Jóféle autómagnó
(bóvli már volt)

Itt ez a polc. Na mit válasszak róla, na mit válasszak? Vannak itt például
- fényképezőgépek
- dimmerek
- rádiósóra
- két videójáték
De nem... Én ezt a dögöt szedem le! Ezt amúgy direkt a szétszedtem rovat részére vásároltam. Mivel bóvli autómagnó már volt, gondoltam legyen egy komolyabb is, hogy lássuk a különbséget. Mivel nekem ugyan nem kell belőle semmi, ezért törhetek zúzhatok kedvemre. Persze úgyis kilopom a felét, mielőtt a másik fele a kukába kerül.
Szép állat mi? Még így lepukkantan is az. Az előlapja és a hangerő gombja mondjuk hiányzik. Mondjuk igaz ami igaz, nem is adtam érte többet egy százasnál. Amúgy van rajta minden! Szintézeres a rádiója, Dolby zajcsökkentős a magnója, LCD a kijelzője, valamint a gyári csicsamicsákra ráadásként egy kissé malteros a belseje.
Na ennek a kijelzőnek annyi! Ez bizony meg van roggyanva. Ebben már elkezdett felbomlani az anyag. Mi lenne, ha adnék a magnónak áramot? Akkor az lenne, hogy még a végén megsajnálnám, elkezdeném kipofozni, és akkor nesze neked szétszedtem, meg elpusztítom.
A magnó rész paraméterei a kazettaajtón láthatóak. Már ha lehet ezt a csapóajtót kazettaajtónak nevezni... El lehetne rajta filozofálni, hogy egy amúgy is zajos autóba minek a Dolby, de van és kész. Az oda-visszajátszás is egy elég lehetetlen funkció. Ki az aki nem képes megfordítani vakon a kazettát az autómagnójában? Részemről inkább a mechanika egyéb jellemzőire költöttem volna a pénzt. No de gyártok én autómagnót? Na ugye!
A mély, a magas, a balansz és a féder (elöl / hátul balansz) potméterek. Ha úgy gondoljuk, hogy épp nem kellenek, akkor be lehet őket tolni, mire fel bent maradnak a gombok. Ez természetesen csak a következő megnyomásig érvényes állapot. Ez a megoldás azért jó, mert így nem akad bele az ujjunk tekergetés közben. Mármint a többi gomb tekergetése közben. Ami nem kell, azt eltüntetjük. Na ez ügyes!
Íme a hátlap. Ez egy nagyon informatív kép. Hatalmas vaslemez. Kultúráltan néz ki a szabványos biztosíték. (piros izé) Sok magnónál eleve nincs, vagy bekötik a tápkábel közepébe. Vagy amit a részemről legjobban utálok, hogy a magnóban belül a nyomtatott panel egy csíkját elvékonyítják, és erre fogják rá, hogy ez a biztosíték. Olcsónak olcsó az biztos! De cserélni azt nem lehet. Meg mondjuk egyszerűen hozzáférni sem.
A felső képen jobb oldalt alul az antenna csatlakozója látszik. Ezen a képen itt jobbra pedig az összes többi. Minden gyártó úgy gondolta, hogy ő fogja feltalálni a legeslegjobb autórádió csatlakozó konstrukciót. Na ezért nem létezett ezekből két egyforma. Viszont a mérnökök megérdemelnének ezért két egyformát! Az utóbbi időben azért szabványosodik a dolog. Legalábbis már láttam sok egyformának kinéző csatlakozót. A változatosság kedvéért most azt játsszák a gyártók, hogy mindenki máshová szereli.
Hitachi
Na ilyet sem ettem még autórádióban, pedig van itthon belőlük néhány darab! Már csak azért is, mert egyszerűen képtelen voltam nem megvenni őket a piacon, mikor csak 100 - 200 forint volt az áruk. Már elajándékoztam belőlük egy csomót, de még mindig van valahol egy dobozzal. Egyszer majd biztos... De mégis mit fogok velük kezdeni?
Ez itt a szerkezet jobb oldala. Hűtőrács. Azon belül hűtőborda. Nem egy megszokott konstrukció. A hangfrekvenciás végfok integrált áramkörét egyszerűen rá szokták csavarozni a doboz oldalára, vagy a hátára, azt hűljön az szerencsétlen ha tud!
Ezt a csavart már valaki bántotta! Jórészt a barátaim hordták hozzám javítani a dolgokat. Szokták volt mondani, hogy megpróbálták kinyitni, de nem sikerült. No nem mintha jó lett volna, ha sikerül kinyitniuk... Na szóval erre szoktam mondani: A megpróbálás ott kezdődik, hogy veszel egy csavarhúzót! Másodsorban viszont: Próbálkozni a kutya szokott!
