Tesla 2110 / 2113 autórádió
(ez illik a Skodába)

Sorrend? Nálam? Merthogy helyhiány okán logikailag a SANYO magnónak kéne
következnie. Vagy ha már nem neki, akkor legalább annak az élére állított fehér
rádiónak, merthogy őt előre beírtam a táblázatba, de szét még nem szedtem.
Mondjuk az igaz, hogy az egyik Tesla autórádiót már elígértem, így annak
a helye azonnal felszabadul, miután belenéztünk. A másik sem foglalja
tovább a polcot, mert azt meg visszaviszem a pincébe. Biztos, hogy
valami rádióépítős tervem van vele. De ahogy az agyam kopik,
(pedig nem is használom) az is lehet, hogy már csak volt.

Szerintem ezek úgymond kocka készülékek, de azért alapjában véve nem csúnyák.
Mondjuk ahogy az alsó példány skálamutatója áll, az speciel azért nem tetszik.

Ha egy kicsit bentebb tolom a forgatógombot, akkor épp eltakarja a rögzítő anyát.
Legalábbis ez lehetett az eredeti terv. Csakhogy ha ezt megteszem, a gomb
egyből megszorul, ugyanis ferdén jön ki a tengely amire rá van tolva.
Ilyen az, mikor egy nagyszerű elképzelés találkozik a valósággal.

Sokáig nézegettem ezt a forgatógombot, végül megállapítottam, hogy nem tetszik.
Ez tiszta szerencse! Már úgy értem, hogy a rádió leendő új tulajdonosának.

Mikor ez a rádió készült, még nagyban dúlt a szocializmus Csehszlovákiában.
Meg persze nálunk is. Mereven ragaszkodtunk a bevált sliccelt csavarhoz.
A csavarok feje alatt rugós alátét van, és le is vannak festve elmozdulás
elleni biztosíték gyanánt, nehogy már elmozduljon a rádióban valami
a gyári beállításból. Ehhez képest igazítás közben meg kellett őket
lazítanom, hogy be tudjam állítani a potméter tengelyét középre.
Szóval a pocsék munka belefért, de még azt is rögzíteni kellett.

Tényleg kockának néznek ki a gombok, meg koszosak is. Majd megdörgölöm
őket, ha az derül ki, hogy működik a rádió. Mert ha nem működik, akkor
vagy meg tudom javítani, vagy nem lesz rádiója a Skodás kollégának.
Utóbbi esetben meg minek potyára pucevászni egy döglött masinát?

A készülék valamikori tulajdonosa Sági Attila, amit azért volt szokás ráírni
a készülékre, hogy a sajátját kapja vissza az ember a szervizből.

Ennek a készüléknek a hátulján van motoros antenna vezérlő kimenet.

Ezen a másikon viszont nincs.

Számomra valahogy olyan fura, hogy már nincs meg ez az ország.

A motoros antenna vezérlésén kívül, a jobb oldali készüléken az egyik hangfal
csatlakozó aljzata vak. Nem lehet beledugni semmit, mert konkrétan nincs
rajta lyuk. A bal oldali készülékhez viszont - igencsak szokatlan módon -
két hangszóró kell, ugyanis egy hangfallal meg sem szólal. Mivel ez a
rádió mono, mono benne a végfok, a két hangszórót viszont sorosan
hajtja, ezért ha nem dugunk bele csak egy dugót, akkor nem szól.
Vagyis belül a két aljzat sorba van kötve. Onnan vagyok ilyen
okos, hogy egyszer már belefutottam ebbe a problémába.

Ehhez a készülékhez elég egy hangfal is, merthogy az egyik aljzat eleve vak.
Gondolom azért így oldották meg, hogy minden rádióhoz
ugyanazt a keretet tudják felhasználni.

