Kapunyitó gomb áthelyezése
(közben persze szét is szedem)

Itt ez a jó kis nyomógomb, ami arra szolgál, hogy kinyissa a házból kifelé menet
a kertkapu elektromos zárját. Csak persze nem nyitja. Miért is tenné? Mi lenne
a világgal, ha egyszer csak elkezdene benne minden bigyó helyesen működni?
Dögunalom lenne! No nem mintha olyan nagy kedvem lenne nyomógombot
varázsolni, de valakinek csak meg kell csinálnia. Hogy miért épp nekem?
Ez egy bonyolult kérdéskör, de majd én mindjárt jól elmagyarázom.

Íme az alap felállás: Teljesen hiába nyomkodom a nagy fehér
gombot, még csak meg sem zizzen az a k*rva zár.

Ellenben ez a sárga keretes gomb működik. Mondjuk az igaz, hogy ezt a gombot én
szereltem fel ide. Önszorgalomból! Ez nagyon szépen hangzik, és majdnem
igaz is. A valóság persze az, hogy egyszerűen szerettem volna kijutni
a kertből. Az előbb mutatott fehér gombot egy iparos szerelte
fel, ő persze jó pénzért. Mondjuk a munkát át nem
vette tőle senki, de mindegy...

Zizeg a zár, ahogy kell! Illetve sajnos nem így kell működnie, ahogyan azt most teszi.
Ez de bonyolult... Szóval az van, hogy a gombnak - ennek is, meg a másiknak is -
úgy kellene működnie, hogy kifelé menet megnyomva kinyitja a kertkaput.
Most sajnos úgy működik, hogy nem csak a kertkaput, hanem az épület
ajtaját is kinyitja. Ha valaki kifigyelte a gombok működését, benyúl
a kertkapun, megnyomja a gombot, zizzen mindkét zár, és már
jöhet is be a kertbe, majd onnan az épületbe. Teljesen olyan
ez a rendszer, mintha direkt a betörőknek lenne kialakítva.

Először ennek a gombnak futok neki, mert valahogy rendbe kell hoznom a dolgokat.
A feladat az, hogy ez a gomb úgy működjön, mint eredetileg. Vagyis a ház ajtaját
semmiképp, csakis a kertkaput nyissa ki. Ha ezzel megvagyok, akkor a másik
gombot (a kertkapunál találhatót) egyszerűen leszerelem. Eredetileg csak
ez a gomb volt, de idővel az őrületbe kergette a lakókat, mert igencsak
furán működött. Megnyomva megzizzentette a zárat, azonban mikor
odaért az ember a kertkapuhoz, az nem nyílt ki. Ilyenkor lehetett
visszajönni a gombig, megnyomni, majd újra próbálkozni. Ezt
a mókát untam meg idővel, s szereltem fel a kapu mellé
az előbb bemutatott gombot. Időnként az is csak úgy
működött, hogy csak akkor nyílt ki a kapu, mikor
folyamatosan nyomta az ember a gombot.
Később rájöttem hogyan működik
ez a fajta zizegős zár és
beállítottam.

Így, hogy nincs rajta a nyomógombon maga a gomb, illetve csavarhúzóval nyomom,
így már hajlandó megzizzenteni a zárat. Elgondolkodtam rajta, hogy minden
lakó kap egy saját csavarhúzót. Később erről az ötletemről letettem.

Ez a nyomógomb egyetlen érintkezőt tartalmaz, ami záró érintkező. Hogy eredetileg
nem ilyen volt itt, az tuti! Párszor megigazítottam az elődjét, s biztosan emlékszem
rá, hogy három szál vezeték volt belekötve, és Morse érintkezői voltak. Na ennyit
mára a közös képviselő által kiküldött nagy tudású iparosról. Valaha ez a gomb
- illetve még az elődje - úgy működött, hogy csak a kertkaput nyitotta. Ez így
is volt jó, hiszen nehogy már egy gombnyomással be lehessen jutni egy
épületbe! Arra való a zár, a kaputelefonnal kombinált elektromos,
és a kulcsos nyitású is, hogy ne lehessen csak úgy bejönni.
Már úgy értem, hogy bárki illetéktelennek.

Ez a kapcsoló, akarom mondani nyomógomb kupakja. A középen látható tüskékkel
csatlakozik mechanikusan magához a kapcsolóhoz. Ami apró bevágást a két
szélén látunk, azon támaszkodik fel. Kicsit nézegettem, hogy vajon
mitől nem tud eléggé nagyot billenni, majd úgy döntöttem,
hogy egy kicsit le kell vágnom valamelyik széléből.

Később (közvetlenül a nagykéssel történt bénázásom után) úgy döntöttem,
hogy nem levágni kell a nyomógombból, hanem inkább lereszelni.
Utóbbi megoldás ugyanis kevésbé károsítja az egészségem.

Amennyiben helyesen pattintom vissza a helyére, vagyis a lereszelt rész kerül felülre,
akkor az eddigi állapotnál jobban benyomható lesz, kapcsolni fog, mert ezentúl
nem akad bele a nyomógomb pereme a kapcsoló házába.
És ez pontosan így is történt!

