Fiam számítógépének alaplapja
(hátha nem kell újat venni)
|
|
Részemről egyértelműen nem szeretem a rendetlenséget a szobámban. Ennek ellenére mindig rendetlenség van, csak nem szeretem. Mikor ekkora a tumultus az asztalomon, na az ellen pedig pláne tiltakozom! A fiam számítógépe megadta magát, és ugye az ember a kölkéért mindent. Az LCD monitorba - mint az látható - az előbb már sikerült némi életet lehelnem, a PC azonban még mindig beteg. Apa pukkant valami a gépben, mondta Gergő, mire fel magam is mondtam valamit, amit most inkább nem részleteznék. |
 |
Először csak az XP nem indult be, de a Vista még járt, majd már a Vista is belefagyott a bootolásba. Kipróbáltam egy CD-ről futó miniPE-XT-vel, de már erről sem tudott felállni a gép, azaz nem a merevlemezre telepített operációs rendszerekkel van a hiba. |
 |
Igaza volt a gyereknek, mert tényleg pukkant valami a gépében. Ezt onnan tudom, hogy egy jó hónapja belenéztem a dobozba, s szörnyülködve konstatáltam, hogy az alaplapi szűrőkondenzátorok - mint a rózsa - ki vannak nyílva. Hiába no, itt a tavasz. A bal oldali kondin az látszik, hogy kézzel visszanyomtam a kinyílt tetejét, a jobb oldali kondi pedig már ezen akcióm óta puffadt fel. |
 |
Egyszer volt, hol nem volt, volt három szűrőkondenzátor. Jól érezték magukat, meleg helyen voltak, végezték a dolgukat becsülettel. Egyszer csak úgy gondolták, hogy márpedig ők elindulnak. Ahogy mentek mendegéltek, odaértek egy kerekerdőhöz. Haladtak befelé az erdőbe, s hogy, hogy nem, egyszer csak odaértek egy kivágott fához. Nem volt kedvük megkerülni, ezért átmásztak rajta. Na így történt, hogy a három kondenzátor tönkrement. |
 |
Íme két újabb kinyílt kondi a PCI buszcsatlakozók között. |
 |
Ez a kép csak azért készült, hogy ne kelljen keresgélnem melyik drót hová való. Mert ugye kiszedtem az alaplapot, gondolom megjavítom, majd visszaszerelem a helyére. Merész vállalkozás, de egy próbát azért mindenképp megér. |
 |
Azt húzd cigány! Hogy elhagyott a babám! Kondenzátor nyílásának ideeején! (tervbe volt véve, hogy ezt fel is éneklem, de ennyire még én sem vagyok gonosz) |
 |
Még három hibás kondi. |
 |
Csak ismételni tudnám magamat... |
 |
Ezt is megérintette a tavasz... |
 |
Na végre egy igazán jól sikerült fotó! Még a kondenzátorból kitüremkedő papírszigetelés is látszik. 24 darab kondit szedtem ki az alaplapból. Persze nem mind volt hibás. No de merjek benne hagyni egyet is ebből a típusból? |
 |
1000 mikrofarád 6,3 voltos kondiból kéne 25 darab. Az előbb 24-et írtam, mert annyi kondit szedtem ki, de 25-nek volt helye az alaplapban. Persze sejtettem, hogy nem fogok találni ennyit az elkós dobozomban. Tulajdonképpen egyet sem találtam! Akkor ennyit mára az alkatrészgyűjteményem hasznosságáról... |
 |
Íme az alaplap kondik nélkül. Rohadt nehéz volt kiszedni őket! Nyolcas csúcsot tettem a Wellerbe, de így is kb. fél percig kellett nyomni a pákát a panelnak, mire az ón annyira felmelegedett, hogy kijöjjön a kondi mindkét lába. Közben persze végig úgy éreztem, hogy szénné égetem az alaplapot! Már tűzforró volt a kondi, már nem tudtam kézzel fogni, de még meg sem mozdult! Ha meg sikerült felmelegednie az ónnak, akkor simán kiesett a kondi a súlyánál fogva. Kivéve azt az egyet, amihez nem fértem hozzá kézzel, mert az csak harmadik melegítésre jött ki, de még akkor is csak úgy, hogy fogóval húztam. |
