ЮНОСТЬ 102 összeszerelős kisrádió
(ezt speciel én magam raktam össze)

Annyira nincs kedvem az asztalon heverő kacatokhoz,
hogy választok inkább valamit erről a polcról.
 

 

A polcon persze leginkább rádiók vannak.

 

 

Ezt a kettőt vettem le a polcról. Tokai feliratúról majd egy más alkalommal szólok.

 

 

Végül is ezt sikerült kiválasztanom mára boncalanynak. Ez egy orosz zsebrádió.
Az benne a különleges, hogy ezt én magam szereltem össze. Nem készen
lehet kapni, hanem zacskóban, illetve egy hatalmas papírdobozban.

 

 

Van rajta por rendesen, azt meg kell hagyni, pedig nem is olyan régen tettem fel a polcra.
Régebben ezt a kisrádiót hallgattam, ha befeküdtem a kádba egy órára lustálkodni.

 

 

A háta éppen olyan, mint bármelyik másik kisrádiónak.

 

 

Az mondjuk lehet, hogy a Szovjetunióban készült, de Magyarországon lett összeszerelve!

 

 

Itt látható a két forgatógomb. Akarom mondani látszani csak a fehér látszik.
A fehér a hangerő, a nem látszó fekete pedig az állomáskereső gombja.

 

 

A panelnek nincs túlbonyolítva a mintázata, de mint
az sejthető, ez egy un. egyenes rendszerű rádió.

 

 

A kapcsolási rajz alapján (ami gyári orosz zsírpapíron van) valóban nem bonyolult készülék.
Mondjuk a közepe egy varázslat! V5 a demodulátor dióda, V6 már hangfrekvenciát erősít.
A V6 tranyó bázisának nyitófeszültségét R7 + R6 + V4 + V5 + R5 útvonalon kapja.
V5 mint demodulátor V6 bázisáramával elő van feszítve. De mit csinál V3?
Megfogja a nagyfrekvenciás jelet, ha kinyitnak a diódák?
Illetve V6 nyitófeszültsége ellen dolgozik?
Ez valami primitív AGC lehet.

 

 

A panel, ha szépnek épp nem is szép, de legalább csúnyának se csúnya!

 

 

Mondjuk élőben szerintem szebb, mint ezen a gyári beültetési rajzon. Hogy a csudába
tudnak az oroszok ilyen lelombozó hangulatú rajzokat készíteni? És akkor mi van,
ha a hülyegyerek komolyan veszi ezt a rajzot? Hogy fog kinézni a hangerő gomb
ívesen kireszelve? A majdnem félbevágott másik gombról már ne is beszéljünk!

 

 

A hangszóró ugyan egyszerűen csak bele van pattintva a
dobozba, de ettől függetlenül masszívan ül a helyén.

 

 

Ez egy igen gyenge minőségű Sokol potméter, valamint és egy rémesen szakadt
forgókondenzátor. Utóbbit nem én tettem tönkre. Illetve ki tudja? Ez már nem
az eredeti forgó, mert az sajnos gyárilag teljesen kuka volt. Csúnya dolog,
hogy megveszik a gyereknek, szegénynek meg elmegy a kedve az egész
elektronikától egy hibás forgókondi miatt. Nekem persze van itthon
egy nagy doboz forgókondi, de ez nem nevezhető általánosnak.

 

 

Valahogy így nézett ki az eredeti készlet. Ez nem egy mostani kép, hanem
ezt már egy orosz oldalról vadásztam le. Milyen boldog lettem volna
gyerekkoromban, ha ilyen lett volna a fa alatt. De nem volt...

Nálunk ilyesmit nem nagyon lehetett kapni a boltban. Illetve amilyet lehetett, arról
inkább ne is beszéljük. Vagy de? Na jó. Univerzál 007 vagy valami ilyesmi volt
a neve. Rádiót és egyebeket lehetett belőle építeni. Még a korabeli Iskola TV
adásában is volt róla szó, ott magyarázták el a gyerekeknek mit és hogyan kell.
Az az igazság, hogy volt nekem egy ilyen. Az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy
viszonylag gyorsan kidobtam. Én? Aki amúgy minden szart eltesz! Bár nem volt
lehetetlen rádiót építeni az alkatrészekből, de ez mondhatni nem annyira rajta
múlott. Apukám hozta a készletet, amit valami iskola szertárában selejteztek ki.
Nem is alkalomra kaptam, hanem csak úgy letette az öregem az asztalra.
Ennek a készletnek minden egyes részlete... Na ezt tényleg hagyjuk...

Azért kaptam normális rádióépítős dolgot is az öregemtől, mégpedig egy furcsa panel
képében. Fél centi vastag textilbakelit lapba, centis raszterrel elhelyezett hármas
csőszegecsek. Néhány szál csupasz drót ráforrasztásával már meg is volt rá
rajzolva a panel mintázata, és már jöhettek is rá az alkatrészek. Az öt
milliméter vastag lap, valamint a hármas csőszegecsek miatt ez egy
amolyan tönkretehetetlen játék volt. Talán még ma is megvan
valahol elrejtve. No de már megint eltérek a tárgytól...

Tulajdonképpen rádiót szinte bármiből lehet építeni, a Kossuth adót akár 1 darab
diódával is lehet venni. Majd lesz is rádió építős szétszedtem, csak mikor nekiállok
az elképzelésnek, mármint nem úgy igazából, csak még gondolatban, na
olyankor mindig elszállok. Folyton valamiféle végletbe esem.

