Igazán kisrádió
Unod a rádiókat? Pedig lesz még!

Itt ez a szép kis asztal! Mi lenne, ha szétszednék rajta valamit?

Mondjuk valami olyat, ami nagyon, de nagyon útban van! Itt van például ez
a kisrádió. Nem látod? Mondom, hogy útban van! Egyrészt útban
a szétszedtem felé, másrészt útban az új gazdája felé.

Brutális egy nagydarab dög, és ez is csak a helyet foglalja!

Íme egy jobb sorsra érdemes kisrádió, és egy csúnyán lerágott körmű bal hüvelyk.

A széle már egy kissé törődött, némi ragasztási nyomokkal.

Clairtone
Ez nem fantázianév! Ha jól néztem a netet, ez egy kanadai cég. Sok nyomot nem
hagyott maga után ez a rádió. Itt például éppen árulják. Asszongya $10 Én
mondjuk 150 forintot adtam érte, és már tovább is ajándékoztam.
Hát... Mitagadás... Nem vagyok egy üzletember típus...

Van neki füle, jobban mondva zsinórja, hogy nyakba akasztva lehessen viselni.

Minap készült a kép, de már nem tudom mit akartam vele. Még a kép neve sem
segített! Mi az hogy fénytörés? Milyen fénytörés? Nos arról van szó, hogy nem
szépen tükröz a forgatógomb díszlemeze, vagyis törik rajta a fény. Ez azt jelenti,
hogy volt már leszedve a díszlemez a helyéről. Jesszus! Valaki már megint
megelőzött! Nőgyógyászosan: Ezt már valaki piszkálta! Sebaj! Vettem
is menten egy orosz kisrádiót a piacon, azon még rajta van a plomba.

Made in Canada? Biztosan gyártanak valamit Kanadában,
de így hirtelen nem ugrik be semmi nemzeti termékük.

Ez biztosan nem egy szupervevő. Már úgy értem, hogy az elektronikai
felépítése szerint nem szuperheterodin rendszerű. Ez konkrétan
egyenes vevő, két tranzisztorral, fülhallgatós vételre.

Ez itt a nyakzsinór tehermentesítője. Jó ez! Megfelelő méretű lyukon
a csomó áthúzhatatlan, és mint tudjuk, a Yukon egy kanadai folyó.

Ez itt a fülhallgató csatlakozó jack hüvelye. A rádión nincs bekapcsoló gomb. Az ad
áramot a rádiónak, ha a fülest bedugjuk. Erre a trükkre kétféle megoldás is létezett.
Az egyik szerint a fülhallgató sorba van kötve a teleppel, a másik a képen látható.
Jobbra lent az két érintkező, ami az általánosan megszokottal ellentétben nem
bontó, hanem záró típusú. Vagyis nem a belső hangszórót kapcsolja ki
bedugáskor (már csak azért sem mert az nincs), hanem a rádió
tápellátását kapcsolja be. A forrasztáson látható borda,
az igen nagy valószínűséggel egy laposfogótól származik.
Persze könnyen lehet egy fájó emlékű ujjlenyomatrészlet is.

Az elemek néhányszor már biztosan belerohadtak a tartóba. Mert ugye senki sem
szedi ki az elemeket semmiből! Sajnos sokszor még én se. De nekem szabad,
mert én fel vagyok készülve! Van egy dobozom teleptartók felirattal.

Íme a ferritrúd, ami szokatlanul szépen lett megtekercselve.
Menet menet mellé, a primer vörös, míg a szekunder zöld.

Miniatűr forgókondenzátor. Ilyen picit csak az Orosz Cosmos rádióban láttam.
Te is láttad! Mi az, hogy nem? Na jó, majd mindjárt szétszedek neked egyet.

Ez nem az ő fülhallgatója, hanem a Kínai tollrádióé, de azt már szétszedtem.
Ennek a kanadai kisrádiónak nincs is hangerő szabályozója.
Vagy a fülhallgató zsinórján volt, vagy sehol.

Íme a fülhallgató fellelése

Pici jack dugó. Mindössze 2,5 milliméter az átmérője, de legalább szabványos.
Minden dugó illik minden lyukba, de ne beszéljünk a szexről... Szóval a kínai
füles dugója tökéletesen illik a kanadai lyukba. Miért csodálkozok ezen?
Hát nem véletlenül... Erre keleten ugyanis igen érdekesen értelmezték
a szabványt. Voltak, hogy finoman fogalmazzak, igen különös formájú
jack dugóim. Álljon itt alább rájuk néhány példa, a teljesség igénye nélkül:

Mégis miért szednék szét egy jack dugót? Hát a kedvedért!
No persze mániám is a dolog, ezt le sem tudnám tagadni.

Az elemtartó, melybe két picike gombelem való.

Ilyenek ni.

Van bennük feszültség.

