Érdekességek
(négy doboz)
Ma nemcsak erről az egyértelműen amatőr
készítésű csodáról lesz szó, hanem a
hozzá belső felépítésben igencsak hasonló három másik társáról is. Ezek a valamik nem saját beszerzések, és
még magát a szétszedésüket sem én intéztem, hanem csak úgy egyszerűen kaptam a képeket
levélben, mégpedig egy kedves olvasótól, épp mint ahogy ő is kapta ezeket a dobozkákat
valakitől. |
A bemutatásra kerülő valamik egyértelmű jellemzője a zseni átlátta káosz, mely állításom jelen doboz esetében nemcsak a tartalomra vonatkozik, hanem azt kell mondjam, hogy külalakra is. Elég csak benézni a doboz elejének éle alá, hogy kétség se férjen a megállapításomhoz. Mert ugye egy doboz aljára szerelni a mára már ki tudja mit visszajelző LED-eket, az azért nem semmi elképzelés, akarom mondani kivitelezés. |
A
hátlap tartalma balról indulva: |
A fenéklapon látható, már-már valószínűtlen
mennyiségű kihasználatlan lyuk arra
enged következtetni, hogy vagy igencsak nehezen alakult ki ez a végleges
konstrukció, vagy a fenéklemez újrahasznosított anyagból készült.
Ez az a káosz, amit egyrészt már említettem,
másrészt komolyan megkérdőjelezi azt
a feltételezést, miszerint ez a valami - bármi volt is a funkciója - valaha
működött.
A fehér négyzet egy csengőreduktor, balra lent egy
yaxley, tőle jobbra pedig egy
potméter, amit egy telefonba való hallgató követ. A többi részlet, ha
nem is felismerhetetlen, de reménytelenül zavaros.
Már eleve a tápellátás megoldása érthetetlen.
Balról ugye belóg a csengőreduktor,
miközben ezen a képen látható két 9 voltos elemhez való csatlakozó, amiből már
láttunk egyet a hátlapon is. A valószínűtlen mennyiségű vezeték látványa okozta
káosz hangulatához a háttérből adódik hozzá egy a doboz mélyére rejtett panel...
A
műszerfalon néhány LED nyitja a sort, amit három apró kapcsoló követ. A két
VEF
rádióról származó fényes forgatógomb között egy apró nyomógomb, valamint egy újabb LED
látható. Az alsó sorban elhelyezett három apró nyomógomb valószínűleg az őket
követő kvarcórához tartozik. Végül egy újabb apró kapcsoló zárja a sort. |
Ez a másik doboz jobban sikerült, mert ezen
legalább
már nem lógnak egymásra a kezelőszervek.
A kettős töréspontú előlap mondhatni feldobja a látványt.
Amit
részemről nagyon hiányolok, az a csatlakozók, kapcsolók és LED-ek
feliratozásának teljes hiánya. Mert ugye így eldönteni, hogy melyik
kezelőszerv, illetve csatlakozó micsoda, melyik LED mit jelez vissza, az
ugye meglehetősen esélytelen feladat. Magamat ismerve, belőlem általánosítva, merném állítani, hogy az előbbi megállapításom nemcsak az idegenekre, de némi idő elteltével már a szerkezet kiagyalójára is vonatkozik. |
Szegény trafó - a dobozba nem férvén - kilógatásra került a fenéklemezből.
A teljesítménytranzisztorok hűtőbordája egyben a doboz háta is.
A rajtuk látható nyomok alapján valószínű,
hogy a dobozt összetartó
csavarok valaha hosszabbak, valamint slicc nélküliek voltak.
Az előző doboz kitalálhatatlanságával
ellentétben,
ez igen nagy valószínűséggel egy tápegység.
Amit a 723-as IC alkalmazása kapcsán nem volt nehéz kitalálni.
Na most nekem is van
tápegységem, de az
valahogy ennél
kevésbé mutatja a káosz jeleit. Legalábbis szerintem.
Az ember csak nézi és nézi, s mikor már majdnem
érteni véli,
olyankor mindig talál benne valahol egy újabb apró panelt...
Ilyen dobozba szerelt
tápegységet egyszer már
mutattam, ami
nem akadályoz meg benne, hogy ebbe is belenézzünk.
Ez a doboz szerintem annyira nem erre a célra
való (mármint arra, hogy elektronikát
építsen bele az ember), hogy bár mindenütt beszerezhető, de még soha semmit nem
álmodtam bele. Mint az a jelen képen látható, ezt megtette helyettem valaki más.
Amit balra látunk, az egy hálózati trafó. Na
most amit jobbra
látunk, az a kék is az, csak el lett bújtatva egy panel alá.
Nem azt mondom, hogy átgondolatlan a
konstrukció (amúgy az), hanem azt,
hogy indokolatlan ilyen eszement mennyiségű vezeték szerepeltetése.
A jobb sarokban díszelgő lógó végűekről már nem is beszélve!
A látvány bámulásába belefelejtkezve, egyszer
csak nekiálltam megszámolni
a képen látható nyáklapokat. Nekem 6 jött ki. A szerkezet megalkotója
valószínűleg apró modulokban gondolkodott, majd azokat
dobozba szerelve egyszerűen összedrótozta.
Ez itt a bemeneti oldal.
Ez pedig a kimeneti. Négy kimenet, négy
kapcsoló, négy LED, ami logikailag
teljesen rendben van, csak ugye puszta ránézéssel eldönthetetlen,
hogy melyik kapcsoló melyik kimenethez tartozik.
Ezt a negyedikként bemutatott dobozt legalább kívülről nem támadta meg a káosz.
Power LED, kimenet, hálózati kapcsoló.
Eddig mondhatni teljesen rendben van.
No de ami belülre került, arról már nem merném állítani.
Mivel nincs rajta borda, ezt a valamit nevezzük
inkább csak hűtőtönknek.
A tönk résébe rejtett kapcsoló az eddig látottakhoz képest feliratozott,
melyből kiderül, hogy a 23 és a 47 voltos lehetőségek között vált.
Miközben a képen látható (drótból kialakított)
jumper az egyenfeszültségeket kapcsolgatja.
A hűtőtönköt a trafóról leemelve, újabb iszonyú műszaki részletek kerülnek elő.
Az egyik rettenet a megfarigcsált szélű Puskás trafó.
Míg a másik az, hogy a konstruktőr
szabályozható stabilizátor építése
helyett úgy teremtette meg a különböző kimeneti feszültségek
lehetőségét, hogy beépített 7 darab 78XX-es stabilizátort.
A trafó alatt nyáklap van.
A nyáklap trafón túllógó részére kerültek az
egyenirányító
alkatrészei. Ez a részlet legalább úgy ahogy elfogadható.
Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a
hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.