Azt mondja ez a felirat, hogy 12 volt tápfeszültség és negatív testelésű. Ráadásul
mindezt magyarul mondja! Szóval ezt a készüléket direkt a magyar piacra szánták.
Azt mondjuk nem értem, hogy mit gondoltak a gyárban. Már úgy értem, hogy mégis
hogyan lehet majd ezt az írást elolvasni? Mert most már, hogy belement némi kosz,
vagy az is lehet, hogy az ott rozsda, szóval így már könnyebb dolgom van mint
újkorában, mikor még az egész borítólemez fényes volt. Nézd, mutatom.

Az alsó sorba az van írva, hogy "a készülék károsodhat", csak nem látszik végig.

Mindig csak a zöld lap...
Igazán szétszedhetnék már egy csöves autórádiót, abban talán még nincs nyáklap.
Eszedbe ne jusson küldeni egyet! Már csak azért írom, mert van.
Még a transzvertere is ott hever mellette a polcon.

Nem is tudom, hogy mit írjak. Ahhoz képest, hogy ez egy egyszerű mono készülék,
ráadásul csak rádió, számomra valahogy túl soknak tűnik benne az alkatrész.
Teszi mindezt úgy, hogy a KF és a végerősítő integrált áramkörös. Egy
hasonló tudású, de nem szocialista országban készült autórádió
ehhez képest üres, vagy van benne középen egy magnó.

A Füles újságban volt az a feladvány, hogy találd meg a két kép
között a 12 különbséget. Hogy azt mennyire tudtam utálni...

Mielőtt még nagyon beleélném magam, hogy legalább az egyik jó, s így nem lesz
vele különösebb munkám, kipróbálom, hogy ez valóban így van-e. Jelentem igen!
Az egyik készülék minden különösebb hiba nélkül működik. A másik viszont
sajnos meg sem szólalt. Mondjuk ez azért nem akkora baj, mert úgy
is csak egyet ígértem el. Illetve több polcra való
régi autórádió van a pincében.

A Philips IC nem adott ki magából semmi jelet.

Ellenben a jó öreg TBA810-es még mindig rendben teszi a dolgát.
Érdekes, hogy nem a Tesla MBA810 van benne, hanem MEV
gyártmányú, ami ugye a magyar mikroelektronikai vállalat.

A rajzot nézegetve azt kellett megállapítsam, hogy ez bizony nem egy egyszerű
készülék. Az AM része variométeres hangolású, ami ugyan nem ritka megoldás
autórádióban, ellenben az már igen, hogy előkörös, azaz két hangolt modulátor
köre van. Mind az AM, mind pedig az FM KF felületi hullámszűrőkkel lett
kivitelezve. Az FM tuner varicap diódás hangolású, mégpedig három
modulátorkörrel. A 33 voltos hangoló feszültséget apró transzverter
állítja elő. Eddig meglepően profi! Ellenben a hangszínszabályzót
sikerült egyetlen nyomógombra redukálni, ami a megszokott magas
hangokat vágó áramkör helyett jelen készülék esetében a mélyeket vágja.

Ezt a kondenzátort nem nevezném bizalomgerjesztőnek. Szerencsére az amúgy sem
működő rádióban van. A kék szín kondenzátortól jobbra futó árnyékolt kábel
nekinyomja a kisebb KF serlegét a mellette látható nagyobbnak. A kép
bal szélén a majdnem zöld színű vezeték meg csak úgy egyszerűen
a levegőben kacskaringózik. Teszi mindezt egy autóba szánt
 készülékben, ami ugye rázkódik. Mondjuk még nem tört
le, de ettől azért még nincs rendben technológiailag.

Balra fent a motoros antenna vezérléséhez szükséges csatlakozót látjuk, csak belülről.
Ez amúgy egy kapcsolt 12 volt, ami a rádió bekapcsolásakor kitolja az antennát.
Már úgy értem, hogy ez a jel vezérli a motoros antennát. Már persze ha van.