De a rádió nem szól. Találtam egy letört lábú alkatrészt az elemek mellett.
Gondolom a sok piszkálástól törött el az amúgy nem is vékony lába.

Rámértem az elemekre terhelten is, ugyanis hiába érintettem oda az alkatrészt
a letört lábához, a rádió csak kattogott. Nos ezeknek az elemeknek annyi.

Mivel a rádió nem szól, ezért kénytelen leszek szétszedni. Persze ha szól, akkor is
szétszedtem volna, de így már egy igencsak alapos okom is van rá. Nekem
persze mindegy. Akár van rá ok, akár nincs, jöjjön az a csavarhúzó!

Lefeszegettem a forgatógombról a díszlapot, mert már
tapasztalatból tudom, hogy ott van alatta a csavar.

Ahogy haladok előre, egyre csak csúnyul a rádió.

A forgatógomb alatt már nem volt több csavar, csak a
forgókondi közepe látszik ki a panellal körbevéve.

A jack aljzat tartócsavarját is leszedtem.

Ennyi az egész rádió! Szép, bár az alkatrészek állhatnának akár egyenesen is.

Nem egy bonyolult kapcsolás. Akár vissza is rajzolhatnám. Csak ugye minek?

Hol vezet, hol meg nem.

Megvakargattam a panelt, de jól látható, hogy nem jól látható.

Kínzószerszámos fiók.

Aprócska drótkorong.

Nagyobbacska Miniplex.

A balról belógó buzogány forma marófej volt éppen befogva a gépbe. Ez is jó
a paneltisztításhoz, de ez nem csak a koszt, hanem a panelt is eltünteti!

Jó hangja van.

Drótkorong előtt.

Drótkorong után.

A panel is milyen szép tiszta lett...

Persze a tisztaság nem segít a törésen, márpedig ez el van törve!

Az asztalon forrasztási segédanyagok, valamint korábbi forrasztások nyomai.

Most jön ez az elmaradhatatlan Weller páka. Majd szedek szét
ilyet is, mert (egészen véletlenül) van kettő az asztalomon.

Ezen a képen szerintem valaki erősen sántít!
Ne találgass, a beöntött tekercsecske az.

Na ezt aztán meggyógyítottam! Kapott egy szép drótmankót, a hóna alá kötve.

Fényesnek fényes lett, de az áramot azt nem vezeti!

Ezt is megdrótoztam. Egyszerűsége ellenére elég sok sebből vérzik ez a rádió.

Ezt persze kár volt mondanom. Mivel továbbra sem szólalt meg a rádió, ezért
találomra rámértem a multiméterrel a tekercsre. Mind a négy lába, mind
a másik háromhoz képest szakadt! Az egyik tekercs végét megtaláltam.
A másiknak mindkét vége jól láthatóan be van forrasztva, csak szakadt.

Még tiszta szerencse, hogy drótügyileg fel vagyok készülve ilyen esetekre!

Jó alaposan oda volt ragasztva a ferrit a panelhez. Gondoltam megmelegítem, mire
fel majd elenged a ragasztó, és leesik a ferrit. Mondom gondoltam! Ehelyett
ugyanis az történt, hogy hiába melengettem a pákával a ferritet, az csak
nem akart leesni. Aztán megpróbáltam lefeszegetni a ferritet. Ettől
persze már leesett, csakhogy először nem a ferrit! Mikor valami égető
fájdalmat éreztem az ujjamon, na akkor esett le, hogy az előbb én magam
melegítettem fel a ferritet. Anyámat! Mondtam szelíden, jó gyermekhez illőn.

Mint az látható, újratekercseltem a szakadt 15 menetet. A kombinált
fogó odafogja a ferritet a panelhez, amíg visszaragasztom.

Bal alsó fiók, ragasztópisztoly. Ott van az, csak el van bújva az akkus fúró alá.

Sajnos egyre vaksibb vagyok. Már nem látom, hogy melyik a drót, s melyik
a ragasztó által húzott szál. De persze gyorsan rájövök, hiszen
a ragasztó szála mindig elmegy a pákám elől.

Nem mondom, hogy szép lett, de masszívan oda van ragadva.

Össze is raktam, bár kissé még randa.

Szól a rádió.

A lapocskát PVC ragasztóval kellene felragasztani,
de sajnos csak Technokol Rapidot találtam.

Kiskombináció mindenféle egyéb kellékekből.

Már megint a szokásos rend van az asztalomon.

Ha már egyszer meleg volt a páka, megforrasztottam ezt is.

A rádió javítása kapcsán újabb tapasztalatokat, és ezt a kis vízhólyagot szereztem.

A sárga tollba épített rádió, a kínaiak válasza a kanadai rádiós fenyegetésre.

A hangszórós vétel nem éppen normális üzemmódja
ennek az apró rádiónak, de attól még tudja.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában...