Számítógépem szét és összeszerelése
(hardverbővítés okából kifolyólag)
|
|
Nincs itt semmi érdekes. Ez a gépház csak azért ilyen nagy, mert ennél nagyobb nem fért be az asztalom mögé. Részemről egy kissé túlzásnak is éreztem a 6 nagymeghajtó helyet, mikor vettem ezt a számítógépházat. Az előző házban sosem fértem el rendesen, most meg egy kicsit talán túl is lőttem a célon, de legalább fiókba tehettem az összes wincsesztert. Fő a mobilitás! Meg persze az, hogy ne kelljen folyton szerelgetni. Aztán van még itt olyan, hogy évek hosszú sora alatt felgyűltek az mp3 CD-k. Nem sok, talán úgy 170 darab jöhetett össze. No de minek vannak? Nem is hallgatom a rajtuk található zenéket! Ki fog folyton lemezeket ki-be rakosgatni, meg számokat keresgélni? Még a katalogizálás is csak fél megoldás volna. Mivel a hely nagyon fogytán van, ezért keresnem kellett valami megoldást. Azt találtam ki, hogy veszek egy nagy HDD-t, rámásolom a CD-k tartalmát, majd elrendezgetem az anyagot. Meghallgathatom amit akarok. Veszek egy DVD írót, mert azon a lemezen sokkal több adat fér el, s ha kidobom az immáron feleslegessé vált CD lemezeket, akkor több hely lesz a polcon. |
|
|
Íme a beépítésre váró frissen vásárolt hardverek. PCI IDE RAID kártya, NEC DVD író, és egy beépítő keret a 320 Gigás wincseszternek. Aztán vannak még itt egyéb kellékek, úgymint "Y" tápelosztó kábel, meg IDE kábelek különböző hosszúságokban. A hardverek egyébként a Guga BT.-ből származnak. Olcsó, korrekt, bruttó 10 rugó felett Budapesten ingyen házhoz szállít. Sajnos közben vidékre költözött, majd megszűnt. |
|
|
Ezen a résen keresztül kell kihúznom a számítógép hátába döfött kábeleket. Az, hogy a rés nem látszik, az azért van, mert nem is nagyon van rés. Elsőnek a talpmasszírozó görgős micsodát kell kivenni az asztal alól. Ez egy nagyszerű találmány! Jó érzés. Mármint nem visz rá a jó érzés, hogy használjam. Iszonyat egy nyekergő hangja van a fa tengelyen forgó bütykös fa karikáknak. Miközben a talpamat masszírozza, a födémen keresztül az alattunk lakó hallóidegszőreit is erősen stimulálja. A saját fülemről már nem is beszélve! |
|
|
Először kivesszem az alsó fiókot, melyben kábelek találhatók. Számuk erősen megcsappant, miután egy egész fáskosárra valót vittem le belőlük a pincébe. Valószínűleg soha többet nem veszem őket elő, de egyetlen szálat sincs szívem kidobni. |
|
|
A másik kiszedett fiókban is kábelek vannak. Tudjátok hogy van az... Hátha egyszer még össze kell kötnöm valamit valamivel. Például a kellemeset a hasznossal. Megiszom egy doboz sört, majd az üres dobozzal hátba dobom az asszonyt. Figyu mán Maca! Hozzál csak menten egy másikat! |
|
|
Most már látszik a rés. Igaz, hogy csak a szakértő szem számára. A lényeg persze az, hogy hozzáférek a kábelekhez és csatlakozókhoz. Nem kényelmes, de valamit valamiért. Mármint a drótok nem látszásáért cserébe, mikor látni akarom őket, jön a nehézség, illetve megy. Mármint én megyek le nehezen az asztal alá, a keskeny résen keresztül kirángatni a kábeleket. |
|
|
Bedugtam a fényképezőgépet az asztal mögé, hogy lássam mit látnék, ha beférne a fejem a résen. Semmi meglepő. Néha egy pók vagy egy betévedt hangya. Mivel nem látok be, így a tapintásra kell hagyatkoznom. Most még nem is nehéz, hiszen kifelé kell húzogatni a kábeleket. No de majd mikor vissza kell őket dugdosni! Persze az sem annyira vészes. Foglalkozásomnál fogva (telefon szerelő) rutinosan tapogatok ki mindenféle csatlakozókat vakon, és beléjük is találok a dugókkal. Persze vannak történetek. Egyszer bedugtam egy gépbe a LAN kábelt. Vakon, mert nem lehetett kiszedni a gépet a helyéről. Furán kattant a csatlakozó, majd egyből be is esett, ugyanis nem volt ott a szögletes lyuk mögött az alaplapi hálókártya. A kis plexi pöcök pedig nem hagyta hogy kihúzzam a kábelt. Minél jobban húztam, annál jobban kinyílt, és tett keresztbe a szándékomnak. A vége az lett, hogy fogtam egy másik kábelt, és bedugtam az immáron kitapogatott valódi hálózati kártyába. A kihúzhatatlan kábelt meg vakon elvágtam csípőfogóval. Azóta is ott hever szomorúan a gépházban a levágott plug. |
