Univerzális akkutöltő
(kamerák akkuihoz)

A dobozból kivett termosztát után - valószínűleg azért, mert ez volt felülről nézve
a következő - a szintén lomtalanítási eredettel rendelkező akkutöltő következett.

 

 

   Ez a valami is éppen olyan, mint mondjuk az iratmegsemmisítő. Már úgy értem azért, mert már első ránézésre is teljesen egyértelmű volt, hogy egy igen kiváló szétszedtem alany fog válni belőle. Mondhatni ezen gondolatmenetet követve telt meg az előző képen látható doboz.
  
Hogy ahhoz mire kell gondoljak, hogy végre kiürüljön, na arra viszont eddig sajnos még nem jöttem rá. Arra viszont már igen, hogy ez egy univerzális töltő a videokamerák különféle formájú akkuihoz. A fehér matrica feliratai egyszerűen nem szorulnak magyarázatra.

 

 

Tölt, kimerít, és még azt is mutatja, hogy hol tart.

 

 

Egyes akkuknak a rövidebbik szélükön van a csatlakozójuk.

 

 

   Míg más típusoknak a legnagyobb felületű oldalukon. Az persze igaz, hogy nem mindegyiknek pont ugyanott, és még a feszültség és töltőáram igények is eltérnek, ezt azonban a korábban látott kapcsolóval be tudjuk állítani.

 

 

Az első kapcsolóval azt tudjuk beállítani, hogy magától merítse, majd töltse is fel
az akkut, vagy csak töltse. A START gomb indít, míg a TEST gomb tesztel.

 

 

   Az interneten a hama 46320 névre rákeresve kiderült, hogy valaha létezett
hozzá egy közbetét, hogy a kisebb méretű akkukat is rá lehessen tenni. Ez persze, mert trehányul lett kidobva, nem volt mellette a fűben.

 

 

Ide a hozzáadott dugasztápot kellett csatlakoztatni, vagy autós
töltés esetén egy szivargyújtó csatlakozó végű kábelt.

 

 

Ez itt a fedele belülről. Mindössze az a részlet érdemel benne említést, ahogy
a kapcsoló a tologatásakor hol az egyik, hol a másik csatlakozólábat tolja ki.

 

 

Szó nincs róla, hogy ki lennének belőle spórolva az alkatrészek!

 

 

   Ezt a rengeteg egyforma értékű ellenállást - utólag - nem tudtam mire vélni. Mondjuk ha nem tökítettem volna el a panel másik oldaláról készült képet, akkor ha onnan nézve párhuzamosan vannak kötve, akkor ezek az alkatrészek képezik azt a terhelést, amivel a töltő lemeríti az akkut.
  
Hogy miért nem mentem ki az előszobába, hoztam be, majd szedtem szét újra a töltőt? Azért nem, mert most épp úgy állok a dolgokkal, hogy egy csomó mindent szétszedtem, és vagy elrendeztem a róluk készült képeket, vagy nem, de magukat a tárgyakat már vagy kidobtam, vagy becsomagoltam, aztán jó mélyre eltettem.

 

 

   Vagyis mire odaértem, hogy megírjam a képekhez ezeket a betűket, addigra ez a töltő már rég a pincében hevert, védelmül folpackba tekerve, betömve a polcba a többi kacatom közé.
  
Hogy aztán elő fogom-e venni valaha is, az mondjuk annak függvénye, hogy idővel kerül-e hozzá egy feltölteni való kameraakku. (vagy annak, hogy kereséskor megtalálom-e) Az én Panasonic M7-es kamerám akkujához speciel nem jó, de ahhoz már amúgy is készítettem egy saját töltőt.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.