Csavarok. Tudom, tudom... Többször is említettem már, hogy mennyire oda vagyok értük. Pláne a beakadó műanyagpöckökkel ellentétben! De most nem erről van szó. Ezek itt a csavarok! Ezeket tekertem ki a magnó külsejéből. Érted? Ez nem az összes csavar! Ezek még csak a borítást tartották. Szerintem szedtem már szét olyan magnót amiben - a teljes magnómechanikát is beleértve - mindösszesen nem volt ennyi csavar!
Van itt minden mint a moziban! Szóval látszik, hogy kaptam valamit a százasomért. Egy bóvli magnó belülről szinte üres, itt pedig valósággal tobzódok a mindenféle kincsekben.
Tuner kocka. Általában nem szokott velük baj lenni. Legalábbis amíg valaki bele nem tekerget azokba a dolgokba, melyekbe bele lehet tekergetni. Hány kisrádiót hangoltam vissza gyerekkoromban? Sokat! Elem kimerült, s a tulaj már esett is neki csavarhúzóval a Sokol KF készletének.
Az LCD kijelzőhöz szalagkábelen át visz az út. Illetve ez nem is szalagkábel, hanem hajlékony nyomtatott panel. Valamiért előszeretettel alkalmazzák a drótok helyett. Egyszer régen történt, hogy egy kiváló barátom beleállt egy távolsági buszba, ami leoltott lámpákkal parkolt egy útkanyarulatban, természetesen az úttesten. Szegény Zsigulinak nem sok minden maradt meg az orrából! Örültek is neki (már úgy értem, hogy bevétel oldalról) az autószerelők. Nekem speciel a CB rádió javítása jutott. Szó mi szó, akkora volt a gravitációs hatás (lassulás), hogy ezek a kábelek elszakadtak a CB-ben!
Igen. Jól láttam az előbb. Ez bizony hűtőborda! Igazi alumínium hűtőborda! Manapság már ilyet is ritkán látok... Például az utánépített QUAD 405-ös erősítőmről is le van hagyva. (pedig az én voltam) Így ha megőrülnék, s magammal szeretném vinni az őrületbe a szomszédjaimat is, szóval néhány perc csupán, s már le is old a hővédelem.
Az előlap ahogy ritkán láthatjuk, azaz hátulnézetben. Nincs mereven összedrótozva az elektronikával, hiszen lehúzhatók a csatlakozók. Persze ilyenkor már semmi nem működik a magnóban, de legalább szét lehet szedni. Nem minden típusnál van ez így! Volt egy olyan divat, hogy a panel több helyen bele van forrasztva körben a fém keretbe. Na ezt a típust igencsak érdekes akció bádogos páka nélkül szétszedni!
Nyomógombok gumiból. Most elmesélhetném nosztalgiaképp, hogy miből voltak a régi rádiómagnókon a nyomógombok, de a régi rádiómagnókon nem voltak nyomógombok, hiszen azokon még kapcsolók voltak. Ez olyan régen volt, hogy tán igaz se volt.
A kazettaajtó kiszedve. Már az előbb se tudtam mit írni róla...
Az előlap. Megpróbáltam (miért ne) kézzel eltörni, de nem sikerült. Ritka masszív egy darab! Gondoltam kiszedek belőle valamit, csakhogy nincs benne semmi. No haladjunk csak szépen tovább.
Az LCD modul darabokban.
- maga az LCD lapocska
- befoglaló keret
- aranyozott háttér
- biztonsági üveg (műanyag) előlap
Na ennek az LCD kijelzőnek tényleg annyi. (bár láttam már hasonló állagút működni) Felbomlott benne a folyadékkristály. Hogy ezt a hő hatására, vagy valami mechanikai behatásra tette, az most már persze mindegy. Eggyel több alkatrész lesz a szemetesben.
Háttérvilágítás az LCD panelhez. Interneten utánanézve ha jól értem amit olvasok, ez a magnó a 80-as évek közepén készült. Szóval még azért nem LED-es, hanem hagyományos izzós az LCD háttérvilágítása.
Az előbb az előlapot néztük meg hátulról, ez pedig a magnó az előlap nélkül. Vas traverzek mindenfelé. Ez bizony becsületesen össze lett szerelve! Ez nem fog szétrázódni az autóban! Mondjuk a bóvli sem rázódik szét.
Van itt még némi építési törmelék. Gondolom kallódhatott szegénykém valami sötét helyen, mielőtt jó avagy rossz sorsa hozzám sodorta.
Ezen a képen látszik jól amiről fentebb beszéltem, azaz a használaton kívül betolható gombok. A balanszokat nem szokás tekergetni, ezért azok betolhatók.
Mire felocsúdtam, már ki is szedtem a helyéről a panelt.