|
|
Ez egy érdekes részlet. Ez a góliát elem támasztja ki a gépházat felülről, mert folyton berezonált a doboz. Azt mondta zumm zumm. Egyszerűen nem tudtam megoldani a problémát. Próbálkoztam ezzel azzal, míg végül a rezonanciát okozó 120 Gigás Samsung HDD beadta az unalmast, és a rezonanciával együtt az adataim is az enyészeté lettek. A zajt amúgy a két Samsung HDD fordulatszáma közötti különbség okozta. |
|
|
Íme a kitámasztás elemei. Köszönet Reginának a góliát elemért, a gumi izé pedig egy Telindus ADSL NT talpa. Persze ezek lényegtelen információk, mindössze zseniális "bármit fel tudok használni" képességemre szerettem volna egy pillanatra ráirányítani a figyelmet. |
|
|
A kábelek kihúzása és a kitámasztás kiszerelése után egy könnyed mozdulattal ki lehet húzni a gépet az asztal mögül. Ez azért is lehetséges, merthogy kerekeket szereltem rá. Nem is értem, hogy hogyan gondolták a gyártók, hogy egy ekkora toronyházat kerekek nélkül adnak el. Eredetileg két széles talpa volt, amit amúgy még mindig őrzök valahol, mert ugye hátha egyszer még jó lesz valamire. |
|
|
Kibújt a szög a zsákból! Akarom mondani a gép a résből. Jó helye van ennek itt az asztal mögött. A hely szűkössége miatt került ide. Máshol el sem fért volna. Elődje - ami egy fekvő ház volt - az asztalomon lévő pult tetejére volt helyezve. Na az sem volt egy egyszerű eset, mikor bele kellett nyúlni! Ezt ki kell szedni a helyéről, ahhoz meg fel kellett állni az asztalra, majd kinyitni a zsanéros gépházat. Persze ez csak félig sikerülhetett a gép felett található polcoktól. Egyszer lesz egy nagy lakásom, amiben semmi sem lesz semmihez közelebb egy méternél. No persze... |
|
|
Íme egy fotó az asztal mögötti résről. Az alul látható fehér bútorlapra azért volt szükség, hogy a parketta faltól való kifelé dőlését kiegyenlítse. Kicsit görbe csak a padló, amitől a gép nekidőlt az asztal hátának a bútorlapos vízszintezés nélkül. No meg a kábelek is szépen elférnek a lap alatt. A két fekete gumilap elkopott egéralátét. Rezonanciacsökkentés miatt tettem őket oda. Ez persze nem sokat használt, viszont ha rakom vissza a gépet, akkor a kerekei biztosan beletalálnak az eredeti pozícióba. Utólag kiderült hasznos funkció, hogy a gumilapba süllyedt kerekek miatt a gép nem csúszik be az asztal mögé, mikor mondjuk betolok egy HDD fiókot az elejébe. |
|
|
Mikor szétszedek valamit, akkor mindig ilyen kis műanyag dobozkákba rakom a csavarokat. Mindet vissza is szoktam tekerni! Szóval nem lenne belőlem jó autószerelő. Amúgy pedig nem! Nem igaz, hogy nem gyűjtöm a csavarokat! Ugyan visszatekerem őket a helyükre, de közben irigy pillantásokat vetek az éppen szerelt gépre. |
|
|
Ez itt a masina teteje. A lyukon kilátszik a nagy floppy meghajtó mechanikája. Mikor összeraktam a gépet, egyszerűen nem volt hová tenni hirtelenjében a szobámban a nagymeghajtót. Itt meg épp elfért. A kis rózsaszín izék a rezonancia csökkentését szolgálnák. Nem mondom, hogy teljesen hatástalan, de attól még, hogy nem mondom... |
|
|
Tettem mindenhová rózsaszín csíkocskákat. Az igazi megoldás persze a rezonáló HDD cseréje volt. Segített volna még a dolgon a számítógép vázat borító vaslemez ház cseréje valami tömör, illetve nagyobb tömegű anyagra, például rétegelt lemez. Le is vettem a méretet a dobozról. Már éppen indultam volna a pincébe fűrészelni, mikor még szerencsére éppen idejében rájöttem, hogyha a ház két centivel szélesebb, akkor már nem fér vissza az asztal mögé. |
|
|
