Vonalvizsgáló műszer
(megint egyel kevesebb)
Nagyon szép ez műszer! Hát még ha fénykorában láttátok volna. Egy erős csupa fém, de azért gömbölyded diplomatatáskába volt beépítve. (amit most épp szerszámosnak használok) |
Power kapcsoló az oldalfalon. Eredetileg volt hozzá egy dugasztáp is, de az az idők folyamán valahova elkeveredett. A felirat szerint akár egyen, akár váltófeszültségről üzemképes. |
A műszer műszere. Mér feszültséget, ellenállást, valamint jelszintet is decibelben. Igazándiból ez a műszer tetszett meg. Gondoltam éppen jó lesz a soha el nem készülő tápegységembe. |
Nyomógombos hívómű. Mekkora szám volt ez, mikor a 80-as években elkezdték behordani Bécsből az úgynevezett ruhakefe telefonokat. Akkoriban mindenki ilyet szeretett volna. No persze a lehető legolcsóbbat vette. A külföldi telefonközpontok tipikusan 48 voltosak voltak, a nálunk rendszeresített elektromechanikus régiségek pedig 60 voltosak. Szerencsétlen kapcsolótranzisztorok meg nem bírták a túlfeszültséget. |
Hihetetlen! A képen az látszik, hogy az amúgy piros és zöld színben pompázó LED-eket sikerült egységesen fekete színűre fotóznom. Ha akarom sem sikerülne még egyszer. (reméljük nem is fog) |
A kijelző. Világít amúgy, de csak egy rövidke időre. Adtam a műszernek áramot a tápegységemből. Nyomogattam a gombokat, meg kapcsolgattam a kapcsolókat. Néha felvillantak a számok, de mire exponáltam, addigra már megint csak a sötétség... |
Ritka masszív egy valami. Körben erős doboz, szemből három milliméter vastag alumínium előlap. Mai termékmenedzser valószínűleg hülyét kapna ennyi anyagpazarlás láttán. |
Ez a kép volt már egyszer, csak akkor jobban sikerült. |
Ez egy úgynevezett kapcsolóüzemű tápegység. Pontosabban szólva egy transzverter. Majd rá is mérek, hogy tudjam mit csinál. Régen az ilyen paneleket gyűjtöttem. Szépen feliratoztam a lábait, és ha épp olyan kellett amilyen volt, akkor építés helyett egyszerűen csak csak előkaptam a dobozomból. |
Ez nem az előző kép közelebbi nézete, hanem ez már egy másik tápegység. Mégis mi a csudának kellett bele kettő? |
Az első táp panelje hülye szögből fotózva. A kék kondi és a fazékvasmag között hatalmas tranyók sejlenek. |
A második táp paneljének széle. +5, +8, nulla, és 48 voltos kimenet. De mégis mi a csudának kell két tápegységet sorba kötni? |
Elővettem a műszerem és belemértem a dobozba. Oldalról beküldtem 24 volt váltót. Az első táp ebből csinál 60 voltot. A második ebből a 60 voltból csinálja a többit. Ez valószínűleg azért lehetett így megoldva, hogy a doboz képes legyen külső tápegység nélkül is működni. Ilyenkor valószínűleg a vonali 60 voltról járt, ezért lehet ez a furcsa megoldású tápelrendezés. |
Kinyitottam az átmeneti csavaros dobozom. Ebben csak addig vannak a csavarok, amíg a helyükre nem teszem őket. Szóval nagyon sokáig... |
Tekergetem kifelé a csavarokat és dobálom a doboz felé. No persze rosszul célzok, így jut belőlük mindenhova. |
Jaj! Páka! Jaj! |
Ez egy négyes feszültség komparátor. Onnan vagyok ilyen okos, hogy megnéztem a neten. Ha már úgyis néztem, akkor persze letöltöttem az adatlapját is. |
Ez meg egy régi NEC (Nippon Electric Company) processzor. Az Internet szerint 80 dollárért adják. Én meg kivágom a szemetesbe. Szórom a pénzt... |
Ez egy relé. Ma ilyen nagyon okos vagyok. Tungsram gyártmány, ami rá is van írva grétával. |
Van egy szép nagy piros trafó is a panelen. |
Balra a hagyományos önhang csökkentő áramkör trafócskája látható. Tőle jobbra a mérőműszer hátsó kinyúló része töri át a panelt. |
Kivettem az első táp panelját. |
Egy mai hasonló célú panellel szemben, ez még egy alkatrésztemető. Ennyi bizbasz mindössze ahhoz, hogy 24-ből 60 volt legyen... No de nézzük csak sorjában. |
Két darab 4011-es Cmos IC. Ezek állították elő a vezérlőjelet. |
Ez a BD241-es tranzisztor "csak" a tápegység belső részeinek szükséges tápfeszültséget állította elő. |
A fazékmagos trafóba ez a két BD250-es tranzisztor pumpálta az energiát. Mögöttük az őket vezérlő BC301-esek, jobbra egy BF259-es, ami a BU406-ost vezérelte. Ez tényleg egy alkatrésztemető... |
Már úgyis fogytán voltak a kapcsolóim. Pedig mennyi volt belőlük... Egyszer jól bevásároltam Urbán úr boltjában. Nem kifejezetten kapcsolóért mentem, de az lett belőle. Vettem egy dobozt, ami mindössze háromszázért rogyásig volt ilyen aranyos kis kapcsolókkal. Ráadásul a doboz háta tele volt RCA aljzatokkal, amiért tulajdonképpen odamentem. |
Szemeztem ezzel a jó öreg TBA810-essel, de végül nem szedtem ki. |
Ez a kettő megmaradt. A hangszórót azonnal bevetem a következő szétszedtemben. A műszerrel pedig más egyéb terveim vannak. Egy a mostaninál egyszerűbb és kisebb tápegység készítése lett betervezve. Meg ne kérdezd minek! Azt meg pláne ne, hogy mikor lesz készen... |