 |
Itt vannak a kiszedett kondik. Pusztán kíváncsiságból lemértem őket a kapacitásmérőmmel. Volt amire ezer mikrofarádot mutatott a műszer, voszont volt amire már csak egyet. Mondjuk egyre megy, illetve mind a szemétbe. Vagyis nem, mert az asszony elkérte a hibás kondikat. Azt mondta szép zöld döndöcske, fűz belőle valamit. |
 |
Bementem a legközelebbi boltba, amit amúgy Elektro Kontha-nak hívnak, és Budapesten található az Üllői út 68. szám alatt. Szórj elém gyöngyöket szóltam esdeklőn az eladóhoz, s imám meghallgattatott. |
 |
Ugyan nem 1000 mikorósak a kondik, hanem 1.200, de a több az semmiképp sem baj. Remélem tartósabbak lesznek, mint az eredeti eresztés. Alant már az új kondik hosszú lábai kandikálnak ki a panelből. |
 |
Persze az nem úgy van, hogy csak úgy egyszerűen bedugom őket a régiek helyére, a régi kondi kiforrasztásakor ugyanis nem keletkezik lyuk! Ónszippantó nem játszik, mert egyszerűen képtelenség annyira felmelegíteni a panelt a mélyben meghúzódó rengeteg viától (melyek amúgy a panel belső rétegei), hogy a szippantó kirántsa az ónt. Egy kiváló barátom az injekciós tűt javasolta, csakhogy abból egyetlen darabot sem találtam! Végül a Miniplex fúrógép tokmányába fogott gombostűvel oldottam meg a dolgot. Az egyik oldalról a pákát nyomtam, a másik oldalról pedig a tűt. Mikor a tű átjött, akkor elvettem a pákát, s közben forgattam a tokmányt, hogy ne szoruljon bele a tű a lyukba. |
 |
Mindeközben varázsszavakat mormoltam, de azok a szavak súlyos szakmai titoknak minősülnek. Ha elárulnám őket, meg kellene, hogy öljelek! Mindenki használja csak bátran a saját megszokott és jól bevált káromkodásait. Ez a négy kondi megmaradt. Illetve nem is volt több a boltban, mert mindet elhoztam a dobozból. |
 |
A panel lyukai immáron bevannak töltve a friss kondenzátorokkal. Amúgy nem volt 1.000 forint a 25 darab kondi. Vagyis egy próbát mindenképpen megér, mielőtt új alaplapot vennék, leginkább öt számjegyű összegért. Persze a gyerek egy új gépnek is tudott volna örülni... |
 |
Beszereltem az alaplapot, de a memóriamodulokat és a meghajtókat nem nyomtam a helyükre. Mert ugye lehet, hogy valamit elkövettem, amitől aztán minden elolvad, szóval jobb az úgy, ha legalább valami megmarad a gépből. Bekapcsoltam a masinát, ami egyből sípolt, mert nem látta a RAM modulokat. Ha ezt megtette, akkor van, akarom mondani maradt, pontosabban szólva újra lett benne élet. |
 |
Visszatettem a videókártyát, bedugtam a maradék kábeleket, majd megnyomtam a power gombot, mire fel elindult a gép. Szépen bootol, majd fel is áll mind az XP, mind pedig a Vista. Vagyis malacom volt! A malac azt mondta, hogy totál befog pörögni, ha be merem kapcsolni alatta a gépet, miközben épp nagyban a ventilátoron áll. |
 |
Gyerek örül, apa örül, pénztárca örül. |