Igen, igen. Mégiscsak került egy kis rétegelt lemez a gépbe. Mivel a ház hatalmas oldala eredetileg teljesen merevítetlen volt, ezért könnyedén berezonált. Elég volt megpöckölni a gép oldalát, és máris mennydörgő hang volt hallható. Gondoltam odacsavarozom középen. Persze nem volt mihez. No nem mintha nem boldogulnék holmi vaslemezzel a szerszámaimmal, de egy darab fa beépítése sokkal gyorsabban és egyszerűbben ment. |
|
|
Ide is került egy kis rétegelt lemez. Szeretem ezt az anyagot na! A processzorra való olcsó ventilátorok motorjának csapágyazása igen gyorsan beadja a kulcsot. Ki ne hallott volna még kerregő processzor hűtő ventilátort. A házhűtő ventilátorok nagyobb csapágyúak, fele fordulatszámmal pörögnek, viszont esetemben kétszer akkorák mint a hűtőborda. Ezért barkácsoltam a hűtőtönk és a sokkal nagyobb ventilátor közé fából egy távtartó betétet. |
|
|
Ez egy túlfeszültségvédő. Remélem nem lesz szükség a beavatkozására. Ettől persze még nem árt az óvatosság. Akkoriban mikor vettem, sok legenda járta a kipukkant ATX tápegységek által másvilágra repített komplett hardver rendszerekről. |
|
|
Ez sem egy akármi részlet. A piros vezeték másik vége a kis floppy tápkábelére van forrasztva. Erről a drótról kapta a +5 voltot a videokártyám. Szóval az úgy volt, hogy az ABIT VH6T alaplap, ez a nagy torony ház, és a Manli Savage videokártya majdnem mind szabványos, szóval biztosan tűrésen belül vannak, de nem képesek hárman együttműködni. A videó kártya nem megy bele rendesen az AGP slotba. Először a videó kártya repült el. A következő kártyát már belereszeltem a házba. Valami így sem tetszett neki, mert egy év múlva elégett az alaplapon a +5 voltot a videó kártyához vezető fóliacsík. Ekkor lett szükség erre a plusz drótdarabra. |
|
|
Íme egy fotó a gépház oldalát merevítő fadarab igen fejlett technológiát alkalmazó rögzítéséről. Ezeket a tépőszalagokat nagyon sok mindenre fel lehet használni. Példának okáért ha ezzel megkötözöl valakit, az tuti hogy nem fog csomózással kiszabadulni. |
|
Ez az eredeti állapot. A felesleges fedőlemezt már le is vettem, hogy már csak a nagy FDD-t kelljen kiszerelni. Ez persze nem ennyire egyszerű, mert a két felső wincseszter fiókot egyel lentebb kell tenni, hogy logikailag legalább közelítőleg helyes sorrendben legyenek a meghajtók. Jó ez a sok hely, mert végre rendesen elfér a dobozban a rengeteg hardver. Annyi a hely, hogy szinte beülhetek a kacatok közé a házba. Ami még jól sikerült, az a ház hűtése. Éppen csak kézmelegek a meghajtók. Az előző házról ezt nem lehetett elmondani. Tele kellett raknom plusz ventilátorokkal, mégis minden forrt a dobozban. A 3,2-es melegedős Quantum HDD csapágya valósággal visított, mikor elkezdett besülni a melegtől. |
|
|
Nagy floppy meghajtó. Béke poraira. Mekkora nagy durranás volt egy ilyen a kazettás magnók után... Bekapcsolva szemmel láthatóan lomhán döcög a fejmozgató mechanika. Persze még így is sokkalta gyorsabb, mint egy soros kiolvasású szalagos meghajtó. Majd elteszem valahová emléknek. |
|
|
A beépítésre váró HDD fiók keretében valaki brutális módon elvágta az előlapi kapcsolóhoz menő kábeleket. Nyomozásom eredménye azt állapította meg, hogy én magam voltam az elkövető, merthogy az előlapba épített apró kapcsoló szerintem alkalmatlan a HDD által felvett áram biztonságos kapcsolására. Amúgy is ki akar itt hotswappolni? A kábelek elvágása után persze össze kell forrasztani a helyüket a nyáklapon. |
|
|
Balra az ipszilon tápelosztó, jobbról beledöfve a kedvenc bonctűm. A csatlakozóban az anya részekben a lyukat oválisra szoktam roggyantani a tűvel. Ha egy ilyen tápcsatlakozót könnyedén, mondhatni egyetlen mozdulattal, mindenféle erőlködés nélkül sikerült a helyére dugnod, akkor nem tápellátást hoztál létre, hanem egy kontakthibát. Szerintem... |
|
|
