Gázfáklya
(gondoltam biztosan jó lesz valamire)

Milyen szép a doboza... Amúgy nem is tudtam, hogy doboz is jár hozzá, mert nekem maga a tartalom tetszett meg. Már szemeztem vele egy ideje a piacon. Volt többféle változatban is, de mire eldöntöttem, hogy veszek egyet, na addigra már csak ez a típus volt, ráadásul ez volt belőle az utolsó darab. Mivel az eladó szerint üres a tartálya, ezért tele volt.
Woodpecker, azaz harkály. Gasbrenner, azaz gázégő. Ide kattintva pedig kiderül a kicsike eredete.
Butane powered torch, vagyis gázfáklya.
A felső a gázégő, az alsó pedig a talpa. Így legalább nem a fiók mélyén fog heverni.
Ez most vagy vagy a neve, vagy valaki szórakozott a szép kék 3D-s matricával
Jól néz ki!
Ezzel a gombbal lehet kikapcsolni.
Ezzel pedig be. Ez egyben egy zár is rajta. Ha eltekerjük balra, akkor hiába nyomkodjuk, nem fog begyulladni. Jó dolog ez ha valahova csak úgy egyszerűen be van vágva a szerszám.
Ezzel a piros pöcökkel lehet szabályozni a láng nagyságát.
Itt az alján lehet betölteni a gázt.
A sárga fekete színkombináció a természetben a veszélyes dolgokat jelzi. Úgymint: bogár, csiga, hal, hernyó, kígyó, lepke, madár, és pók. Ráadásképp mégis mi is lehetne veszélyesebb egy méhecskének öltözött óvodásnál? Szóval e telitalálat színvilág egy gázégőnek.
Íme a talp, melyben masszívan áll a szerkezet.
Szépnek ugyan szép láng jön ki az elején, no de lássuk, hogy használható-e?
Próbaképp kiforrasztottam vele egy kondenzátort egy bontásra váró panelből. A panel ugyan kicsit megégett, de ez nem számít. Miközben melengettem a kondenzátor lábait, két ellenállás csak úgy egyszerűen a saját súlyától kiesett a panelből. Szóval lehet vele dolgozni. Egy apróbb probléma azért van, mégpedig az, hogy nagyon büdös lesz, mikor kigyullad a panel.

Második menet

Itt most az a rész jött volna, hogy mit sikerült a gázégővel felgyújtanom. Ehelyett válogatott káromkodások közepette nekiálltam szétszedni ezt a vackot. Először kitekertem az aljából a szelepet.
Aztán rájöttem, hogy nem jöttem rá. Mármint a nyitjára, merthogy nem a szelep csavarja tartotta az alját. Végül találtam felül egy apró rejtett csavart.
Ez alá a fekete gumidugó alá volt eldugva.
Volt egy másik csavar is, ami szintén a tetejét tartotta. A változatosság kedvéért ez a kék színű matrica alá volt rejtve. Sajnos nem vettem észre, így nem csavarhúzóval oldottam meg, hanem izomból.
Ez a kis piros kar a gázszabályozó. Szerintem létezik olyan szabály, hogy meleget adó dologba nem építünk be hőre lágyuló alkatrészeket. Mivel ezt valóban így gondolom, ezen okból nem lennék jó bóvli gyártó.
 
Leírás angolul   Ez pedig valószínűleg Kínaiul van.
Nekem legalábbis biztosan.
Na itt van a bibi! Alul a fényes karocska nem akarta elzárni a gázt, pedig ez volna a dolga. Erőltettem egy picit, mire fel onnantól kezdve nem volt hajlandó begyulladni. A vastag fehér csőben megy a gáz az égőhöz, a vékony fehér pedig a gyújtószikrát viszi előre.

Elsőre ugyan nagyon jól néz ki a fényes alkatrészeivel, csakhogy közelebbről megnézve már nem. Finomkodhatnék, írhatnék enyhe vagy humoros, esetleg enyhén epébe mártott billentyűzettel kritikát, de kimondom inkább magyarul:

Ez kérlek úgy szar ahogy van!