Ebből a változatból viszont hiányzik az előbb körbeírt csatlakozó. Na most ha
gyártottak ilyen meg olyan keretet is, akkor miért nem gyártottak olyat,
amin nem két hangfal csatlakozó van? Ha orosz lenne, akkor azt
mondanám róla, hogy a vak hangfal aljzattal pusztán
az ellenség megtévesztése volt a cél.

Mivel a kocsiban erősen rázásnak van kitéve a rádió, szerintem ennél
mechanikailag sokkal stabilabbnak kéne lennie. Ugyanis az van,
hogy ebben a rádióban valahogy minden egy kicsit lötyög.

A jobbról érkező meghajtó tengely forgatja a balra látható helikális
(többfordulatú) hangoló potmétert, ami az FM tunert hangolja.

Ezek itt az AM fokozat variométer tekercsei. Olyan masszívan oda van csavarozva
a szerelvény a rádió oldalához, hogy a másik készülékben, a skálahúr
tekergetése közben, fél centivel odébb ment az egész izé.

Az a lehetetlen forma tranzisztor jellemző volt a Csehszlovákokra.
Egy időben mindenbe ilyet szereltem, mert vettem az Ezermester
boltban száz darabot kétszázért. Hogy én mennyire tudtam
utálni azokat a lemezből készült hülye lábacskáit...

A hullámváltó Isostat kapcsolói. Ezek a mindenhonnan mindenhová tartó
bizonytalan állagú kábelek, számomra nem igazán bizalomgerjesztők.
Legalábbis, ahogy a B4 folyton letörő vezetékeire visszagondolok.

Bármilyen hülyén néz ki, ez akkor is egy áttétel, csak részben skálahúrból van.
Két fokozatban lassít. Az alsó a meghajtó tengely, ezt tekerjük a gombbal.
A felső vastagabb tárcsára viszi át a forgást a skálahúr, majd immáron
a kisebb átmérőjű tárcsáról továbbhaladva mozgatja a mutatót.
Szerintem ez így nagyon durva!

Már csak azért is, mert a másik készülékben leesett a helyéről a húrozás.

Ráadásul valaki már belepiszkált, mert ez itt nagyon kevés menetnek tűnik.

Legalábbis a másik rádióban látható működőképes verzióhoz képest.

Ezen kívül vannak a kicsi tárcsák.

Ezen viszont belül. Illetve ezek nem külön tárcsák, hanem egy kicsi - egy nagy
párosításban vannak. A képen látható pozíció semmiképp sem jó, mert nem ott
vannak a többi görgők, ahol lefut a skálahúr a dobról. Hogy aztán gyári hibás?
Vagy valaki leszedte a görgőket és fordítva tette fel? Mindegy, mert úgysem
működik a rádió. Azért megpróbáltam visszatenni a skálahúrt a helyére.
Hogy a két görgőt a megfordításhoz le tudjam húzni a tengelyről,
fel kellett törnöm néhány gyárilag lefestett csavart.
Végül nem boldogultam a skálahúrral, pedig kiskoromban
milyen jól elvoltam vele, mikor apám odaengedett valami nagydarab
csöves rádióhoz, hogy találjam ki, mégis merre mehetett eredetileg a húrozása.

A műanyag előlap szappanos, a gombok pedig alkoholos lemosást kaptak.

Kiszedtem a döglött rádióból az ép skálaizzót, majd átettem a működőbe.
Érdekesen van beszerelve. Konkrétan be van gyűrve a skála mögé.

Mondjuk világítani szépen világít, abban nincs hiba. A skála zöld számaiból kiderül,
hogy ez a rádió az URH sávon kétnormás. Videoton gyártmányúban is volt
hasonló megoldású készülék. Majd egyszer előtúrok egy olyat is.

Még egy utolsó ellenőrzés, aztán mehet is
az új gazdájához egy retro Skodába.

Egész pofás készülék, bár kissé komorak a színei. Azt pedig majdnem elfelejtettem
megemlíteni, hogy az URH sávon két adót előre be lehet programozni az U1
és az U2 gombokra, az úgy nagyjából felettük található tekergetőkkel.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.