Négy darab IDE kábel. Tulajdonképpen csak kettő kell, hiszen két eszközt vettem. Vettem két rövid, és egy hosszú kábelt. Volt még egy rövid kábel a RAID kártya dobozában is. Azaz most van egy jó kábelem, meg három rövid, ami nem ér el a doboz másik végében található kártyáig. Ennyit a szervezésről. Az asztalom alól kihúzott kábeles fiókokban szerencsére van még két IDE kábel. Az viszont már kevésbé szerencsés, hogy mind a kettő rövid típus. Akkor ennyit mára az asztalfiókok hasznosságáról... |
|
|
Beszereltem felülre a HDD beépítő keretet, alá meg a DVD írót. Majd kisvártatva rájöttem, hogy a rendszert tartalmazó wincsesztereim kivételével mind slave-nek vannak jumperolva. Történelmileg így alakult ki. Tehát meg kell fordítani a két meghajtót logikai okból, valamint azért is, hogy a mester eszköz legyen a kábel végén. Így az egyetlen megfelelő hosszúságú kábelre rádughatom a két eszközt. |
|
|
A fenti képen látható, hogyan lehet kitekerni a csavart a HDD beépítő keretből, amennyiben azt megfelelő erősséggel sikerült meghúzni. Sehogy sem lehet kitekerni! A csavar belenő a réz anyába, ahogy kell. A műanyagba fröccsöntött réz menetes rész pedig elforog. Csípőfogóval viszont egy könnyed mozdulattal kiemelhető. Most értettem meg, hogy a metrikus csavarokon túlmenőleg, miért adnak a HDD beépítő kerethez lemezcsavarokat is. |
|
|
A gépház sarkában árválkodik a modemem. Ez a 33,6-os modem akkor volt 10.000 forint, mikor ez a szám még jelentett valamit. Valamikor 1998 év végén vásároltam. Először egy a Petőfi csarnokban a bolhapiacon párszáz forintért vásárolt 2.400-as modemmel lett beüzemelve az internet, hogy lássam megy-e egyáltalán, meg persze azért is, hogy megtudjam érdekel-e engem ez a dolog. |
|
|
Ki lett cserélve a modem egy IDE RAID kártyára. Azért ha kell, van még itthon modemem, külső soros portos, meg USB-s is. Van is telefonos kapcsolat létrehozva. Nemrég valamiért egyik délután nem ment az ADSL, ezért kínomban, hogy legalább a leveleim elérjem, csináltam egy betárcsázós kapcsolatot. Még tiszta szerencse, hogy fel volt írva a telefonszám és a beállítások! |
|
|
Itt megállva azon gondolkodtam, hogy vajon melyik csatlakozóba dugjam be a kábelt a kettő közül. A kártyához adott papír alapú útmutatóban ugyanis nincsen rajz. Valószínűleg a driver lemezen van a leírás. No de a számítógép éppen szét van szedve. Eldöntöttem a dolgot hirtelen felindulásból. Mivel a kábel végén kék színű volt a csatlakozó, ezért a kék színű aljzatba dugtam be. |
|
|
Gondoltam kipróbálom a gépet mielőtt összecsavarozom, illetve visszadugom a helyére. Nehéz ügy, mert a kábelek végei be vannak fűzve az asztal mögé. Lesz ami lesz, bezártam a dobozt és visszaraktam a helyére. Bedugdostam a kábeleket. Bekapcsoltam. Szólt az XP, hogy új hardvert talált. Ilyen pici lemezen adták a drivereket a RAID vezérlő kártyához, ezt odaadtam a Winnek. Kicsit monyogott rajta, és máris lett két új meghajtóm. |
|
|
Teljesen sikeres problémamentes telepítés volt. Lehet nekem is szerencsém. Ilyen lett mint a bal oldali képen látható. (minden kép a bal oldalon található) Csak össze ne keverjem mit hová dugok a rengeteg rekeszben. Mikor megvettem a HDD-t, betettem a fiókjába, beledugtam a gépbe, megformáztam, majd írtam is rá valamit. Este mikor kikapcsoltam a gépet, akkor meg kihúztam a HDD-t, hogy meg tudjam nézni meleg-e. Nem meleg. Másnap délután nem volt ott a Wincommanderben a HDD betűjele. Kicsit összeomlottam. Szerencsémre nem volt semmi komolyabb hiba, csak azt a k*rva kapcsolót felejtettem el visszatolni a wincseszter beépítő kereten. Azt hiszem már említettem, hogy mennyire utálom ezeket a kapcsolókat... |
|
|
Ahogy a szereléssel végeztem, rögtön meg is etettem a géppel az összes zenei CD-met. Válogathatok kedvemre. 191 darabot találtam. Ez azt jelenti, hogy 191-szer keltem fel az asztalomtól lemezt cserélni. Persze valamit valamiért. De már múlik is az izomlázam... |