Festékszóró
(épp kapóra jött)
Mikor
ezt a kupacot az előszobában megláttam, egyből azt mondtam rá, hogy most aztán
már tényleg nincs mese! Illetve van, sajnos leginkább csak az van. Amennyiben
tovább olvasol, el is fogom regélni. |
Juj de szép ez a
műszer!
Ezen egyszerű okból kifolyólag nem is érdekel, hogy működik-e.
Mit számít az, ha egyszer úgyis dísznek vettem.
A festőgép dobozát alóla kivettem.
Az addig rendben, hogy nem új a doboz. Tudtam
róla, hogy garanciában hozták vissza.
No de arról nem volt szó, hogy a kék pólós csaj (már, vagy eleve) nem tartozék!
Amúgy ez egy igencsak különös kép. A gép tartályában fehér festék van.
Ehhez képest ami a csövön (szórófej) kijön, az bárhogy is nézem piros.
A festett felület színe az előbbiek ellenére kék. Ebből mi lesz kérem...
Azzal hozták vissza garanciába, hogy hibás.
Szerencsére nem a kompresszor részével
van
a baj, hanem a fejével. (rám is mindig ezt mondták, csak a kompresszort nem)
A "rossz fej" jelző arra utal, hogy nem kifújja a
festéket, hanem furcsa mód
belebugyborékol. Törött? Repedt? Lyukas? Vagy csak egyszerűen
rosszul szerelték össze? Majd én mindjárt kiderítem!
Ezt szerintem értem. (épp így szoktam magam elbízni)
Kompresszor, cső,
tartály, szórófej. Jól összedugom őket, aztán csak festek és festek.
Azt kellett megállapítsam, hogy ezt nagyon szépen visszacsomagolták.
Minden egyes darabja külön zacskóban van, méghozzá celluxszal leragasztva.
Állítólag ez a része rossz.
Elsőre nem látszik rajta semmiféle komolyabb hiba.
Ezt sokáig nézegettem, mire végül rájöttem, hogy
ez egy vállpánt. Azt ugyan nem
értettem, hogy ez meg mégis minek a festékszóróhoz, de aztán megnéztem a rajzot.
Ez tisztára olyan mint a porszívó csöve, csak valamivel merevebb.
Ilyen merev ni!
Ebbe a tartályba kell majd beledöntenem a
festéket.
De fogom-e majd merni? Hát persze, hogy merni fogom!
Mégis ki meri döntögetni a 10 literes vödörből a diszperzitet?
Mégis mit keres a csomagban egy hússzúró tű? Persze tudom, hogy az apró lyukak kipiszkálásához van, de akkor is jólesik néha hülyeséget írni. Jó, akkor nemcsak néha esik jól... Szoktam is gyakorolni eme kedves szokásomat hajnaltól egész napestig, csak olyankor ugye általában élőszóban. Az éjszakáimról meg már ne is beszéljünk! Olyankor ugyanis sokkal sötétebb vagyok. |
Ez a bödli egy un. viszkozitás ellenőrző
eszköz.
Ha átfolyik rajta a festék, akkor a szórófejen is át fog jutni.
Ez a formás kék valami maga a kompresszor. Ha jó (nem hajó, mondom, hogy kompresszor), akkor ezt, pontosabban szólva a belsejét majd csak a festés után fogjuk megtekinteni. |
Mikor bekapcsolom, akkora szelet nyom ki magából, hogy eltolja a karom.
Bár
sokkal hangosabb mint az ecset vagy a festőhenger, de nekem tetszik!
Van hozzá füzetecske is.
Sajnálatos módon magyarul egy szó se, csak mindenféle krikszkraksz nyelveken.
No de annyi baj legyen! Majd nézegetem a képeket, mint tettem kiskoromban.
Ez a kép már volt, csak most fekete fehérben látjuk. Meséltem már? Nem? Na akkor ezt sem úszod meg! Szóval az úgy volt, hogy mikor a TV shopos boltban voltam összecsukható, un. Barbie létrát venni. (hogy minek egy anorexiás műanyag csajnak létra, azt most hagyjuk) Az előttem álló bácsika egy polírozó korongért jött. Igen tetszett neki, csak nem értette, mert a tévében azt is mutatták ami forgatja. (fúrógép) Ez esettel ellentétben, amit itt látunk, mind benne van a dobozban. |
A "paint" annyit tesz mint festék, a "zoom"
pedig hangutánzó szó.
De igen!
Én már sokszor hallottam! A száguldó méhecskék szokták mondogatni.
Sok hülye külföldi...
Egy se tudja kimondani, hogy használati utasítás.
Ezt a képet szemlélve jöttem rá, hogy a vállpánt a kompresszorhoz tartozik.
Ez az ábra pedig a vállpánthoz.
Juj de bonyolult a megfejtés! Ha lefelé
irányban festünk, akkor előre, viszont ha felfelé,
akkor hátra irányban álljon a tartályban a festékfelszívó cső. Így tudjuk majd
kiszórni a festékes tartályból az anyagot, mind az utolsó cseppig.
A cső bajonettzáras vége megy a kompresszorra,
a sima pedig a festékszóró pisztolyba.
Aki eddig még sosem festett festékszóróval, az
ennél az ábránál biz elakadhat.
Pedig egyszerű.
Ha szemből nézzük a festékszórót (az ég szerelmére,
ilyenkor be ne kapcsold),
akkor
a felső ábrasor szerinti kép
tárul szemünk elé. (ha csak közben mégis be nem
kapcsoltuk a kompresszort) Ha vízszintesre
állítjuk (tekerni lehet), akkor
függőleges
tájolású ovális foltot festünk a falra.
Szerintem nem ragozom tovább...
A bal oldali ábra, amiről épp az előbb regéltem.
A jobb oldali pedig egy gombról szól,
mellyel a szórófej fúvókájának átmérőjét
tudjuk állítani.
Mivel használat
közben szinte semmi hatása sem volt, ezért nem törődtem vele.
Most erre az ábrasorra mit mondjak? Aki úgy áll neki szórópisztollyal festeni, hogy a feje felett pörgeti, azon a festőn ez az ábra már úgysem segít. A többieknek meg ugye nem kell. Szóval a lényeg az, hogy lehetőleg egyenletes távolságot tartsunk a lefestendő tárgytól. |
Mivel ha sokat nem is, de néhány repülő, tank,
űrhajó, vasútállomás erejéig
modelleztem kiskoromban, ezért valószínűleg ez is fog menni.
Mármint az alkatrészek helyes sorrendű összeállítása.
Az utolsó ábrán szerepel egy karika, ami a
valóságban nincs meg. Na így aztán nincs
rajta mit csodálkozni, hogy nem a megfelelő irányba ment az a fránya levegő...
Még tiszta szerencse, hogy gumikarikák terén
rendesen elvagyok eresztve.
Illetve itt jegyezném meg, hogy ehhez bezzeg van
magyarnyelvű...
Épp csak ki kell választanom a tömegből egy megfelelő
méretű gumikarikát.
Pont így vagyok az évek óta csepegő konyhai csappal. (ahhoz vettem a karikákat)
Na most, illetve így lesz jó!
Gondoltam kipróbálom. Ami van itthon hirtelen elérhető közelségben
kiszórható
folyadék, az a víz.
Sajnos nem sikerült. Szerencsére
csak a videó nem. A víz
átlátszó, ezért nem
látszik belőle
a videón semmi, de a gép nyomja kifelé mint állat!
Ha nem megyek le a pincébe a felszereléssel, az
biz magától ki sosem festődik.
Szóval rajta!
Kell még egy merőkanál a festékhez.
Valamint egy állvány a kamerához.
Meg egy zacskó, amiben majd felhozom a
szórófejet kimosni.
Már csak azért, hogy végig ne csepegtessem az egész lakást.
Úgy néz ki, hogy már minden együtt van. Mondjuk
ha előkerülne valahonnan
egy festő, annak örülnék.
De persze ha nincs, akkor beérem magammal is.
