apám egy régi kollégájánál teszi a dolgát, már vagy 10 éve.

 

 

   A hálózati biztosíték - meglepő módon - a dobozon belülre került. Ráadásul alaposan le is lett fedve, így nem egyszerű feladat kicserélni. A KFT együttes slágersoraival élve: Ki érti ezt? Ki érti ezt? Én nem...

 

 

Szoktam szidni ezeket a potmétereket. Persze könnyű csak úgy
belebeszélni a levegőbe, vagy sorokat róni az internetre.

 

 

   Na erről beszélek! A potméter bal felső lábát tartó szegecs már el van feketedve. Körülötte elváltozott színű az eredetileg fekete szénpálya. Az okot nem tudom, én csak az eredményt tapasztaltam.

 

 

   A kábelezés szépen ki lett varrva damillal, és még oda is van bilincselve. Lehet, hogy nem fog tetszeni amit írok, de ez volt a szocializmus diszkrét bája. Alapjaiban véve el volt cseszve az egész, de attól még tele volt gyönyörű részletekkel.

 

 

Bedugtam a konnektorba, majd bekapcsoltam. A jelzőizzó szépen világít.

 

 

Viszont szólni nem szól a hangszóró, csak halkan búg.

 

 

   Amin igazán nincs mit csodálkozni, merthogy a hangszórókimeneten kint ül a fele tápfeszültség. A próbahangszóró csak azért nem repült el, mert azzal már rég fel vagyok készülve az ilyen esetekre. Eleve van benne két szembefordított csatoló kondi, így nyugodtan odanyomhatom bárhová, akár még egy hídkapcsolású végfok kimenetére is. Ezt az erősítőt meg csak azért vettem, hogy belenézzünk, ezért már el is ajándékoztam.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.