A kapunál lévő nyomógombot megszüntettem. Mondhatni, eddig kész. A betörő már
nem tud a kapun benyúlva, a gombot megnyomva bejutni. Persze egy ilyen alacsony
kerítést semmiből sem áll átugrani, majd a ház bejáratánál megnyomni a gombot,
ami igencsak sajnálatos módon továbbra is mindkét ajtót kinyitja. Kicsit már
nehezebb bejutni, illetve itt már félbehagyhatom. Persze nem akarom,
hiszen tudom, ha megtenném, nagyon nehezen futnék neki újra.

Mily sok itt a drót... Gondolta az előző "mester", majd mindössze kettőre redukálta
számukat. Mondjuk működni azt működött, csak nem úgy, mint ahogy kellett
volna neki. Na ilyen az, ha valaki nem kaputelefon, illetve elektromos
zárszerelő. Hoppá! Én sem vagyok az! Ellenben telefonszerelő
vagyok. Ha nem is rokon szakma, de a drót az drót. Nem
vagyok egy lumen, de fogalmazzunk úgy, hogy erősen
sok drótra vagyok kondicionálva. Nyitásképp leválasztottam
a leszerelt gomb felé tartó vezetékeket, (logikailag) majd letekertem
a kék vezetéket a pirosról. A gomb így már csak a külső kaput nyitja,
a belsőt már nem. Ez már majdnem jó. Azért csak majdnem, mert most
már a kaputelefon kódja sem nyitja ki a belső kaput, csakis a külsőt.

Vagyis egy olyan (épp mint a képen) típusú nyomógombra lenne szükség, ami Morse
érintkezős. Pontosabban szólva egy un. előbb bontó, aztán záró kontaktussal van
ellátva, különben a nyomógomb középállásában egyszerre nyílna ki mind a két
ajtózár. Alaphelyzetben mindkét zárhoz tartó nyitóvezeték össze lesz kötve
(a nyomógomb bontó érintkezőin keresztül), vagyis a kaputelefontól érkező
nyitójel mind a két kaput ki fogja nyitni. Vagyis kóddal, vagy a lakásból indítva
a kapunyitást, mindkét elektromos ajtózár nyílik. Ellenben a kapunyitó gombot
megnyomva, az először leválasztja a belső kapu zárja felé tartó vezetéket, és
csak ezen tette után nyitja ki a külső kaput. Ez volt a szerző elektromos
ajtózár-rendszer működési elv felfogásának igaz története.

Mint az mondottam volt, pontosan ilyen nyomógombra van szükség.
A kontaktusai úgynevezett előbb bontó, aztán záró típusúak.
Mondjuk lakik benne pár hernyó, de már intézem őket.

Ezt a gyönyörűséges ruhakefét egy lomtalanításnál találtam a járdán, mint maradványt.
Mióta szemétkiszóráskor a nomádok megszállják a várost, alig marad nekem valami.
Persze nem panaszkodom, hiszen hegyekben áll itthon a korábban begyűjtött lom.

Ez a hatalmasdoboz csavar, az enyhén kóros "hülyegyerek minden csavart összeszed"
elmeállapotom eredménye. De milyen jól jön ez olyankor, mikor kell valami!
Amúgy már maga a faládika is a gyűjtőmániám eredménye. Valaki azt
gondolta a cégnél, minek neki ez a vacak? Kivágta a folyosóra.
Én meg úgy gondoltam, hogy márpedig ezt nekem tették oda!

Most például a hiányzó négyes csavarokat és két hozzájuk illő alátétet kellett
pótolnom a nyomógombba. Persze, hogy találtam! Csak kicsit turkálni kellett,
mert ha csavar ugyan akad is, de rend az még sajnos nincs. Talán majd egyszer
szétválogatom a csavarokat. Vagy ha azt azért talán nem is, de akkor legalább
elrendezem, illetve elhelyezem őket például valahogy úgy, hogy
átláthatóak legyenek. Mondjuk kiterítem.

Kell egy lyuk a nyomógomb oldalára, ahol bemegy a vezeték.
Gondoltam miért is ne vetném be ezt a jópofa amerikánert?
Ezt is csak megvettem a piacon, de azóta sem használtam.

Végül mégis villanyfúró lett belőle, mert az amerikáner tokmánya
olyan kicsi, hogy nem fért bele a hatos csigafúró.

Leszedtem a fölös vezetékeket, tisztáztam a kötéseket, felerősítettem a gomb házát.
Teszteltem. Pontosan úgy működik, ahogyan kell! Illetve mint azt tette eredetileg.

Azért tettem ide, egy kicsit oldalra, vagyis bentebb, hogy ne álljon ki annyira
mint azt az előző "mester" odafuserálta. Így azért már nehéz nekimenni.

Eredetileg úgy volt, hogy majd hétvégén rakom rendbe a gombot, de úgy éreztem,
ha nem állok neki, ha nem is azonnal, de közvetlen másnap reggel, akkor sosem
fogom megcsinálni. Ahogy öregszem, egyre többször vagyok így az ilyen
hosszú kifutású, akár fél órát is felemésztő projectekkel...

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.