Hordozható telefonhangosító
(nagyothallóknak)

Hogy miért van belőle kettő? Az eset valószínűleg úgy történt, hogy mikor a második
példányt megláttam, az jutott eszembe, hogyha másodjára is elém veti a sors, akkor
egészen biztosan azt szeretné tőlem, hogy ugyan vegyem már meg. Mindeközben
természetesen már az előző példányt is megvettem. De ez olyan régen volt,
hogy ez még valahol a szép emlékű Verseny utcai piacon történt.

Azóta szegény szerkezetek hol itt, hol meg valahol egészen másutt hevertek.
Hogy miért őket vettem le nyitásképp a polcról? Már úgy értem, hogy az itt
felhalmozott boncolandó kincsek közül? Nos azért, mert ezek viszonylag
egyszerű szerkezetek. Ráadásul a többi műszaki csodával ellentétben,
ezek nem függenek össze kismillió másik bemutatatlan kacattal.

No meg az is közrejátszhatott, hogy ők ketten már nagyon a polc szélére kerültek.
Esélyes volt még mai boncalanynak az mp3 lejátszó is, csak mivel nem
szeretek apró tárgyakat boncolni, illetve ennyire fényeseket
fotózni, ezért inkább tettem egy lépést tőle jobbra.

Értelmetlen volna feltennem a kérdést, miszerint ezek meg ugyan mik, hiszen a cikk
címében ott a megoldás. Az eddig bemutatott telefonhangosítókkal ellentétben,
ezek ketten hordozhatók. Mondjuk a többi sem volt éppen helyhez kötött,
de ezek itt kifejezetten zsebre tehető méretűek. Amúgy a két
dobozka majdnem teljesen egyforma.

Például ilyen különbségek vannak, hogy az egyiknek
Archer a neve, miközben a másiknak semmi.

Vagy az egyiknek a doboz színével azonos vajsárga
hátfala van, miközben a másiknak csokibarna.

Ebben a feliratban mindössze az "N" cell az ami érdekes. Az "N" méretű
elem ugyanis mifelénk annyira ismeretlen, hogy tulajdonképpen
ezen készüléket kivéve, még semmi másban sem láttam.
Mondjuk ebben se, merthogy üres volt az elemtartó.

A barna hátú kínai, míg a fehér hátú tajvani gyártmány.
Szerintem ezeknek a szemük sem áll jól!

Az a gumifülecske azért van rajtuk, mert ezeket - az eddig mutatott
telefonhangosítókkal ellentétben - nem le kell tenni a készülék
mellé, hanem ezeket rá kell fogatni a gumival a hallgatóra.

Ez a hátoldali púp kerül oda, ahol eredetileg a fülünk lenne.

Mennyivel egyszerűbb megmutatni, mint leírni...

Bevallom őszintén, hogy nem gondoltam volna, hogy ez ennyire hangos.
Lehet, hogy nem csak süketeknek van, hanem egyben kihangosító is?

Természetesen nem csak a telefon hallgatójának mágneses terét erősíti, hanem
bármi más, a hallható tartományba eső frekvenciájú mágneses teret is.
Például asztali lámpába szerelt három LED-es izzó zavarjelét,
vagy a monitorból eredő mágneses tereket, illetve
a párom laptopjának sugárzását.

A balra látható példányba normál ceruzaelem való, míg a
jobbra láthatóba a már korábban említett "N" méretű.

Ez kérem egy ritka nagyon jóféle elem! Ugyan a belseje már látványosan szétrohadt,
azonban a terjengő zaftokból semmi sem jutott át a műanyag burkolaton. Éppen itt
tartottam a szétszedéssel, vagyis tényszerűen egy piros szín elemet szemléltem
a fényképező kijelzőjén keresztül, mikor is megjelent a kijelzőn egy szintén
piros színű elem szimbólum. Komolyan mondom, hogy egy pillanatra
annyira lefagytam, hogy már épp azon kezdtem el törni
a fejem, hogy akkor ezt most mégis hogy?