Itt van a hiba! Annyira lötyög benne minden, hogy nem is működik.
Ezt a két sárga szépséget letéptem a helyéről.
Csavar volt alárejtve, méghozzá nem is egy.
Ez egy gumikarika az aljáról. Úgy össze van szerelve, hogy csak na! De vajon minek fektettek ennyi energiát ebbe a szarba? Nem lett volna jobb, ha egyszerűen csak patentos? Úgysem lehet használni semmire... Ha meg véletlenül lehet, akkor se sokáig.
A szelepet az összes olyan részén bezsíroztam, ahol csak mozog. Most már tudom mozgatni az amúgy mozgó alkatrészeket. Rohadt bóvli...
Munka közben csak úgy magától leesett róla ez a szép kék matrica. Erre csak annyit tudtam mondani, hogy legalább várd meg amíg letéplek!
Összeszereltem, kipróbáltam, működik. A jobb oldali sárgaság alatt egy apró fekete pötty látható. Ezt csípőfogóval vágtam ki az elzáró kar mozgásának útjából. Meg a másik irányból is egy ugyanilyen darabot. Akárhogy néztem, nem értettem, hogy hogyan tudott a karocska eredetileg mozogni.
Ilyen palackból lehet feltölteni a tartályát.
Megint kipróbáltam, és megint csak egy nyáklap akadt a kezembe. Könnyedén kiforrasztottam a panelből egy nyolclábú relét. Sajnos a panel éppen ugyanolyan büdös mikor meggyullad, mint amennyire tegnap.

Itt egy képes tájékoztató a doboz oldaláról, hogy szerintük ez a vacak mire jó.

 

Ékszerjavításra
Hegyes csőrű fogó szarráégetésére
Óraolvasztásra
Kínkeservesen összeállított modelljeink tönkretételére

Harmadik menet

Olyan nincs, hogy én valamit ne tudnék valamire felhasználni! Ha értelmes dologra nem, akkor legalább értelmetlenre. Mindegy, hogy kár vagy hasznon, csak történjen már valami!
Befogtam egy kiégett telefonizzót a gyorssatu kombinált fogómba.
Ez egy szokatlanul jól sikerült kép!
A láng megolvasztotta az üveget, mire fel az izzón belüli vákuum beszippantotta a lágy anyagot, s a frászt hozva rám pukkant egy nagyot. Szóval lehet üveget olvasztani ezzel a szerszámmal.
Elővettem egy darabka hármas lakkozott rézdrótot.
A vörösréz olvadás pontja 1083 C° Nyoma sem lett rajta olvadásnak, mindössze három dolgot sikerült elérnem:
- megfeketedett a réz
- leégett a lakkszigetelés
- megégettem az ujjam (a réz ugyanis igen jó hővezető)
Ebben a dobozban tartom a fenyőgyantát. Forrasztáshoz szoktam használni. Látszanak a kis kráterek, amiket a Weller páka hegyével olvasztottam.
Most már nem látszanak a gödröcskék, mert a nekinyomtam a lángot a gyanta felületének. Ha holnapig nem sikerül megálmodnom, hogy mire jó nekem ez a gázégő, akkor nem lesz negyedik menet.

Negyedik menet

Rengeteg panel hevert jobbra az asztalom előtt. Gondoltam mivel ma úgysincs kedvem máshoz, rombolok egy kicsit. A finomabb dolgokat kikapkodtam a pákával, a soklábú reléket pedig ezzel a gázforrasztó micsodával.
Szédítő tempóban jönnek ki a relék! Már csak csinálnom kellene belőlük valamit. Tényleg bele kellene húznom a szétszedtembe. Ha a nagy dögöket elpusztítanám, akkor lenne hely, fellélegeznék, játszanék (játszhatnék) olyat, hogy összeraktam. Álom álom édes álom...
Sokadik kép, sokadik selejt, de még ez a legjobb. Elsőre én magam sem láttam rajta a lényeget. A panel felett vannak felfelé szürke csíkok. Na az kérlek füst! A szó szoros értelmében ég a kezem alatt a munka!
Már megint üvegest játszottam. Vagyis a jelen biztosíték megolvasztása közben üveges szemekkel révedtem a semmibe.
- a kék a láng
- a fehéres valami a lángoló panel
- a fekete valami a háttérben a szétégett panel

