Minifor forrasztópáka
(kicsit rozzant)

Mikor apukám ezt az íróasztalt hozta, akkor nagyon keveselltem a fiókjait. Volt az
asztal alatt 15 centi rés, ami mondjuk takarításkor jól jön, de amúgy felesleges.
A régi asztal romjaiból készítettem két méretes fiókot, letettem őket a földre
majd betoltam az asztal alá. Nem tartja őket semmi, csak a parketta amire
le vannak téve. Legalább nem tud a felfüggesztése leszakadni
(merthogy nincs neki) a dög nehéz pákatrafó alatt.

 

 

Találtam néhány fogót. Ezeket ripsz-ropsz leviszem a pincébe. Egyrészt nem is
tudtam, hogy itt vannak, másrészt a pincében néha szükségem lenne rájuk.

 

 

Apukám építette pákatrafó. Majd egyszer ebbe is belenézünk.
Apukám készített egyet nekem is, de abba nem tudunk belenézni,
mert egy ősrégen történt pincefeltöréskor eltulajdonították. Majdnem
így nézett ki, csak körtárcsás kapcsolói voltak. Amúgy a betörő úrnak
innen üzenem: Rakjanak tábortüzet a családfádból!

 

 

Ez a pákahegy egyáltalán nem a Minifor pákához való. Ez a hegy egy
használhatatlan piros pisztolypáka tartozéka. Majd azt is bemutatom.

 

 

Ez egy cipőfűző, aminek semmi keresnivalója sem volt a műszerzsinórok között.

 

 

Speciel ez sem a Minifor pákáról esett le.

 

 

Íme a Minifor páka. Apukám hozott a gyárból paneleket, adott marék forrasztóónt,
bekapcsolta a Minifor pákát, majd azt mondta: Tessék megtanulni forrasztani.
Azt gyakoroltam, hogy az én óngombócaim is olyan szépek legyenek,
mint ahogy apukám csinálja őket. Gyerekjáték, legalábbis én
annak tekintettem. Pár nap múlva már szét tudtam
forrasztani az egy tranyós rádiómat, meg
persze ami a lényeg, hogy össze is!

 

 

Persze nem ez volt az a páka, hiszen az már rég az enyészeté lett. Annak ergonómiai
szempontból nulla formája volt. Csak egy vékony fekete rúd volt a nyele. De
volt vastagabb fanyelű kivitel is, azt valamiért jobban szerettem,
talán mert a nyele nem melegedett át olyan könnyen.

 

 

Ennek a pákának kifejezetten jó fogása van. Rááll az ember keze.
A kép közepén az az apró fényes valami a páka csövének vége, ami
a melegtől átolvadt a nyélen, én meg reszelővel úgy ahogy kiigazítottam
a műanyagot. Mondjuk az egy igencsak lényeges kérdés, hogy kinek az ötlete
volt pákanyelet hőre lágyuló műanyagból készíteni. Mert értelmes ember ugye...

 

 

A páka vezetékének tehermentesítése gyárilag nem így nézett ki. Bár ki tudja...

 

 

Ezekkel a bevágásokkal azt érték el, hogy a keletkezett hőnek sokkal hosszabb
utat kelljen megtennie, míg a páka nyeléig ér. Alapesetben nincs is ezzel
gond, csak én finoman szólva túlfűtöttem ezt a szerencsétlen pákát.

 

 

A páka elejét, vagyis azt a részt amivel forrasztunk, le lehet tekerni a pákáról.
Ebben a letekerhető részben foglal helyet maga a fűtőbetét.

 

 

A pákahegy alapesetben nem így szokott kinézni, hanem ferdére vágott vége van.

 

 

Ezt a szörnyűséget én magam barkácsoltam a pákahegy végére.
Integrált áramkörök lábainak kiforrasztásához tökéletes.
Két melegítéssel kiforrasztom a szerencsétlen IC-t.

 

 

Mint az látszik, csoki szorító belsejéből készült.
Még a huzalrögzítő csavarokat sem szedtem ki belőle.
A középső csavar pedig egy hatalmas mérőműszer csapágya volt.

 

 

 

Fejcsere némi kommentárral.

 

 

Sok dobozt szoktam hazahozni a cégtől, mert jól lehet beléjük pakolni.
Ezt a szokásomat valószínűleg még apukámtól örököltem.
Eredetileg ebben a dobozban diódák voltak.

 

 

Most pedig (illetve az utóbbi 40 évben) pákahegyek vannak benne.

 

 

Azért van odaírva, hogy egyenes, merthogy létezett belőle görbe végű is.

 

 

Még négy darab pákahegy van a csomagban. Ez nekem úgy 200 évre lesz elég.

 

 

A vasból készült csavaros részbe sárgarézzel van beleforrasztva a vörösréz rúd.
Illetve az nem rúd, hanem részben cső, hiszen a csőbe nyúlik be a fűtőbetét.

 

 

Fűtőbetétből is van tartalék.

 

 

Három is, bár manapság már nem fogyóeszköz. Régen azért időnként cserélni kellett.
Mint a videóban említettem, belerohadt a pákahegy csövébe, aztán hegycserekor
a pákaheggyel együtt kitekeredett az egész fűtőbetét. Ha meg óvatos voltam,
és mielőtt a pákahegyet letekertem volna, kihúztam a nyélen keresztül
hátrafelé a fűtőbetétet, akkor meg a feje bent maradt a hegyben,
a fűtőbetét spiráldrótja kihúzódott a porcelán burkolatból.
Ugyan leváltottam egy csehszlovák pisztolypákára,
de attól még szerettem ezt a forrasztópákát.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.