Persze nincs itt semmiféle objektum felismerés, hanem csak az akkuk merültek ki
a kamerában. Ha meg már úgyis adódott ez a nagyszerű alkalom, nyomattam
a kimerült cellákba egy próbatöltést a minap kipofozott (semmi
baja sem volt) ANSMANN akkutöltővel.

Nincs itt semmi néznivaló! Alkatrészek vannak benne, mint minden más rendes
elektronikában. Természetesen ez engem egyáltalán nem akadályoz
meg abban (sőt), hogy elszántan haladjak tovább befelé.

A szerkezet összes kezelőszerve ebben a forgatógombban koncentrálódik.
Ez a hangerőszabályozó, s egyben a bekapcsoló gomb is.

Ebből lehetne csinálni... Mondjuk egy kisebb csúzlit?

Most erről mit mondjak?

Ez így ahogy látjuk, ennyi.

Hangszóró, erősítő, érzékelő.

Az érzékelő minden valószínűség szerint egy tekercs, csak nem lehet hozzáférni,
mert rá van ragasztva egy elektromosan barna kartonpapírral szigetelt vaslemez.
A vaslemez mágneses árnyékolásra szolgál. Ha nem lenne itt ez a lemez,
begerjedne az erősítő, mert az érzékelő tekercs a hangszóró
háta mögül is nagyszerűen veszi a jelet.

A panelra, ha kissé ugyan elcsúszva is, de rá van festve az alkatrész beültetési rajz.
Ezzel persze csak akkor érünk valamit, ha adnak a készülékhez kapcsolási rajzot.

Az alkatrészkészlet az ellenállásokat tekintve apróbb, mint az ehhez hasonló
méretű elektronikákban, mondjuk például zsebrádiókban megszokhattuk.

Mikor az ember ebéd után leül egy ilyen alkatrész elé, hogy még úgy két korty
kávé erejéig folytatja a szétszedést, majd úgyis beborul pofával az ágyba,
szóval ilyenkor megesik, hogy a tompuló agyban felmerül a kérdés:
Az meg miért pöndörödött fel?

Ez az elemtartó fedél úgy működik, hogy először beledugjuk
az "N" típusú elemet, aztán bepattintjuk a helyére.

Konkrétan ide. A háttérben újra a szokásos alkatrészeket látjuk.

Bár a panel mintázata eltér, illetve az előző példányénál kövérebbek a vezetősávok,
de nincs semmi lényegi különbség. Még a hangszóró is ugyanúgy 40 ohmos.

Bár egy kissé már bezöldült a potméter kapcsoló kontaktusa, de még kapcsol.

Pont mint ahogy a másikat, ezt a példányt sem lehet ennél jobban szétszedni.

Itt is vannak pozíciószámok a beültetési oldalon.

Az ellenállások egyértelműen kövérebbek, mint a másik változatban, cserébe
a háttérben szerényen megbúvó tranzisztor egy apróbb méretű típus.

A gazdája összejelölte a gombot a dobozzal, hogy
biztosan lássa, hogy mikor van kikapcsolva.

Mivel nem volt itthon "N" méretű elem, ezért
ezt a dobozt a tápegységemről indítom.

Az erősítő rendben működik, de az érzékelő tekercs szakadt.
Szóval ez a dobozka sajnos csak félig jó.

Ellenben ha már úgyis eleve szakadt a tekercs, akkor legalább nem
árthatok neki azzal, hogy lefeszegetem róla az árnyékolást.

Íme a tekercs. Hiába találtam meg, hogy a külső szál szakadt, ha egyszer
olyan vékony a rézhuzal, hogy manóvá kéne töpörödnöm,
hogy vissza tudjam forrasztani a helyére.

A bal oldali - mivel ő rendben működik - idővel odaülhet a polcra, a használható
valamire státuszú apróságaim közé. A dedikáltan tekercshibás példány azonban
elgondolkodtatott. Kellhet-e mondjuk nekem egy ilyen aprócska 1,5 voltos
erősítő? Mondjuk a rádióépítős projecthez. Mivel egyelőre nem tudtam
dönteni, ezért feltettem a polcra. De nem ám a helyére, és még csak
nem is oda, ahonnan az előbb levettem, hanem látványosan útba,
hogy legyen valami indíttatásom arra, hogy döntsek a sorsáról.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.