Ez itt az antenna bemenet csatlakozója. Mostanában mintha valami másfélét is használnának. Legalábbis mikor legutóbb elhallgatott a kocsimban a rádió, akkor kitéptem a helyéről, és nem is volt beledugva antenna. Valami RCA harangcsatlakozóhoz hasonló volt a rádió hátulján. Nem nézett ki masszívnak, és persze nem is volt az. Könyékig túrtam a rádió helyén a műszerfalba, mire végül meglett az antenna kábele. Ezt csak azért írtam, mert ebből meg nem szokott kijönni a csatlakozó. Hajlamos inkább a belenövésre.
Ezt a panelt is kitéptem. Ez az erősítő fokozat. Akár fel is lehetne támasztani, és akkor... Na és akkor...
Mint az előző kép, csak ez 180 fokkal el van forgatva. Ritka szép munka ez a panel! Öröm nézni az ilyet. Nem, nem dicsérem tovább. Ugyan szomorúság ül az arcomon, de megy a panel levesbe.
No persze a potmétereket azért előbb még ki fogom belőle szedni. Majd csinálok egy potméter bemutatót is. Lehet, hogy ezt már mondtam?
Kivettem a hűtőbordát. No nem mintha bármire is kellene... Ki is dobom, de előtte azért nézzük meg, hogy mekkora hűtésre, illetve hűtőfelületre van szüksége két végfok IC-nek. Mert ez nem túlméretezett, csak egyszerűen méretezett. A magnó oldalfalára csavarozott IC meg tart ameddig el nem olvad.
A potméteres konzol a potméterekkel.
A konzol potméterek nélkül. Egy időben ezeket a lemezeket is gyűjtöttem. Még van is belőlük valahol egy kisebb készlet. Jó is ez, hiszen nem kell furkálgatni ha az ember barkácsol valamit, csak elő kell venni egy megfelelően lyuggatott lemezt a dobozból. Na ez most megy a kukába!
Ezeket innen kiforrasztom.
Jaj!
Páka!
A mechanika. Alig látszik belőle valami, annyira össze van építve. Pedig ez nem is egy szabvány méretű magnó, hanem majdnem dupla magasságú! Szóval bőven lenne benne hely, ha mondjuk nem tesznek bele ennyi mindent. De tettek!
Például itt ez a szép zöld panel...
Amit hirtelen felindulásból (valójában előre megfontolt szándékkal) le is szerelek a mechanikáról. Ez a magnó tulajdonképpeni előerősítője. Na ez a része sincs elkapkodva!
Még egy panel. Még relé is van rajta. Ráadásul mindjárt kettő is!
Ez a fekete valami is egy panel, csak le van kenve valami trutyival. Amúgy ez a Dolby áramkör. Azért van külön lapon, mert univerzálisan beépíthető más gépekbe is. Nem kell rátervezni a panelre a rengeteg alkatrészt, hanem csak be kell ültetni mint egy IC-t.
A mechanika nem adja magát valami könnyen.
Jó vastagok alkatrészek. Minden masszív, semmi lityegés lötyögés! A csavarokat alig lehet kitekerni! Kézzel tekergetve a motort, csikorog az egész! Valószínűleg a belehullott malter tette meg ártó hatását.
Na ugye! Mondtam én, hogy fal van benne!
A lendkerék bár pici, de nehéz. Ennek persze így is kell lennie. A szíj pedig még teljesen ép! A tüskék meghajtása alapvetően fogaskerekes, ami meghajtás ugye sose romlik el. Persze ettől még idővel ez is a kukában végzi.
Brutális mennyiségű bizbasz van benne!
De most tényleg! Ez volt az egyik út. Mármint a rengeteg fém és műanyag alkatrész beszerelése. A másik út az volt, hogy minden tengely alá beraktak egy motort, meg plusz egyet ami a fejpályát mozgatta, meg egy a kazettát kibe, a többit meg elintézték elektronikával. Ez utóbbi mechanika jobban tetszett, mert valahogy végletekig letisztultnak nézett ki.
A fejpálya a két görgővel és a négycsíkos fejjel.
A fej ugyan kopott, de még bőven használhatónak látszik. No de nem fogom én ezt használni. Ki ugyan nem dobom, de ki hallgat ma már kazettás magnót? A kukáspiac például látványosan tele van kazettával. Előbb vagy utóbb, de az orsós magnó sorsára fog jutni a kazettás is.
A mechanika lecsupaszítva. Itt aztán meg is álltam. Nincs már mit leszedni róla. Ami még van, azt meg már nem érdemes, merthogy nincsen benne semmi érdekes.
Megmaradt belőle egy szép nagy adag csavar. No nem mintha nem volna itthon, de ha egyszer gyűjtöm... Sajnos manapság csak beömlesztem a kiszedett csavarokat valami dobozba, nem rakosgatom szét őket a helyükre mint rég. Így meg ugye nem sok értelme van az egésznek.
Kicsit volt csak koszos...
A paneleket ideiglenes jelleggel beraktam a bontásra várók közé, a többi feleslegesnek ítélt részegység pedig egy szatyorba került, majd onnan a kukába. Béke poraira...

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.