A mindent tudó táblázatba beírt, de szét még nem szedett tételek számát egy újabb alannyal csökkentendő, gondoltam megkeresem a pincében a PTK-1095-ös számológépet, csakhogy azt semerre sem találtam, amire mondjuk lehet ok, hogy azt időközben már rég elajándékoztam. Hogy ne legyen csalás a számológép sorát a táblázatból kiütni, túrtam helyette a pincében egy másikat, ami már csak azért sem volt különösebben megterhelő feladat, mert a számológépek zöme az egyik polc szélén sorakozott. Hogy ezt a tételt is csak felhoztam, de nem szedtem szét? Hát ez az!

   Ráadásul a Werra fényképezőgép és a bordó kistévé is ugyanebben a státuszban leledzett. Miközben épp nagyban azt terveztem, hogy az itt elhelyezett kacatokat, mondhatni a rend látszatát keltendő, jórészt átviszem az előző képen látható helyre, a közel nulla megterheléssel járó pakolós projektre rákészülendő, kezemben a fényképezőgéppel kikönyököltem a balkonra.

   Ahol is teljesen véletlenül sikerült lencsevégre kapnom egy szendert. A szender amúgy egy kisujjnyi méretű repülő rovar, ami teljesen ártalmatlan, csak a nektárt szívogatja, viszont a mérete miatt a frász töri ki tőle az embert. Ezen a képen csak a gyorsan mozgó, vagyis elmosódott szárnyai látszanak.

   Itt meg az látszik, hogy tényleg idehordtam a virágállvány környéki kacatokat. Míg ma egyértelműen a zsebszámológép következik, addig holnapra a szovjet fényerőszabályzó összeszerelését terveztem be.

   Ez a gép 1977-ben 3.600 forintba került. No nem vettem, hanem csak utánanéztem az interneten. Amúgy ez a számológép a National Semiconductor 4640-es típusának átvétele.

   Itt megy bele a tápfeszültség, ez a gép ugyanis nem elemes, hanem a LED kijelzők meglehetős fogyasztása miatt még akkumulátoros. De miért áll ilyen ferdén? (lásd lent a csálé árnyékot)

   Mivel a számológépben benne van az akkumulátor (vagy legalábbis gyárilag benne volt), ezért nem volt elég kihúzni belőle a tápegység dugóját, hanem még külön ki is kellett kapcsolni. (lásd balra az apró gombot)

   Ezek csak úgy mellékesen estek ki. A gumilábat már említettem, a fekete keret a kijelző mögé való, míg a négyzet gomb a bekapcsoló, ami amúgy tövestül szakadt ki a panelba forrasztott kapcsolóból.

   Ez a modul a tápegység, amire azért van szükség, mert a számológép integrált áramkörei nem az akkumulátorok szolgáltatta 3,6 voltról járnak. Bár erről nem készült kép, de az apró transzverter amúgy 9 voltot állít elő.

   Mivel megölni nem szeretném, így a gombsorát nem szedem szét. Mármint azért nem, mert az a melegen elnyomott apró műanyag pöckök miatt már nem lenne összeszerelhető. A rengeteg színes gombjaival pedig pláne nem lenne kedvem visszatalálni a helyükre!

   Az Errort csak azért írja, mert tekergettem a tápegységen a feszültségszabályzó gombot, de az összes bal alsó szegmens sajnos valóban hibás. Mármint nem maga a kijelző, hanem valószínűleg csak a meghajtása.

   Ami ez az IC. Hogy esélyem sincs helyette másikat találni (no nem mintha bármi ilyet terveznék), az annak köszönhető, hogy az ismeretlennek tűnő funkciójú IC készletemet még vagy úgy jó 10 éve sikerült elajándékoznom. Az új gazdájuknak amúgy csak dísznek kellett néhány darab, mire fel galádul rásóztam vagy másfél litert! Azóta persze már megint van belőlük a pincében egy hatalmas dobozzal, de azokat most már nem adom.

   Majd immáron pontosan meghatározva újra ráírtam a hátuljára, hogy mi vele a gond. Valamint a későbbi keveredések elkerülésének érdekében egy füst alatt azt is, hogy ez a számológép már átesett a szétszedésen.

   A műbőr ruháját majd még ráhúzom (mert az is megvan hozzá, csak elszakadt), aztán megy vissza a pincébe, ahol végre nyitni fogok a számológépeknek egy saját dobozt, mert eddig valamiért (gondolom a sok gombjuk miatt) a távirányítók közé voltak besorolva.

   A PLL szintézeres Tronic táskarádió a polcon van, a ponthegesztő kondi pakk a pincében, a porszívó kábelfeltekerő szerkezete már félig készen az egyik pincei szekrényben, míg a ragasztópisztolyt csak akkor fogom szétszedni, ha valami komoly okom lesz rá, ami lehet akár az is, hogy szerepel ezen a listán. A RAW képes fényképezőgép is idefent van, már jórészt megpucolva, és tulajdonképpen már csak arra vár, hogy kitaláljak valamit a hiányos teleptartó fedél rögzítésére.
   Ha ez a most még több mint 250 tételt tartalmazó lista év végére lecsökken 200 alá, az tényleg maga lesz a csoda! Már úgy értem, hogy a mostani terveim szerint ez valóban meg fog történni. Aztán már csak két újabb olyan év kell hozzá, mikor legalább 100 valamit szétszedek, hogy a lista teljesen lenullázódjon, vagyis végre elfogyjanak a szétszedésre és bemutatásra összegyűjtött kincseim. Ez persze csak azokat jelenti, amiket már megemlítettem. No de én ne említenék meg mindent...