Mondjuk a hokedli az azért nem egy festőlétra, bár ahogy megmozgattam, épp úgy lötyögnek a lábai. Már úgy értem, hogy a festők létrája nem olyan mint amit úgy általában otthon tart az ember. A szép új (vagy csak néhanap otthon használt) létra ugyanis viszonylag masszív. A festőké ellenben minden irányba lóg és lötyög, hogy rendesen lehessen vele menni. A festőlétrával persze a meglazult csavarok okán nemcsak oldalra, de előre és hátra is lehet menni. A forgásról már nem is beszélve! Vagy az csak a sok sörtől van? |
Emlékeim szerint a víz azért mintha jobban jött volna belőle.
Persze a festék a víznél sokkalta
sűrűbb, már-már olyan mint a tejföl.
Ezt a keverőszárat még a múltkori fürdőszoba festéshez vettem, csak aztán oda valamiért nem kellett. És most tessék! Mindössze néhány év telt el, s máris milyen jó, hogy van. Mármint jó lesz belekeverni vele a vizet a festékbe. |
Jó lesz ez, csak mivel a szórófejből egy kissé
nehezen jön ki a festék, nem
valami haladós.
Fehér vödörben fehér festék, s abban egy
nagyrészt elmerült fehér merőkanál.
Hát persze, hogy a manókra fogtam, hogy nem találtam! (mármint a kanalat)
Így már mindjárt más! Jön a festék a szórófejből rendesen.
Mennyivel könnyebb ez,
mint
a festőhengert tologatni...
Csak lóbázom a kezem, s közben szépen fehéredik a fal.
Ez még csak egy réteg festék, meg vizes is, de már így is szinte vakító a fehérség.
Kimostam a pisztolyt, bele ne száradjon nekem
holnapra a festék. Mosogatás közben
különös dolog történt. Előkerült az elveszettnek hitt gumitömítés! Ez biztos,
mert
az eredeti szegletes fazonú volt. Gondoltam akkor majd beleteszem azt. Erre
fel ismét eltűnt! Vagy leúszott a csap túlfolyóján, vagy elbújt a pisztoly
valamely rejtettebb résébe. Mindegy... Jó hozzá a kerek gumi is.
Ezzel a finomsággal leptem meg magam vacsorára.
(csak ez volt a hűtőben)
Finom
a körözött magában is, nem is kell hozzá kenyér. (pláne, hogy épp nincs is
itthon)
Mivel ezek az alkatrészek éppen ott vannak,
mint ahol tegnap hagytam
őket, ezért teljesen egyértelmű, hogy nem fest itt rajtam kívül senki.
Ez a békés pisztoly való nekem, nem az a
vérontós másik. Le is szaladtam vele
a pincébe. Sajnos nem lehet felhordani a falra a következő
réteget, mert még nem száradt meg az előző.
Ez nem az a pince amit az előbb láttunk, hanem
ez egy másik. Itt a télire való tüzelő
szokott lenni. A fának persze mindegy, hogy fehér-e a fal, vagy sem, azonban
nekem, mikor hasogatom, azért jól jön ha látom, hogy mégis mit csinálok.
Mert ugye ha mellécsapok? Mindjárt vége szakad a lábatlankodásnak!
Hogy van ez? Igen. Éppen fordítva. Majd még csak akkor kezdődik.
Upsz! Hát nem kifehéredett? Persze lehetne rá mondani, hogy egy fáspince falára mégis minek a drága festék, csakhogy mindössze ezer valamennyibe kerül a legolcsóbb 10 literes vödörrel. Szóval ha elfogy, majd hozok egy másikkal. |
Mivel nem igazán akar száradni, ezért nyomok neki egy kis forszírozott szellőzést.
Ez egy nagyon masszív bicikli! Meg sem kottyan a csomagtartónak egy vödör festék, vagy egy zsák beton. Mondjuk mikor a múltkor egy kollégám ráhajtott, attól azért kicsit elgörbült. |
Mikor megkaptam, akkor azért még szebb állapotban volt.
No de
a szerszám már csak olyan, hogy koszolódik a használattól.
Hiába gondolod nem!
Nem folyó vízben mostam ki.
Nem vagyok én olyan hülye! (nem-e)
Hanem csak többször letöröltem a vizes szivaccsal.
Ha eddig meglett a cikk (illetve a hozzávaló
képek), akkor innen már csak egy apró
lépés, hogy készen is legyek vele. De öreg vagyok én már az ilyen hebehurgya
ugrabugráláshoz. Rá kell arra az utolsó pár képre pihenni. S úgy is tettem.
Hetek teltek el, mire eljutottam addig a
felismerésig, hogy ennek a festőgépnek
a pincében
van a helye. Illetve a hetek nem az ismerkedéssel, hanem
azzal teltek, hogy
apránként rendbe tegyem a pincét.
No de az már egy másik project...
Kicsit pettyes maradt, de kicsire nem adunk!
Innen nézve nem is látszik, hogy hol vesz levegőt, mert a rács zártnak tűnik.
Oldalról kell nézni.
A kapcsolója volt az egyetlen dolog ami
használat közben párszor tévesztett.
Elsőre nagyon megijedtem, hogy bedöglött, s majd tologathatom
a hengert, aztán kis piszkálásra hajlandó volt kapcsolni.
Még gumilába is van.
Franc se nézte eddig alulról...
Olyan mint egy porszívó, csak itt természetesen nem a
szíváson, hanem a fújáson
van a hangsúly.
Működés közben rendesen bemelegszik. Annyira, hogy még
napokkal a festés után is
úgy éreztem, melegebb a bal oldalam, mint a jobb.
Ez persze sokkalta
elviselhetőbb
érzés volt, mint amit a múltkori
hengerrel történő mennyezet festés után
éreztem.
Nyitott állapotban nem mertem 230-ról járatni (még el talál
szaladni a motor),
de a tápegységem 24 voltos
pákakimenetéről is szépen forog.
Nem piszkálom a kapcsolót. Ha határozottan
kapcsolok, akkor nem kontaktos.
(már megint milyen megnyugtató választ találtam hanyagságomra)
Még zavarszűrő kondenzátor is van benne. Azt kell
mondjam, hogy ez egy meglepően
korrekt gép.
Persze a helyén kell kezelni. Lakásba, sima falra nem állnék neki ezzel
festeni,
mert ott
akár az ecset, akár a henger sokkal hatékonyabb mint ez. Ez a gép
külső, akarom
mondani nem sima falra egy áldás! Például sima tégla vagy beton
(pont mint
nálam a pince fala) felületre, mivel ezek rücskösek, s pláne üregesek,
épp
ez a masina való. Szépen befújja a festéket mindenhova. Mivel nekem
vasamba nem került, hisz ajándékba kaptam, de nem azért dicsérem!
Amire én használtam, arra pont megfelelt. Annyira belelendültem
a festésbe, mivel szinte semmi energia befektetésbe sem került,
hogy még a pincéhez vezető folyosószakaszokat is kifestetem.
Szóval dolgozott a kompresszor rendesen. Órákig
nyomattam vele a festéket.
Engem nem érdekelt, hogy meleg, mert úgyis hűti magát.
Már úgy értem, hogy az ezen turbina által beszívott levegő hűti a motort.
Nem, ennél jobban nem szedem szét.
Tehermentesítő a bevezető kábelen. Elég
sanyarúan bántam vele.
Rángattam vele magam után a hosszabbítót.
Ahhoz képest, hogy mennyit forgott, alig valamicske por rakódott le benne.
A következő festésig elteszem.
Már úgy értem maradt még némi festék s festetlen fal a pincében a folyosón.
Azért hagytam abba, mert ahol még festeni tudnék, hiányos az aljzatbeton.
Mikor többedszerre fordult ki alólam a lábam, úgy döntöttem, hogy majd
a betonozás után fejezem be a festést. Szóval már megint elnapoltam
(mint tapasztalhattuk ez éveket jelent) a pince project befejezését.
Ezt ha megvettem volna, még akkor sem bánnám!
Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a
hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.