Kell egy nagyohmos füles, meg egy germánium dióda. Mindkettőből van itthon!
Antenna is lóg ki valami egy régi CB antenna képében a szobából. Földnek ott
van a vízvezeték. Kb. ennyiből tart összerakni a legprimitívebb, de azért már
működő detektoros rádiót. Csakhogy az én agyam nem áll meg itt, hanem
képzeletben már tekercselek, meg veszem elő a forgót. A detektoros rádió
állomáselválasztó képessége, vagyis a szelektivitása ugyanis nem túl nagy.
A szelektivitás többféle úton is növelhető. Több rezgőkör, visszacsatolt audion,
szuperheterodin. Ilyenkor jut eszembe, hogy van nekem eldugva hármas forgóm,
ami már három tekercset jelent. Vagy mégis csináljak inkább visszacsatolt audiont?
Olyat mondjuk még nem csináltam, azonban nem bonyolult. Minap láttam egy szép
és egyszerű rajzot egy régi RT újságban. Persze ehhez VCL11-es cső kell. Azt
gondolom már mondanom sem kell, hogy ilyen nincs itthon.
Mondjuk ECL11-es az viszont van.

No de minek kínlódjak egy ilyen régi csővel, mikor vannak itthon újabbak!
Persze kéne egy váz. Valami alumínium lap lehajtott szélekkel, trafóval,
forgókondival, csatlakozókkal. Persze mondanom sem kell, hogy
ez is van itthon készen, csak le kell érte sétálni a pincébe.
Ott ül a polc szélén bánatosan. Tízen évek óta arra
vár, hogy végre méltóztassak áram alá helyezni.

Három hangolt körös? Visszacsatolt audion? Mikor igazán jó vétel csak egy
szupertől várható el! Hogy is volt az a poén egy régi RT-ben? Ül Háry János
a kocsmaasztalnál, pipázik és nagyot mond: Akkor bementem egy Keravillba
és megvettem egy 2+1-es rádió összes alkatrészét!
Persze ez a mai fiataloknak
már nem mond semmit. Sem a 2+1-es, sem a Keravill, de még csak Háry János se.

A 2+1 annyit tesz, hogy 3 cső van a rádióban. Tipikusan 1 cső rádió, 1 cső erősítő,
1 cső egyenirányító. Persze ezt is el lehet cifrázni, hiszen a modern csövek zömében
belül két cső található. Ilyen csövekkel könnyedén építhető szupervevő is. De honnan
szedjek annyi alkatrészt? A Keravill lett volna az a hely, ahol egy 2+1-es rádió összes
alkatrészét meg lehetett volna venni. Persze soha egyik boltban sem volt egyszerre
annyi alkatrésze egy rádiónak, hogy ezt megtehessük. Ma már nem így van.
Igenis vannak olyan boltok, ahol mindent meg lehet venni egy rádióhoz!
Alkatrészlistát kéne írnom, meg boltba kéne menni pénzzel.
No de ezt is minek? Mikor van itthon minden!

Pontosan miben is található meg egy 2+1-es rádió összes alkatrésze? Mármint azon
kívül, hogy a dobozaimban. Fiókjaimban. Pincéimben. Bizony bizony! Egy rádióban
minden benne van, ami egy rádióhoz kell! Csak akkor kéne egy csöves rádió, amit
szívfájdalom nélkül alkatrészeire bonthatok. Hat darab csöves rádióm van itthon,
abból négyet sajnálkozás nélkül fel tudok áldozni. Mi is volt a Weimar mellé
téve? Talán a Melodyn? A doboza szétesett a kezemben, szóval nem
kár érte. De ha ezt az utat választom, akkor szét kell szedni
egy komplett rádiót. Persze van benne rutinom...

Meg kell tervezni a régi romjaiból egy komplett új rádiót. Szerintem ez is menne.
No de minek erőlködök? Lehet kapni a boltban (Conrad) rádió építő készletet!
Nem is drága, valami 4.000 forint körüli összeg. Ha bemegyek a boltba, még
egy sima bevásárlás is többet elvisz! Persze ez a rádió nem csöves, hanem
tranzisztoros. Legalább nem éget, nem ráz. De még csöves rádió építő
készletet is láttam! Legalábbis kikandikált az előlapon egy cső.
Szóval onnan indultam el, hogy detektoros.
Gondolom már érted...

 

 

Nem volt cséve a ferritrúdhoz. A leírás szerint csak úgy egyszerűen
tekerjük rá a drótot. Én akkor csak úgy egyszerűen rátekertem.

 

 

Az összes orosz elkó azonnal a kukában végezte! Tettem be helyettük mindenféle mást.
A nagy fekete az egyik végtranzisztor. Kissé talán túlzás a mérete egy ekkorka rádióba.

 

 

Volt a rádióhoz összeszerelési utasítás, meg típuslista, meg alkatrészlista. Mind mind
"szép" barna orosz papíron. Persze nem tartottam be az összeszerelési utasítást.
De vajon miért nem a lyukakba forrasztottam be a hangszóró vezetékeit?

 

 

Ez a kondenzátor nem szerepelt a rajzon.
Most valahogy nincs kedvem kideríteni, hogy mivégre van itt.

 

 

 

Szól a rádió, és még viszonylag szelektív is.
Persze a Kossuth adó az egy kicsit az összes többi alatt szól.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.