Ötödik menet

Már megint hoztam egy rakás panelt. Tényleg nem vagyok normális! Mentségemre szolgáljon, hogy csak nem dobok ki egy telefonközpontot cakpakk! Legalább a hasznosíthatónak tűnő részeit elhoztam.
Gondoltam újra bevetem a gázlángot. Hipp hopp kijön minden a panelből ahogy kell. Persze nem ez történt. Kijönni ugyan kijött, csakhogy nem a szokásos lángméret! Sajnos nem készült fotó arról, amint épp félméteres láng csapott ki a szerszám elejéből. Meglepődni ugyan meglepődtem, de szerencsére nem ijedtem meg, nekünk ugyanis még cserépkályhánk van, ezért nem félek a tűztől, csak meglepetésemben elfelejtettem a fényképezőgéppel kattintgatni. Nézegettem mi baja lehet, de nem látszott rajta semmi hiba. Mikor legutóbb leraktam, akkor még egészen normálisan muzsikált.
Persze a dolgok így, vagyis úgy szoktak elromlani, hogy az előbb még jó volt. Abbahagyni ugyan abbahagyta fél perc után az óriáslángot, de sajnos nem csak azt, hanem egyben a normális lángot is. Cseberből vederbe. Az eddigi jól használható kb. három centis láng mérete lement egy centis méretűre. Anyádat! Mondtam neki barátságosan, majd újra szétszedtem. A lyukak lyukak, nincs sehol semmi dugulás.
Kiszedtem belőle ezt a kis pucukát. Ez volna a lángszabályozó szelepének karja, csakhogy nem csinál ez szart se! Se kisebb, se nagyobb nem lesz a láng. Ha leveszem legkisebbre, akkor is ugyanaz a lángméret marad, csak tíz másodperc múlva kialszik. Sajnos nem sikerült lefotóznom a lényeget, ez ugyanis nem kerek, hanem tojásdad! Mikor eltekerem, akkor a széle nekimegy egy felöntésnek, mire fel elkezdi oldalra nyomni a szelepet. Ez egyszerűen szarul van megcsinálva. Ritkán szidok ennyire valamit, de ezt most nagyon, mert arra mindig berágok, mikor egy szerszámot munka közben kell javítani.
Mérgemben ki sem forrasztottam a panelből ezt a Z80-as processzort. Nagyon mérges lettem erre a szarra! Három percig megy, aztán kialszik a lángja. Fújni fúj, jön a gáz, de kialszik. Ha begyújtom, akkor újra azonnal kialszik. Ha leteszem fél percre, akkor újragyújtható, és megint megy néhány percet.
Itt ez a jó kis eprom. Mivel nem tudják a jövőt, mosolyognak rám a bitek az ablak mögül.
Na most röhögj a pofámba! Mint az a képen jól látható, a láng mérete már alig van egy centi. A megfaragott piros gázszabályozó karocskát tekerhetem ahová akarom. Csak annyit sikerült elérnem, hogy hiába kapcsolom ki a másik gombbal, csak azért sem alszik el. Ha leteszem kikapcsolva, akkor pedig fél perc múlva elalszik. Teljesen szét kell majd szednem a szelep részt, mert ott lehet valami nagyobb galiba.
Ezt az ablakot meg tankérem véletlenül betörtem! Addig addig melengettem, míg nem történt semmi. Két perc múlva eluntam a dolgot, s mikor elvettem róla a lángot, akkor jól hallható roppanással betörött az üveg.
Azért csak szétbarmoltam a paneleket! Lett egy újabb halom alkatrészem. Tényleg kéne egy összeraktam project is, különben még rontópál hírem fog terjedni. Ahogy ez a szétszedtem project halad, idővel biztosan bontópál hírem fog terjedni. Van az asztalom alatt egy rádió, amit direkt bontani vettem a Verseny utcai piacon.
A rádió abból 15.000 forintos Unitra toronyból való, amiben az a magnó volt, aminek motor mozgatta ki be a fiókját. Ugyan eltüzelni nem fogom, mint mondjuk a paneleket (ez látható balra), de valószínűleg apró morzsákra fogom reszelni a szerencsétlent.
De előbb még eszem egy kis fasírt mixet krumplipürével és barnamártással.

Hatodik menet

A párom azt mondta, hogy csinál nekem húsvétra egy ilyen nyulat. Hadéljen... El kellett mennem barna dekorációs gumilapért, anélkül ugyanis nem nyúl a nyúl! Nézegetem a boltban a polcokat, miközben a kasszára várok. Na mi van a polc tetején? Igen! Egy WPT-5000-res! Tessen már mondani, mibe fáj egy ilyen? 7.500 forint, jött a válasz némi vonalkód leolvasása után. Akkor én egészen jól jártam, hiszen nekem csak 1680 forintom bánta. Na itt a vége, fuss el véle...

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.